Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-06-12 / 24. szám
6-ik oldal Verhovayak Lapja 1946 junius 12 A VERHOVAY JÖVENDŐ ÜNNEPE • o • (Folytatás a 2-ik oldalról] “1936 végén egyesületünk taglétszáma 22,871 volt. Az azóta eltelt tiz esztendő folyamán 31,613 taggal gyarapodtunk, úgy, hogy április végén 54,484 tagja volt egyesületünknek. Megállapítható tehát az, hogy TÖBBET HALADTUNK az elmúlt tiz észtén ddő alatt, mint az azt megelőző ötven év folyamán. Legyen szabad itt rámutatnom arra is, hogy a most véget ért jubileumi verseny ideje alatt 3,015 kötvényt adtunk ki. Ezeknek biztositási értéke $2,408,450. A tiszta taglétszám-szaporodást vizsgálva a következő képet látjuk: 1945-ben pontosan 1,000 taggal növekedett egyesületünk. Ezzel szemben a tiszta taglétszám növekedés (halálozásoknak, törléseknek, becseréléseknek az uj tagok számából való levonása után) ez év első négy hónapjában 1,192 tagot tett ki: tehát már április végére túlhaladtuk az egész múlt esztendő folyamán elért taglétszám növekedést. Nemcsak hazánk megy keresztül egy nagy átalakulási folyamaton, h/tnem egyesületünk is. Az elmúlt néhány hónap alatt több mint száz kötvényt cseréltek át tagtársaink magasabb osztályú vagy magasabb értékű kötvényre. Az Ifjúsági Osztályban igen nagy azoknak a száma, akik 15 és 25 centes Term kötvényeiket magasabb értékű rendes életbiztosításra váltják át. Az ilyen átalakulás lényeges előnyére van az Egyesületnek, a Gyermekosztálynak és azok tagjainak. Ismétlem, hogy Egyesületünk minden tekintetben igyekszik megfelelni kettős céljának. Annak, hogy minden tekintetben szolgálatára legyen tagjainak és annak, hogy a lehető legjobb biztosítást adja a lehető legolcsóbb áron.” Nagy taps köszönte meg kedves helyettes számvevőnknek talpraesett jelentését. VETERÁN FŐSZÁMVEVŐNK Viharos taps törti ki, a mikor központi titkárunk bemutatta Ifj. Szabó János központi számvevőt. A legutóbbi konvenció választotta meg őt fontos tisztségére, de azt már elfoglalni nem tudta, mert 1943 november 2- án be kellett vonulnia katonai szolgálatra. A US. Marine Corps kötelékében teljesített szolgálatot, 14 hónapig volt tengerentúl, a Csendes Gceán hadszínterén s néhány nappal jubileumi ünnepségeink előtt kapta meg becsülettel megszolgált elbocsáj tóját és azonnal el is foglalta állását. Uj hivatali minőségében ez volt az első nyilvános szereplése. Mikor az őt köszöntő tapsvihar elült, először is magyarul köszöntötte a díszközgyűlés közönségét, majd angolra fordítva a szót, a következő beszédet mondotta: “Hölgyeim és Uraim! Az a feladat jutott osztályrészemül, hogy összefoglaljam az előttem szólóknak beszédeit. Önök hallották a Központi Elnöknek, a Központi Titkárnak, a Központi Pénztárnoknak és a Helyettes Központi Számvevőnek lelkesítő, értékes előadásait. Mindnyájunkat nagy megelégedéssel tölthet el az, hogy Egyesületünk ügyei ily kiváló kezekben vannak. Különösen szeretném ez alkalommal kifejezni a legnagyobb elismerésemet Mrs. Phillips-Lawrence helyettes Központi Számvevőnknek, munkatársamnak, aki távollétem alatt oly nagyszerű munkát végzett. Ugyancsak szeretném ezt az alkalmat felhasználni arra, hogy itt nyilvánosan és ünnepélyesen megköszönjem az Igazgatóság tagjainak azt, hogy e tisztségembe való visszatérésemet a U. S. Marine Corps kötelékében elvégzett katonai szolgálatom letelté-1 vei lehetségessé tették. Biztosítom önöket arról, hogy mindenkor kész vagyok az egyesület ügyeinek intézésében önökkel együtt működni. A Verhovaynak hosszú a karja és messzire ér. Hadd mondjak el ennek bizonyítására egy kis történetet, mely a német fronton esett meg. Két amerikai katona benső barátságra lépett egymással, amikor megtudták, hogy mind a ketten tagjai a Verhovay Segély Egyletnek. És ezt akkor tudták meg, amikor az egyik meglátta a másikat, amint az éppen a Verhovayak Lapját olvasta. E két katona közül az egyik az én testvérem, a másik pedig fia Mrs. Gálnak, a Cleveland, O.