Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-06-05 / 23. szám

4-ik oldal Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: 436—442 FOURTH AVENUE, .PITTSBURGH 19, pa. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTO­ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIA­TION címére küldendő: 436—442 fourth avenue, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada _________________$1.00 a year Foreign Countries ________________________$1-50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda) Eastern Representative: FRANK A. BEACHER (SZŐGYI) Box 7, Woolsey Station, Long Island City 5, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. Nem kellett a nácizmus a magyar népnek — A Magyar Nép ártatlanságát Bizonyítja az Irodalom — HÁBORÚS BŰNÖSSÉG Most a legaktuálisabb az a kérdés, hogy melyik nép mily mértékben bűnös a Má­sodik Világháború borzal­mainak megindításában. A közelgő békekonferencia tár­gyalásain az egyes népek sor­sának eldöntésében fontos szerepet játszik majd az, hogy rokonszenveztek-e vagy sem a nácizmus világnézeté­vel és hatalmi törekvéseivel. Különösen nehéz lesz bebizo­nyítani az ártatlanságát azoknak a népeknek, melye­ket a nácizmus politikai és katonai hatalma akaratuk el­lenére hajtott bele abba az áldatlan szövetkezésbe, mely­nek következtében most a vádlottak padján ülnek. Ily esetekben ugyanis legtöbb­ször ugyanis az volt a hely­zet, hogy az illető országok kormánya szembehelyezke­dett a nép akaratával. Ahol ez igy volt, ott külön kell választani a népet a kor­mánytól s még ha ki is tűn­ne az, hogy a kormány bű­nös volt abban, hogy a ná­cikkal önként, tehát nem kényszerből, működött együtt, a népet akkor is fel kell menteni a háborús bűnösség vádja alól. Bennünket természetesen elsősorban a magyar nép ér­dekel. Abban a tekintetben, hogy a magyar nép széles tömegeiben gyökeret vert-e a náci életfelfogás és azzal járó világhatalmi törekvés, az amerikai lapok egymással sokszor homlokegyenest el­lenkező jelentéseket adnak le s ebből következtetni le­het arra, hogy a békekonfe­­renciázó felék között is meg­oszlik majd a vélemény. A Szövetséges Nemzetek Há­borús Bíróságaira kell bíz­nunk a politikai vádlottak megítélését, de a magyar nép ügyében jogunk van a tanús­kodásra. A NÉP-LÉLEK TÜKRE Semmi sem adja tisztább képét egy nemzet lelkivilá­gának, mint az, hogy elis­mert irói mit írnak és a nép mit olvas. Az irodalom a nép- Iélek tiszta tükre. Ha a kis népek jövendő sorsának in­tézői csakis a politikai és katonai eseményeket és az egyes helyi atrocitásokat ve­szik figyelembe, akkor köny­­nyen abba a kisértésbe es­hetnek, hogy még jóhisze­­müleg is a legsúlyosabb igaz­ságtalanságot kövessék el. Politikai eseményekért külö­nösen oly országokban, ahol nincs demokrácia, csakis a kormány és a politikusok fe­lelősek és katonai esemé­nyekért a hadvezetőség. Ab­ban a tekintetben, hogy ma­ga a nép mily sorsot érdemel, az ily események nem irány­adók. A demokratikus népek egyhangúan elismerik azt, hogy a nácizmus elfogadásá­hoz különleges, elferdített, beteges lelkivilág kell. Ott, ahol a néplélek idegenkedik a nácizmus elveitől, nem kell tartani attól, hogy bárki is önszántából tartson együtt a nácizmussal. De a nép lelki­világát nem a katonai és po­litikai események tükrözik vissza, hanem az az iroda­lom, mely a nép leikéből fa­kad és melyet a nép a ma­gáénak vall. A MAGYAR NÉP-LÉLEK DOKUMENTUMA A napokban kaptuk kézhez egy Budapesten, az Athe­­neum kiadásában ebben az VERHOVAY ÜGYKEZELŐK ALBUMA HADNAGY MIHÁLY - 135-IK FIÓK - NESQUEHONING, PA. 1878 január 14-én született Sur községben, Magyarorszá­gon, Hadnagy Mihály és 1905 február -25-én érkezett Ame­rikába, Nesquehoningon tele­pedett le és odaérkezése után azonnal az Edison Anthracite Coal Co. bányájába ment dolgozni. Alig dolgozott né­hány hónapig, súlyos baleset érte: rászakadt a szén s öt héten át nyomta az ágyat. Felépülése után mégis vissza­ment a bányába, ahol immár 41-ik éve töri a fekete gyé­mántokat . . . 1909-ben több Franklin, N. J.-i magyar látogatott el e bányatelepre, köztük Hadnagy Pál is, ügykezelő tagtársunk bátyja és beszélgetés során ottani 9-ik fiókunk működésé­ről is szó esett. így ismerkedett meg Hadnagy Mihály a Verhovay Segély Egylettel. Azon nyomban el is határozta, hogy a nesquehoningi magyar bányászok körében is alakit egy fiókot. Az elhatározást tett követte s rövidesen meg­alakult 18 taggal a 135-ik fiók Hadnagy Mihály vezetése mellett. Az első tagok megválasztották elnöküknek a fiók alapitóját, Hadnagy Mihályt, aki ezt a tisztséget 1928 de­cember végéig viselte. Akkor megválasztották ügykezelő­nek s a mai napig megtartották hivatalában. Harminc­hét esztendős szakadatlan tisztviselői múltra tekinthet visz­­sza tehát e tagtársunk az általa megteremtett fiókban, mely­nek ma több, mint 100 tagja van. S ezeket a tagokat egy­­től-egyig Hadnagy Mihály szerezte. Valóban, az egyletépitő Verhovay bányászok hagyományainak méltó örököse e tag­társunk. 1905 julius 3-án esküdött örök hűséget Tizekker Katalinnak, aki hét gyermekkel ajándékozta meg. Mihály 40, Károly 39, Ferenc 38, Pál 36, Anna 35, János 33, Margit 3^ éves és valamennyien családosak. Tizenkét unokáját beszámítva, Hadnagy Mihály közvetlen családjából egye­sületünknek 25 tagja van! Verhovayak Lapja _______________________________________________________ 1946 junius esztendőben megjelent 51 ol­dalas rendkívül gazdag tar­talmú és tanulságos irodal­mi tanulmányt. Rácz Endre irta és a cime: “AZ UJABB­­KORI MAGYAR MŰVELŐ­DÉS SZELLEME.” Rácz Endre a magyar mű­vészetet s különösen a maJ gyár irodalmat tanulmányoz­za s a külföldi irodalomnak a magyarra való hatásait elem­zi. Tárgyilagos, rövidségében is rendkívül alapos, nagyvo­nalú áttekintést ad a ma­gyar irodalom fejlődéséről és annak az utóbbi évtizedek­ben kialakult irányzatairól. Az Írónak esze ágában sincs politizálni. Nekünk, a köny­vecske olvasóinak jutott eszünkbe az, hogy e könyv­nek az adatai meggyőző mó­don bizonyítják azt, hogy a magyar nép lelkivilágának semmi köze sincs a náciz­mus világnézetéhez és hatal­mi törekvéseihez, sőt, hom­lokegyenest ellenkezik azzal. Ha pedig igy van, akkor Ma­gyarországot a békefeltételek megszerkesztői nem láthat­ják másként, mint a náciz­mus áldozataként. A tanulmány nagyvonalú­sága lehetetlenné teszi azt, hogy kivonatosan közöljük a tartalmát. Épp ezért csak azokat az adatokat és ténye­ket vesszük ki, melyek a könyv tartalmának közép­pontját képezik és melyekkel az iró akaratlanul döntő bi­zonyítékát szolgáltatja a ma­gyar nép háborús ártatlan­ságának. KIK AZ IGAZI MAGYAR ÍRÓK? Rácz Endre leszögezi, hogy a magyar nép lelkivilágát nem azok az irók tükrözik vissza, akik világhírre tet­tek szert müveiknek más nyelvekre való fordítása ré­vén. Ezek az irók, mint pl. Herczeg Ferenc, világirodai­mat, nem pedig szükebb ér­telemben vett magyar iro­dalmat müveitek. Oly kérdé­seket tárgyaltak és oly mű­vészi feladatokat oldottak meg, melyek a legtöbb kul­­turnép körében érdeklődésre számíthatnak. Ezektől azon­­ben különböznek azok a ma­gyar irók, akik magyarul, magyarról, magyarnak Írtak. Ezekről írja a szerző: “A magyar irodalom ősi hagyománya, hogy körében a költészet mindig erősen politikai ügy is; az iró szol­gája, vagy szellemi vezetője, bírája vagy ébresztője, de mindenképen foglya népé­nek. A kis népek létkérdései, vágyai, bűnei és erényei pe­dig csak igen ritkán érdek­lik a világ közvéleményét.” “Az uj magyar irodalom a XIX. század hajnalán talál­ta meg hangját. Bölcsőjénél a francia forradalom állt. Ve­zércsillagai annál is inkább a DEMOKRÁCIA, A NÉP KERÜLETI SZERVEZŐINK ÉS HELYI SZERVEZŐINK NÉV ÉS CEVÍTARA 1. kerület: FRANK J. CHER, Kerületi Iroda: 205 E. 85th St., Room 204 Phone: RE sent 4-2787 New York 28, N. Y. Assistant Manager: JOSEPH TOMA 2. kerület: VICTOR F. AUS­TERLITZ, 426 Turner St., Allentown, Pa. Helyi szervezők: JOSEPH CIBOLYA, 426 Main St., Dickson City, Pa. 3. kerület: LOUIS CINCEL, 1408 Mifflin Street, Home­stead, Pa. 4. kerület: JOHN FÜLÖP. 240 Langley Ave., Pittsburgh, North Side, (14) Pa. 5. kerület: JOSEPH NEMES, 886 Stambaugh Avenue, Sharon, Pa. Kerületi Irojla: W. Federal and Phelps St., City Trust and Savings Bank. Room 501, Youngs­town, Ohio. Telefon: 3-7717 Hivatalos órák: hétfőn es­te 7—9, csütörtök, péntek, szombat délelőtt 10 és 1 között. 6. kerület: MICHAEL SEVIO, 1141 S. Seneca St. Alliance, Ohio. Kerületi iroda: 8637 Buckeye Road, Cleve­land, O. Hivatalos órák: na­ponta délután 1 és 5 óra, valamint pénteken este 7 és 9 között. Helyi szervezők: Tóth M. József, ügykezelő. Szalay József, Balunek Já­nos, Kovács János. 7. kerület: NICHOLAS TA­KÁCS, 1969 S. Liddesdale Ave., Detroit 25, Mich. Helyi Szervező: STEPHEN LUKACS, 9137 W. Lafayette Blvd. Telefon: VTnewood 2-2777. Kerületi iroda: Verhovay Otthon, 8005 W. Jefferson Ave. Hivatalos órák napon­ta 2—4 és szerdán, szomba­ton este 7—9 között. 8. kerület: GEORGE TÓTH, 1436 Sunnymede Ave., So. Bend, Ind. 9. kerület: GYULAY SÁNDOR, 14204 Haynes St., Van Nuys, California. JOG ÉS NÉPSZABADSÁG ESZMÉNYEI VOLTAK, mert hiszen alkotásaiban egy el­nyomott, szabadságában, sőt létében is állandóan veszé­lyeztetett nép életvágya, jog­igénye, társadalmi, szellemi problematikája jut kifejezés­re. Az igazi magyarság harca a XIX. század folyamán leg­­főképen két irányban folyt: a ROPPANT TÁRSADAL­MI IGAZSÁGTALANSÁGO­KAT MEGRÖGZITŐ FEU­DALIZMUS ÉS A MA­GYARSÁGOT NEMZETI LÉTÉBEN VESZÉLYEZTE­TŐ NÉMET BEFOLYÁS EL­LEN. Ebben a harcban az irodalom volt a népnek nem egyszer egyetlen fegyvere és képviselete. Az uj magyar irodalomnak tehát megszüle­tésétől fogva legmélyebb történelmi parancsa s úgy­szólván életértelme a DE­(Folytatása az 5-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents