Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-07-24 / 30. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM 1846 JULIUS 24 ______ __________NO. 30, SZÁM ÜZENNEK A MAGYAR ÁRVÁK — A Budapesti Protestáns Országos Árvaház Igazgatójának levele a Verhovay Lapja Szerkesztőségéhez Kedves Főszerkesztő Ur! Meghatott az a nemes felbuzdulás, amit a Verhovayak Lapjában itthoni nyomorúságunk kiváltott s az a mélységes, kegyclctes megemlékezés, mellyel hőseink, a csillagos lobogóért áldozatos magyar fiuk emlékének hódolnak. Az a megértő, szeretetteljes részvét, ami az árvák, gyermekeiket vesztett szülők, magukra hagyott özvegyek felé szivükből kisugárzott, példaadás lehet nekünk, miképen kell megbecsülnünk azokat, akik bősökként haltak meg és akik ennek következtében egyedül, árván maradtak. _ Ne vegye rossz néven, ha lapjának nemes megnyilatkozásait, lélekemelő ünnepségük hangját felhasználom arra, hogy a szenvedést, nyomorúságot látni akaró szemüknek tekintetét árva-otthonunkra s az itteni magyar árvák nehéz helyzetére irányítsam. Ha igaz és kötelező az amerikai magyaroknak oly szép segélysikolya: — “Mentsétek meg az elhagyottakat!” — akkor ez parancsolóan igaz és kényszerítő a mi árva gyermekeink helyzetében. Sokan vannak nagyon, pedig igazán nyilvántartásuk még be sem fejeződött. Az intézmények száma nem sok és ami megvan, az is nagy nehézségekkel küzködik. A mi intézményünk 1859 óta működik, mint a legelső magyar szeretetintézmény. Küzdelme, nehézsége óriási. Az ostrom nagyon megpróbált, célpontok voltunk, pedig 50 gyermek szorongott a kezeim között. Egy ép ablakunk nem maradt, a belövések, bombák épületünkben nagy kárt tettek. Felszerelési tárgyainkból is sokat veszítettünk, 150 személyes balatoni üdülőnkből csak a tető és a falak vannak meg. Pesti anyaintézetünket óriási erőfeszítéssel rendbehoztuk, úgy, hogy már 90 gyermeknek adhatunk helyet. Igaz, még szimpla üvegezése sincsen ablakainknak, gyerekeink ruházata szakadozott, cipőjük jórészének teljesen lerongyolódott. Legnagyobb részük mezítláb jár, ami még az iskolába járásukat is veszélyezteti. Ellátásuk nagyon nehéz. Épületünket helyre kellene állítani, de fedezetünk nincsen rá. A télre is fel kellene készülni, de a tüzelőanyagnak csillagászati ára van. Szivük húrján szeretném megszólaltatni azt a dallamot. mely áldása lenne intézményünknek, gyermekeinknek, melyben Isten keze simogatja meg szenvedő, nélkülöző gyermekeinket. Áldott legyen a kéz, mely felénk szórja szeretetét, áldott az a szív, mely a segíteni akarás készségével felénk dobban. Nem kérünk mást, csak morzsákat .... Bizonyára akad használt, nélkülözhető cipő, ruha, ami gyermekeinknek nagy segítségére volna. Ezeket itt megvásárolni lehetetlenség, mert nincs annyi pénzünk, hogy egyetlen egy cipőt is vásárolhatnánk. Sok megpróbált magyar árva tekint bizalommal kifelé. Úgy nézünk fel napról - napra az égre, hogy kérésünkben benne van amerikai véreink segítségébe vetett reménységünk. Ne szégyenitsenek meg, hogy el ne fáradjunk, agyon ne törettessünk s néhány lépés oda ne vigye megmaradt ifjúságunkat a halál küszöbére. Mert mi lesz, ha a megmaradt is halálra fárad???!!! Mentsétek meg gyermekeinket! Ezzel a kéréssel, bizton remélve a felénk dobbanó szív jóságát, ismeretlenül is minden magyar testvérnek gyermekeink üdvözletét tolmácsolva, maradok magyar testvéri szivem köszöntésével, Budapesten, 1948 junius 3-án, RUZICSKA LÁSZLÓ, evangélikus lelkész, árvaházi igazgató. Budapest, VII. kér., Rózsák tere 1. szám a cime a Protestáns Országos Árvaháznak. Innét jön hozzánk a magyar árvák sorsáról írott cikkeink viszhangjaként a reménnyé éledt könyörgés hangja. Innét jön az az üzenet, hogy azok a rongyos, éhes magyar árvák az amerikai magyarság felé tekintenek abban a reményben, hogy talán lesznek, akiknek szive nemcsak a rokonaikon esik meg, hanem azokon is, akiknek nincsen rokona, se az Óhazában, sem Amerikában . . . Innét jön az a lelkiismeretbe hasitó üzenet, hogy “Ne szégyenitsenek meg, hogy el ne fáradjunk, agyon ne törettessünk . . .!” Vájjon mi lesz a válaszunk? Megelégszünk azzal, hogy mindössze ezer magyar árva egy évi eltartásának költségeire akadt irgalmas adakozó félmillió magyar születésű amerikai polgár körében? Vagy felébredünk-e végre megértvén azt, hogy nem szégyenithetjük meg a bennünk reménykedő kis árvák csodahitét . . . ínért ha az is halálra fárad, ami megmaradt . . . annak felelőssége és bűne a mi lelkűnkön szárad . . . Magyar árvák siró szivéből irta ezt az üzenetet magyar árvák fáradtszivü gondozója .. . Vájjon alszunk, hogy nem halljuk, Vagy talán nem is akarjuk...? Amikor a győztes önmagát végzi ki S HITLER LELKE KACAG A POKOLBAN Soha sincsen közelebb az ember az eleséshez, mint amikor azt hiszi, hogy biztosan áll. A megnyert ütközet után győzelmi mámorban úszó hadsereget fenyegeti a legnagyobb veszedelem. És a szakadék szélére lép az a nemzet, melyben a háború végeztével- komoly béke-épités helyett fosztogatás folyik. Ilyen sorsdöntőén veszedelmes ponthoz érkezett el amerikai hazánk is. A háborús évek alatti diadalra vezető összetartás és együttműködés helyébe a harácsolás programja lépett. A haszon koncán marakszanak az ország polgárságának rétegei és egy-egy darab rongyért egymás nyakát metszik el. S Hitler lelke kacag a pokolban sorsunkon. A harctéren elvesztette a háborút, de amit a német haderő nem tudott megtenni, azt megteszik helyette az amerikaiak. A nácik rakéta bombái nem tudtak volna annyi kárt okozni, mint amennyit már eddig is okozott a kapzsiság szelleme. S nem hisszük, hogy a mai katasztrofális arányokat öltő áremelkedéseknek oka egyedül az, hogy az OPA eredeti formája kimúlt. Nem ott van a baj, hogy nincs árszabályozási törvény, nem ott, hogy nincsenek mesterségesen felállított korlátozások, hanem ott, hogy a nemzet polgárságának különféle rétegei nem hajlandók az ország gazdasági kérdéseire oly megoldásokat keresni, melyek minden gazdasági csoport számára méltányosak volnának. Alig akad valaki, aki törődne azzal, hogy mi lesz a többi embertársával. Alig akad valaki, aki hajlandó volna arra, hogy az orrán túl lásson. Csaknem mindenki a maga érdekét, a maga hasznát, a saját zsebét szolgálja. A nemzet vagyona konc lett és aki bírja—marja . . . akinek a legnagyobb a szája és legkeményebb az ökle, az harapja le a legnagyobb darabot. Hogy mi lesz a többivel? Erre csak vállat von. Tülekedjen az is, ha élni akar! S Hitler lelke kacag a pokolban és mosolyog azon, hogy a győzelem végül mégis az övé lesz. Az árak és bérek kergetik egymást a csillagok felé vezető utón. És ennek nem az OPA megszűnte az oka, akár ki akármit mond, mert ez a folyamat megkezdődött már akkor, amikor az OPA még érvényben volt és teljhatalommal folytatta munkáját. Az OPA csak zsilip volt, mely a háborús idők alatt ugy-ahogy mederben tartotta a kapzsiság íolyóját, de abban a pillanatban, amikor véget ért a háború, maguk a polgári rétegek kezdték bontogatni a zsilipet, mely meggyengülve összeomlott, amikor az igazi árvíz elérkezett. S a kapzsiság áradata rázuditja hazánkra mindazokat a bajokat, melyektől hőseink életük és vérük árán akarták megvédeni az országot. S Hitler lelke kacag a pokolban . . . Neki nem sikerült tönkre tenni az Amerikai Egyesült Államokat, de immár látja, hogy azt elvégzik helyette mások a helyszínen . . . Gazdag Amerika máris sokkal szegényebb, mint ahogy azt legtöbb polgára tudná. Néhány év alatt a dollár vásárló értéke lecsökkent 50—60%-al. A mai dollárnak csak a neve dollár, az értéke 40 cent. S holnap 35, holnapután 30 és egy hónap múlva 15 cent lesz, ha ez igy megy tovább. Emelhetik a béreket a csillagokig, ha az árak is emelkednek, akkor az ötszörös bérek sem fognak annyit érni, mint a mai munkabérek. Persze, aki megkapja az ötszörös árakat és az ötszörös béreket, az nem fog veszíteni. Az akkor is ott lesz, ahol ma van. De veszíteni fog az ország polgárságának a legnagyobb része: a fehérgallérosok tízmilliói, a postások, a rendőrök, a városok és megyék alkalmazottai. És veszíteni fog kivétel nélkül mindenki, akinek életbiztosítása van és koldusbotra jutnak az özvegyek, árvák, akikről életbiztosítás formájában gondoskodtak a családfők. Veszíteni fog az ország minden polgára, ha ráébred arra, hogy a 25 dollár értéket elért War Bondért csak 5 dollárt érő cikkeket vásárolhat. Veszíteni fog az ország (Folytatása a 2-ik oldalon)