-i 361-ik fiók kiváló ügykezelőnőjének, aki ma, mint verseny-nyertes, az egyesület díszvendégeként van közöttünk. Ez a kis történet bizonyítja azt is, hogy bárhol legyünk is, mindenhol találkozunk Verhovay tagtársakkal. A Verhovay testvériség igen sokat jelentett ezeknek a fiatal embereknek, akik a világba szétszórtan szolgálták hazájukat. Sok lelkesítő bizonyságát kapták annak a biztató ragaszkodásnak, melylyel az itthon maradottak mögöttük állottak. A Verhovay Segély Egylet úgy is mint testület, de fiókjaiban is, jelentős módon járult hozzá hazánk háborús erőfeszítéséhez és katonáink erkölcsi bátoritásához. S ezek a katonák otthoni szeretteiknek és barátaiknak magatartásából merítették az erőt és bátorságot ahhoz, hogy ezt a véres háborút végig harcolják, mig csak győzelmet nem arattunk. Száznyolcvannyolc tagtársunk adta az életét ebben a nqgy küzdelemben és az ő hősiességük emlékére avatja fel központi székházát ma délután a Verhovay Segély Egylet. És igy a Verhovay Székház maradandó jelképe lesz a Mindhalálig való Hűségnek és mi, akik ez épület falai között végezzük munkánkat, e hősök példájából merítünk lelkesítést arra, hogy kötelességeinket a hűség legteljesebb mértékéig elvégezzük. Engedjék meg, hogy a második generációs tagság nevében szivem mélyéből fakadó hálámat fejezzem ki önöknek, a Verhovay Segély Egylet idősebb tagjainak azért, hogy számunkra lehetségessé tették azt, hogy önökkel együtt, közösen munkálkodjunk egyesületünk fejlődéséért. ÖNÖK A JÖVENDŐ SZAMARA TERVEZTEK és előrelátásuknak most fogják elnyerni a gyümölcseit. Bizony sok más testvérsegitő egyesületnél nincs meg az, ami nálunk megtörtént: önök lehetővé tették a fiatalok számára, hogy önökkel együtt dolgozzanak és ezzel megmutatták nekünk a “testvériség” fogalmának igazi értelmét. Mélységesen hálásak vagyunk azokért a lehetőségekért, melyeket számunkra megnyitottak és ünnepélyesen ígéretet teszek e nemzedék nevében, hogy sohasem fognak bennünk csalódni!” Szivből-szivhez szólott a központi számvevői Megértették- mindnyájan. És a tapsvihar, mely beszédét követte, ékes bizonysága volt annak a megbecsülésnek, mellyel egyesületünk idősebb tagsága ifjúságunk és annak kiváló képviselője, Ifj. Szabó János központi számvevő iránt viseltetik. KITÜNTETÉSEK Régi szokás a Verhovay portán a különösen nagy ünnepi alkalmakat felhasználni arra, hogy kitüntessük azokat a tagtársakat, akik az egyesület fejlesztése terén elévülhetetlen érdemeket szereztek. Ez alkalommal három tagtársunknak készült átadni az Igazgatóság a Verhovay “Elismert” címmel és jelleggel járó Díszoklevelet és Ezüstérmet. Szalay József központi alelnök adta át meleg elismerő szavak kíséretében a kitüntetést Bozsik Józsefnek, a puquesne, Pa.-i 71-ik fiók tagjának, aki több mint 25 esztendős fióktisztviselői tevékenysége folyamán hűséggel és odaadással szolgálta a tagságot és munkálta az Egyesület javát. Kelemen P. János igazgató adta át a kitüntetést Tóth Jánosnak, a Duquesne, Pa.-i 71-ik fiók elnökének, aki 1931 óta tölti be ezt a tisztséget és ez idő alatt sokat tett fiókja fejlődése érdekében. Pálfalvy Dénes, a Colliers, W. Va.-i 452-ik fiók ügykezelője lett volna a harmadik tagtársunk, akit az Igazgatóság ez alkalommal készült kitüntetni. Ügykezelő tagtársunk el is indult autójával, de nem sikerült idejében megérkeznie — amit mindenki őszinte sajnálattal vett tudomásul. A SAJTÓ KÉPVISELŐI Révész Kálmán központi titkár ekkor Father Chernitzky István plébánost, a MI LAPUNK szerkesztőjét kérte fel szólásra. Elmondotta róla, hogy egész éjjel utazott azért, hogy a díszközgyűlésen jelen lehessen és kötelességei sürgősen hazaszólitják úgy, hogy még aznap vissza kellett utaznia. Father Chernitzky — akit nagy tapssal fogadott a közönség — tréfával fűszerezett beszédében méltatta az egyesületet és további működéséhez sok sikert, Istenáldást kivánt. Ezután Mr. Arthur S. Hamiltont, a Fraternal Monitor cimü havi folyóirat szerkesztőjét mutatta be és kérte szólásra a központi titkár. “Mielőtt eljöttem az önök jubileumi ünnepségére — mondotta Mr. Hamilton — arra gondoltam, .hogy érdekes volna tanulmány tárgyává tennem a Verhovay Segély Egyletnek az elmúlt tiz év alatt kifejtett működését. Tudtgm , hogy nagyot haladtak, de csak ekkor tudtam meg, hogy milyen óriási mértékben haladtak előre. Nagy öröm volt számomra azt látnom, hogy a Verhovay Segély Egylet az utóbbi tiz év folyamán megkétszerezte önmagát. És ez igazán becsületére válik azoknak, akik az egyesület ügyeit intézik, valamint azoknak, akik a fiókokban munkálkodnak, a tagság érdekében. Régi barátja vagyok az önök egyesületének és oly összetartást, oly együttműködést, figyeltem meg, hogy annak párját ritkán láttam egyebütt. És ez az összetartás és együttműködés a titka annak, hogy az egyesület elérte mai nagyságát. Engedjék meg, hogy megjósoljam, hogy a következő tiz év folyamán önök ismét meg fogják kétszerezni mindazt, amit eddig elértek. S meg vagyok győződve arról, hogy ez a jóslat nem túlzás, sőt ellenkezőleg. A biztositási hatóságoknak és a hivatalos biztositási szaklapoknak beterjesztett hiteles jelentések alapján a következő eredményeket figyeltem meg. 1936 és 1946 között az egyesület érvényben lévő biztosításainak összege pontosan a kétszeresére növekedett meg. Az egyesület taglétszáma kétszerese ma annak, ami 1936- ban volt. A vagyona jóval több mint kétszerese annak, ami tiz évvel ezelőtt volt. A felnőtt osztály taglétszáma több, mint a kétszeresére ugrott, A gyermekosztályban érvényben lévő biztosítások összege több mint a háromszorosára emelkedett. Az egyesület tartaléka 2 millióról 5V2 millióra, csaknem a háromszorosára emelkedett. Mindehhez őszinte elismerésemet fejezem ki. Nemcsak kívánom, de bizonyos is vagyok benne, hogy az egyesület nagy jövőnek néz elébe!” DÉLUTÁN A központi titkár ezután a délutáni, esti és másnapi programmot ismertette. A kerületi szervezők kérdőíveket osztottak ki, melyeken műiden vendég jelezte, hogy másnap a kuglizó mérkőzésen vagy a pittsburghi körutazáson kiván-ie résztvenni. A gyűlést a Tudor teremben elfogyasztott ebéd idejére felfüggesztették, majd pontosan 1 órakor ismét megnyitotta azt a központi elnök. Szabó János központi számvevő bevezető szavai utár Mr. Knodel, az egyesület Actuary-ja tette meg jelen tését. Nehéz feladata volt mert hiszen a biztosítás szám-szakértő munkáj á• megfelelő képzettség nélkü lehetetlenség megérteni Mindamellett sikerült meg oldania nehéz feladatát é ismertette a közönséggel hogy az Egyesület pénzügy tevékenységét miként ellen őrzik a biztositási hatóságot az Egyesület Ellenőrző Bi zottsága, Igazgatósága é maga az Actuary. Szavai ezzel végezte: BIZONYOSAI (Folytatása a 7-ik oldalon)
