Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-06-12 / 24. szám

i-ik oldal Verhovayak Lapja 1946 junius 12 A VERHOVAY JÖVENDŐ ÜNNEPE • • • (Folytatás az 1-ső oldalról) testvéries köszöntésük külön melegséget adott az emelke­dett hangulatnak. A DÍSZKÖZGYŰLÉS Néhány perccel később Bencze János központi elnök megnyitotta az ünnepi Disz­­közgyülést. A közönség el­énekelte a “My Country” nemzeti éneket és azután Rt. Rév. Msgr. Eördögh Elemér mondott magasztos imádsá­got, melyben hálát adott Is­tennek mindazért, amit Egye­sületünk elért és tett ember­társai szenvedéseinek enyhí­tésére és könyörgő fohászban kérte Istennek áldását az ün­nepségre, a közönségre és a Verhovay tagságra. Ez az imádság bontotta ki a lelkek­ben a jövőben való bizalom­nak és a lelkesedésnek szár­nyait, melyek az ünnepség végére már valósággal égi magasságba ragadták a hall­gatóságot . . . Bencze János központi el­nök ünnepélyesen, megha­­tottan, de közvetlen meleg­séggel és szeretettel köszön­tötte a Díszközgyűlés közön­ségét, majd a vendégek be­mutatásának munkájába fo­gott . . . Rövid, de velős, sok mosolyt kiváltó kis jellemzé­sekkel mutatta be Révész Kálmán központi titkárt, Szalánczy János központi pénztárnokot, ifj. Szabó Já­nos központi számvevőt (aki ép ez ünnepi alkalomra sza­badult fel katonai szolgálat­ból!), Mrs. Lawrence Phil­lips Emma helyettes közpon­ti számvevőt, Szalay József és Ári B. Albert alelnököket, Dobos András, Falussy Ala­jos, Kelemen P. János, Kö­­rösföy János, Macker Gyula, Phillips Richard, Dr. Prince József, Turner József, Smith Károly és Vizi Lajos igaz­gatókat, Dr. Gömöry Sámu­elt, az Egyesület főorvosát, Mátyássy Istvánt az Egyesület jogtanácsosát. Mindnyájukat meleg szeretettel, zugó taps­sal fogadta a közönség. Áhitatos kegyelettel emlé­kezett meg a Központi Elnök néhai Brogley Ferenc igazga­tóról, akitől korai halála fosz­tott meg bennünket és a díszközgyűlés imádságos lé­lekkel felállva áldozott má­sodik generációs ifjúságunk e kiváló vezére emlékének. Majd az Ellenőrző Bizott­ság tagjait mutatta be a köz­ponti elnök Kunstadt Ernő és Mrs. Lucas Jolán szemé­lyében, Nyiráíi Sándor, a bi­zottság harmadik tagja nem vehetett részt a díszközgyű­lésen, de a jubileumi ban­ketten feleségével együtt kö­zöttünk volt. A kerületi szervezők be­mutatása következett. Viha­ros taps köszöntötte Cher Ferenc, az Első Került, Aus­terlitz Viktor, a Második, Cincel Lajos, a Harmadik, Fülöp János, a Negyedik, Nemes József, az ötödik, Si­mo Mihály, a Hatodik Takács Miklós, a Hetedik, Tóth György, a Nyolcadik és Gyu­­lay Sándor, a californiai Ki­lencedik Kerület Szervező­jét. Az a lelkesedés, mellyel megtapsolták őket, bizony­sága volt népszerűségüknek és annak, hogy a díszközgyű­lés résztvevői tisztában vol­tak azzal a nagy munkával, melyekkel Kerületi Szervező Tagtársaink a nagy jubileu­mi verseny sikeréhez hozzá­járultak. . Hasonlóképen lelkes taps fogadta a helyi szervezők be­mutatását is. Torna József, helyettes kerületi szervező, Cibolya József, Scranton, Pa.-i, Tóth M. József, Cleve­land, O.-i, Lukács István, Detroit, Mich.-i és Wukovits Ferenc, South Bend, Ind.-i helyi szervezőink egyletépitő munkáját szeretettel ünne­pelte a közönség. Szüntelen tapssal tisztelte meg a Díszközgyűlés közön­sége a Hatvan Éves Jubileu­mi Verseny 100 nyertesét, akiket meleg szavak kíséreté­ben mutatott be egymásután a Központi Elnök. A jubileumi ünnepségre az Egyesület vendégeiként vet­tek részt az amerikai magyar sajtó képviselői és két ame­rikai országos fraternális ha­vi folyóiratnak a szerkesztői. Az a taps, mely mindegyi­kük bemutatását követte, ékes bizonysága volt annak a megbecsülésnek, melyet a Verhovay tagság érez az amerikai magyar sajtó iránt. Hiszen az amerikai magyar élet három főpillére az Egy­ház, az Egylet és a Sajtó. Az amerikai magyar élet akkor termi meg a gyümölcseit, ha ez a három pillér összehaj­­lik . . . Ha az Egyház, az Egylet és a Sajtó egymás megbecsülésével és támoga­tásával végzi el hivatásának feladatait ... És az ameri­kai magyar sajtó képviselői­nek meghívásával az Egye­sület Igazgatósága megmu­tatta tiszteletét és megbecsü­lését azok iránt, akik az egy­házzal és az egylettel együtt építői és fenntartói az ame­rikai magyar életnek. A következőket mutatta be a Központi Elnök: Gombos Zoltán, a Szabadság szerkesz­tője; Nadányi Pál, ak Ame­rikai Magyar Népszava szer­kesztője; Székely Izsó, ugyané napilap igazgatója; A. S. Hamilton, a Fraternal Monitor szerkesztője; Mrs. Irene Bird, a Fraternal Field szerkesztője; Ács Pál, New­ark, N. J; Karl Ferdinánd, Passaic, N. J; Báchkay Béla, Bethlehem, Pa_ Rev. Cher­­nitzky István, Bridgeport, Conn; Szeli József, Buffalo, N. Y; Rev. Petre Gábor, Buffalo, N. Y; Kunstadt Er­nő, Chicago, 111; Perey Géza, Cleveland, O; Tarcay Lajos, Cleveland, O; Kelemen P. János, Dayton, O; Kolos L. Béla, Detroit, Mich; Pálos Ernő, Detroit, Midi; Barta András, Lorain; O; Szabados Zoltán, Los Angeles, Cal; Klein Károly, Milwaukee, Wis; Kormos Hugó, New Brunswick, N. J; Ifj. Simon Ádám, New Brunswick, N. J; Göndör Ferenc, New York, N. Y; Dienes I. László, Perth Amboy, N. J; Dr. Aezél Au­rél, Philadelphia, Pa; Fáy-Fisher Andor, Pittsburgh, Pa; Fiók Albert, Pittsburgh, Pa.; Káldor Kálmán, St. Louis, Mo; Pataki Jenőné, South Bend, Ind; Miss Gladys Orosz, Trenton, N. J; Geren­­day Anna, Trenton, N. J; Kemény György, Magyar- Amerika nagy poétája; Boh­ner Edward, az International News Service képviselője, New York, N. Y. és Rett­­mann Farkas, a Verhovay Lapok szerkesztője. Művészet volt a közel két­száz bemutatást elvégezni úgy, hogy a közönség figyel­mét lekösse, de sikerült. Ez­után Bencze János központi elnök megemlékezett az Egyesület alapítóiról, a 13 hazeltoni bányászról.- Hat dollár ötven cent alaptőkével indult el útjára ez az egye­sület, mely 50-ik évforduló­jára 22,871 tagot számlált s most, tiz esztendővel később, immár 54,500 taggal bir. Az Egyesület mindenkor megfe­lelt kötelezettségeinek, még akkor is, amikor a kezdet ne­hézségeivel küzdött. Ma már, közel nyolc millió dolláros vagyonával egyesületünk ha­zánk legerősebb, legmegbíz­hatóbb testvérsegitő egyesü­letei közé tartozik. MIBEN ALL A MI ERŐSSÉGÜNK? Révész Kálmán központi titkár lépett ezután a mik­rofon elé. Az őt köszöntő tapsvihar elülte után igy szólott: “Miben áll a Verhovay Se­gély Egyletnek ereje? Nem abban, hogy egyesületünk­nek 54,500 tagja van, sem abban, hogy vagyona immár megközelíti a nyolc milliót. A mi erősségünk igazi titka abban a száznyolvannyolc tagtársunkban rejlik, aki a haza védelmében életét ál­dozta és akiknek emlékére szenteljük fel ma délután egyesületünk uj központi székházát. * A mi egyesüle­tünk erejének igazi titka ab­ban a hatezer tagtársunkban rejlik, aki fegyverrel szállt síkra a demokráciáért. A mi egyesületünk erejének igazi titka azokban a férfiakban és nőkben rejlik, akik a fió­kokban, mint tisztviselők, ápolják és fejlesztik hűséges odaadással a Í3 bányásztól ránkmaradt nagy örökséget. A mi erősségünk titka a Ko­vács Mihály ezredesről elne­vezett Liberty hajóban, a Verhovay kórházvonatban, a Pfc. Nagy János mentő re­pülőgépben, az Egyesület tu­lajdonát képező kétmillió dollár War Bond-ban, az Amerikai Magyar Segély Akció munkájában való rész­vételünkben és magyar né­pünkért hozott áldozataink­ban rejlik. Ezek azok a Ver­hovay testvérsegitő teljesít­mények, melyek egyesüle­tünk erejét mutatják. És a Verhovay tagságnak