Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-09-11 / 37. szám

(Verhovay Journal) NO. 37. SZÁM VOL. XXIX. ÉVFOLYAM A SIKER UTJÁN... — A 60 Éves Jubileumi Arany Gyűrű Verseny Fejleményei — Fokozott erőfeszítés, tekin­télyes eredmények és általá­nos előretörés jellemzi nagy tagszerzési versenyünknek harmadik hónapját, melyről a következőkben számolunk be. A felnőtt osztályban kiad­tunk 230 ^kötvényt $229,500 értékben, a gyermekosztály­ban pedig 197 kötvényt $119,- 700 összegben. Az utóbbiak közül 155 volt a rendes (or­dinary) és 42 a “term” köt­vények száma. Összesen tehát augusztusban 427 ’uj tagot vettünk fel $349,200 biztosí­tásra. Ez 78 kötvénnyel és $65,550 biztosítással TÖBB, mint amennyit júliusban, versenyünk második hónap­jában adtunk ki. Még kedvezőbb képet ka­punk, ha az elmúlt jubileu­mi versenyt vesszük figye­lembe, mert annak harmadik hónapjában, decemberben, 283 kötvényt adtunk ki, tehát 144-el kevesebbet, mint a mostani verseny harmadik hónapjában. HÁROM HÓ ÖSSZEGEZÉSE 1945 december 31-én, tehát az elmúlt verseny harmadik hónapjának végén azt jelen­tettük, hogy összesen 829 köt­vényt adtunk ki $602,300 biz­tosításra. Mostani versenyünk első három hónapjában ezzel szemben összesen 1022 uj ta­got vettünk fel $836,150 biz­tosításra. A két verseny azo­nos időszakát összehasonlítva tehát azt látjuk, hogy eddig 193 uj taggal többet vettünk fel, mint a múlt versenyben, ami 19 százalékos emelkedés­nek felel meg, mig biztosí­tási összeg tekintetében 233,- 850 dollárral többet irtunk, amig 38 százalékos emelke­dést jelent! .Biztosítási ösz­­szeg dolgában tehát KÉT­SZER ANNYI az emelkedés, mint uj tagok számában. Ez annak a jele, hogy verseny­ző tagtársaink a biztositási üzletkötés terén FEJLŐDŐ SZAKAVATOTTSÁGOT mu­tatnak, de annak is, hogy a közönség bizalma egyesüle­tünkben fokozódik. VERSENYZŐK S FIÓKOK A versenyben résztvevő fiókok és egyéni versenyzők számában is lényeges emel­kedés mutatkozik. Múlt hó­nap végén 159 versenyző fi­ókról tettünk jelentést. Au­gusztus végére 202 fiók kap­csolódott be a jubileumi moz­galomba 233 versenyzővel. Ezzel szemben az elmúlt ju­bileumi verseny harmadik hónapjának végén csak 170 fiók vett részt a versenyben 202 versenyzővel. A versenyben résztvevő fiókok számának emelkedése és az elért eredményben mu­tatkozó fejlődés közötti ösz­­szefüggés nyilvánvaló. Ebből pedig az következik, hogy a verseny sikere elsősorban at­tól függ, hogy fiókjaink mind bekapcsolódnak-e a mozga­lomba! Bár a mostani ver­seny harmadik hónapjának végére sokkal több fiók és versenyző szerepel a résztve­vők sorában, mint amennyi­ről az elmúlt verseny 3-ik hónapjának végén tehettünk jelentést, mégis fájdalommal kell megállapítanunk azt, hogy TÖBB MINT 150 FIÓK MÉG MINDIG , NEM MOZ­DULT MEG! Reméljük azon­ban, hogy a fiókok NAGY TÖBBSÉGÉNEK jó példája hatással lesz a többiekre is és rövid időn belül fiókjaink legnagyobb része bekapcso­lódik a közös munkába! Nagy örömmel jelentjük, hogy legutóbbi jelentésünk óta a következők neveztek be a versenyre: 22. Whiting, Ind. Szilvási Mihály 37. Chicago, 111. Horváth Józsefné 87. Passaic, N. J. Szabó István 96. Chicago, 111. Tinich Ferenc 132. South Bend, Ind. Paidle János 524. Los Angeles, Cal. Mrs. Lovas Helen 525. Los Angles, Cal. Kócs Dénes Mrs. Kosztin Anna Mrs. Marek Mary Mrs. Papp Mária Mrs. Wurum (Fodor) Mária A fentiekkel együtt össze­sen 50 tagtársunk nevezett be a versenybe a hivatalból ver­senyző ügykezelő és helyi szervező tagtársakon kívül. Lelkes Verhovay .munkatár­saknak ily tekintélyes seregé­vel ez a verseny nem vég­ződhet másként, csak SIKER­REL! VEZETŐ VERSENYZŐK Ezúttal azokat mutatjuk ki, akik elérték a három hó­napra kiszabott kvótát, 7,000 dollár értékű biztosítást. Rá kell azonban mutatnunk ar­ra, hogy itt is lényeges ja­vulás mutatkozik a múlt versenyhez képest. 26 tagtár­sunk szerepel most a Vezető Versenyzők disznévsorában, kilenccel több, mint a múlt hónap végén és nyolccal több, mint az elmúlt ver­seny harmadik hónapjának végén. Az elmúlt versennyel összehasonlítva azonban más téren is mutatkozik a fejlő­dés. 1945 december hó 31-én, amikor annak a verseny­nek a harmadik hónapját lezártuk, öten voltak, akik a kvótának előirt 7,000 dollárt elérték. Most csak ketten sze­repelnek ezzel az eredmény­nyel, a többiek mind maga­sabb összeget értek el. Óriási a különbség az élen álló ver­senyzők teljesítményeiben is. A múlt versenyben e ponton az első versenyző $14,500 összeggel szerepelt, mig a mostani versenyben az élen álló versenyző $27,300 össze­gű eredménnyel érdemli ki az össztagság elismerését. Látjuk tehát, hogy a vezető versenyzők jegyzéke is visz­­szatükrözi az átütő sikert, melynek útjára léptek a ju­bileumi mozgalomban részt­vevő lelkes tagtársak. Íme a vezető versenyzők: 1. ) 369. Alliance, O. Körösfőy János $27,300 (23 tag) 2. ) 362. Dayton, O. Polichany Gyula $19,700 (20 tag) 3. ) 164. Chicago, 111. Kunstadt Ernő $18,950 (25 tag) 4. ) 443. Detroit, Mich. Szabó József $14,000 (17 tag) 5. ) 27. Toledo, O. Kerekes Gyula $14,500 (20 tag) 6. ) 168. Palmerton, Pa. Gyermeli János $12,500 (19 tag) 7. ) 503. Chicago, 111. Balogh Ferenc $11,500 (11 tag) (Folytatása a 2-ik oldalon) Hazajönnek ... A Verhovay Segély Egylet Igazgatóságának tagjai ha­zajönnek. Itthon lesznek a Verhovay Székházban szeptem­ber 16-án, hogy megkezdjék őszi gyűlésüket. Szeretettel várjuk, testvéri “Isten hozott”-al fogadjuk őket s az egye­sület tagsága nevében kívánunk nekik sikeres és eredmé­nyes munkát. Egyesületünk életében az Igazgatóság félévente meg­ismétlődő gyűlése mindég eseményszámba megy főként azért, mert minden esetben uj, váratlan, meglepő, köz­érdekű elhatározások is születnek meg, melyekre felfigyel úgy az egyesült tagsága, mint a nagyközönség. Nagy és felelősségteljes munka az egyesületnek a gyűlés idejét meg­előző féléven át kifejtett tevékeny ség ének részletes át­vizsgálása, fellebbezések és beadványok eldöntése és a következő fél esztendőre való irányadás. De Igazgató­ságunk, főleg az utóbbi években, sohasem elégedett meg azzal, hogy csak ezt végezze él. Mindég arra törekedett, hogy ismeretlen területen keressen uj utakat, szokatlan tervekkel vezesse az egyesületet a fejlődés utján, s bátor elgondolások megvalósitásával mutassa meg a testvér­­segités eszméjének teljes szépségét. Igazgatóink között vannak idősebbek úgy mint fia­talok, óhazai születésűek úgy, mint amerikaiak. De egy sem maradi, ahogy nem volt maradi az a tizenhárom hazletoni bányász, aki az akkori amerikai magyar élet sivár s vigasztalan sötétjében egy uj bátor eszme meg­valósításának fáklyáját gyújtotta meg. S az alapítók késői utódai, a mai igazgatók, a régiek példáját követve keresik az uj utakat. Az elmúlt évek igazgatósági gyűlésein megfogant tervek mind ezt a lel­­kületef tükrözték vissza. Hősi halottaink emlékének meg­örökítése, hozzátartozóik vigasztalásának módja, Köz­ponti Székházunk berendezése, felavatása, egyesületünk hatvan éves jubileumának országraszóló ünnepsége, az azt mag előző s aztán az azt követő két hónapos verseny, a ca­­liforniai munkamező megnyitása, az Amerikai Magyar Se­gélyakció felkarolása és támogatásának módja: mindez csak néhány kimagasló példája azoknak az úttörő teljesít­ményeknek, melyekkel igazgatóságunk az elmúlt néhány év folyamán kibővítette a rászabott munkát, melyet soha­sem engedett rutinszerűvé, egyhangúvá válni. Ezúttal is sok feladat vár egyesületünk igazgatóságára. Ahogy eddig megfeleltek feladataiknak, úgy fognak megfelelni most is: felelősségük tudatában, a testvér­­segítés eszméihez hiven, a hagyományainkban gyökerező meggyőződés szilárdságával s az úttörők lelkületének haj­lékonyságával. Természetes, hogy a képzeled és akarat szabad szár­nyalását megkötik a szabályok és törvények. Nem lehet minden tervet megvalósítani, nem lehet minden jósziv dik­tálta óhajnak eleget tenni. De a vezetésre való elhivatott­ságnak titka épen abban rejlik, hogy az ember a szabályok és törvények sokszor szűk keretein belül is meg tudja ta­lálni az utját-módját annak, hogy újat alkosson. Nem egy vállalat süpped élettelen tétlenségbe, mert vezetősége csak a törvényeket és szabályokat látva, feladja cselekvési sza­badságát, önállóságát s tevékenysége kimerül abban, hogy ellenőrzi azt, ami már el lett végezve. De az ellenőrzés csak kis, bár fontos része az igazgatóság feladatának. Az igazgatóság igazi hivatása az, hogy megkeresse, megtalálja és megfogja azokat a lehetőségeket, amelyeket más nem lát meg s hogy képzelőerejének kincstárából uj meg uj ter­vüket bányásszon ki, melyeknek sikeres végrehajtásából a megújuló élet elevensége pezsegjen végig az egész egyesü­leten, úgy, hogy annak lüktetését még a legtávolabbi fiók is megérezze. Igazgatóságunk eddig is megmutatta, hogy hivatásának magaslatán áll, ezúttal is meg fogja mutatni s ebben a tudatban szeretettel, bizalommal köszöntjük őket abból az alkalomból, hogy mindnyájunk otthonába—haza­jönnek . . .!

Next

/
Thumbnails
Contents