a test­­vérsegités eszméihez való hű­séges ragaszkodásában látjuk meg a mi erősségünk igazi titkát.” A közönség valóságos taps­viharral köszönte meg ezt a meglepő formába foglalt tit­kári jelentést, mely fényszó­róként világított rá egyesü­letünk fejlődésének titkára. A KÖZPONTI PÉNZTÁRNOK Szalánczy János központi pénztárnok következett ez­után. Ügyosztályának kérdé­seit és az egyesületnek az utóbbi évek folyamán elért pénzügyi fejlődését ismertet­te. Ezt a jelentést teljes egé­szében megtalálják olvasóink lapunk e számában. Világo­san rámutat ez a jelentés ar­ra, hogy miként érte el egye­sületünk azt a pénzügyi szi­lárdságot; meiy még a biz­tosítási hatóságoknak a leg­nagyobb elismerését is ki­érdemelte. A VERHOVAY CÉLJA Lawrencené Phillips Em­ma helyettes központi szám­vevőnő volt a következő elő­adó. A közönség meleg taps­sal fejezte ki elismerését az­ért az értékes munkáért, mellyel j helyettes központi számvevőnőnk több mint két esztendőn át járult hozzá az egyesület fejlődéséhez. Elő­adásának egyes részeit a kö­vetkezőkben közöljük. “A Verhovay Segély Egy­let sokirányú működésében mindenkor két célt tart szem előtt: az egyik az, hogy tag­jait minden tekintetben szol­gálja, a másik pedig az, hogy részükre a lehető legjobb biztosítást a lehető legol­csóbb áron nyújthassa. Ahhoz, hogy ezt el lehes­sen érni, természetesen igen nagy szükség van egy olyan ügyosztályra, mely állandó­an elemzi az egyesület tevé­kenységét. E megfigyelő sze­repet játsza a számvevő ügy­osztály, mely különféle könyvekben vezetett nyil­vántartások, valamint jelen­tések és statisztikai kimuta­tások készítése által ellenőr­zi az egyesületnek a kiadá­sait és ezáltal lehetővé te­szi azt, hogy a tisztikar min­denkor tisztában van azzal, hogy mily irányban halad is tuiajdonképen az intézmé­nyünk. A részlet-munka természe­tesen rendkívül megszaporo­dott annak következtében, hogy az egyesület hónapról­­hónapra halad előre. Hogy az Egyesület pontosabban és gyorsabban teljesíthesse kö­telességeit, egy Remington Rand Kártya Lyukasztó Rendszert állítottunk be, mi­kor az Uj Központi Székház­ba költöztünk. Ez a rendszer a fiókok ügykezelőinek, a kerületi szervezőknek és az egész tagságnak a javát szol­gálja. Melegen ajánlom en­nek a gépezetnek megtekin­tését, amikor az uj központi székházba átvonulunk. Ha azt nézzük, hogy az Egyesület mennyiben szol­gálta a tagjait, akkor azt lát­juk, hogy 1941 és 1946 ápri­lis 30-ika között 1,819,098.61 dollárt fizettünk ki haláleseti segélyekben és $792,015-t be­tegsegélyekben. A márciusi igazgatósági gyűlés elhatá­rozta, hogy a háborús zára­dékot visszamenőleg eltörli s igy a háborús záradékkal el­látott kötvényekkel rendel­kező hősi halált halt tagtár­sak örökösei is megkapják a teljes haláleseti dijat. Kato­nai halálesetek után kifizet­tünk $148,700-t s ebben benn­­foglaltatik az a $12,089.07 is, melyet 12 oly hősi halottunk után fizettünk ki utólag, akiknek háborús záradékkal ellátott kötvénye volt. A test­­vérsegitésnek egyik szép pél­dája volt ez is. Mikor legutóbb a Penn­sylvania és Michigan állami biztositó hatóságok vizsgála­tukat tartották központi hi­vatalunknál, munkájuk vé­geztével többek között a kö­vetkezőket jelentették a vizsgáló biztosok az In­surance Department-nek: “Megállapítjuk, hogy az egyesület ügyeit, és pénz­ügyeinek intézését hozzáér­­. téssel végzik. Vagyona jól el van osztva és könnyen folyó­sítható. Minden előrelátható tehertételre van fedezet. Az Egyesület kellő gondot és méltányosságot gyakorol tag­jaival és azok örököseivel szemben. Az Egyesület min­den jogos igény kifizetésé­ben a legnagyobb pontossá­got követi.” (Folytatása a 6-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents