Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-05-22 / 21. szám

1946 MAJUS 22 VOL. XXIX. ÉVFOLYAM NO. 21. SZÁM A JUBILEUMI TAGSZERZÉSI VERSENY EREDMÉNYEI Az 1945 október 1-én kez­dődött és 1946 április 30-án befejeződött hét hónapos ju­bileumi tagszerzési verseny­ről szóló jelentésünket az alábbiakban terjesztjük tag­társaink és olvasóink elé. E jelentés tartalma valósággal jubileumi ajándék lesz mind­azok számára, akik egyesüle­tünk fejlődésének ügyét szi­vükön viselik. Mert hiszen igen sok függött attól, hogy ez a jelentős tagszerzési mozgalom mily eredménnyel végződik. Ha várakozásaink­ban csalódtunk volna, akkor ez a verseny a csüggedés ár­nyékát vetette volna a hat­van éves jubileum minden örömére. Bárhogy magya­ráztuk volna is a sikertelen­séget. egyesületünk élctké* pességében, jövendő fejlődé­sében való hitünk megingott volna. A jubileum a haldok­ló egyleti élet utolsó fellob­­banásának szomorú emlék­ünnepévé vált volna, mely után már csak a lassú, fáj­dalmas elmúlás következik. Nem igy lett. Pedig a ver­seny kedvezőtlen körűimé-­­nyék között indult és a hó­napok múlásával a gazdasá­gi viszonyok fokozódó bi­zonytalansága egyre nehe­zebb feladat elé állította tag­szerzőinket és versenyzőin­ket. A sztrájkok, az árak in­flációs emelkedése, a békés termelésre való átrendezke­­dés elé tornyosuló akadályok a szervezési munkára rend­kívül bénító hatással voltak, amit csak a legnagyobb lel­kesedés győzhetett le. De a lelkesedés megvolt. Versenyzőink a kitartásnak valóságos csodáit mutatták meg, melyek a Verhovay Se­gély Egylet életképességének és fejlődési lehetőségeinek megcáfolhatatlan bizonyságát szolgáltatják. A nagy jubileumi verseny eredményeinek összeállítása után örömmel és nyugodt bizalommal készülünk május 31-ikére és junius 1-re. Mert a jubileum örömünnep lesz, melyen büszkeséggel tölt el valamennyiünket az a tudat, hogy egyesületünk tagsága nem a múltban elért ered­ményekről való emlékezésre, hanem a jelen teljesítmé­nyeinek megünneplésére gyű­lik egybe Pittsburghba . . . — Hivatalos közlemény — 1915 szeptemberében, ami­kor a jubileumi verseny ter­vezetének javaslatát igazga­tóságunk elé terjesztettük, arról gondos számítások alap­ján költségvetést is készítet­tünk, melyet arra a feltétele­zésre építettünk, hogy a ver­seny eredménye háromezer uj tag lesz. Múlt szeptember­ben ez nem látszott vérmes célkitűzésnek. A múltban el­ért eredmények alapján szá­mítottunk arra, hogy ezt el­érjük a verseny folyamán. A viszonyok leromlása azután következett be. S voltak hó­napok, amikor minden okunk meg volt arra, hogy e cél elérhetőségében kételked­jünk. „ De a versenyben résztve­vő tagtársak buzgalma erő­sebbnek bizonyult még a gazdasági nehézségeknél is. S hála az ő odaadó, önfelá­­dozó, lelkes munkájuknak, a verseny elején kitűzött célt — elértük. S ez ad fényt egyesületünk jubileumi évé­nek. Ez az eredmény tölti el örömmel és büszkeséggel a jubiláló Verhovay tagságot. Ez a siker, mutatja meg tel­jes ékességében azt a Ver­hovay összetartást, mely egyetlen titka egyesületünk hatvan éves múltjának és csodálatos fejlődésének . . . A VÉGEREDMÉNY ÁPRILIS havában (bele­értve a május elején beér­kezett, a versenybe beszámí­tott, április havára szóló fel­vételi iveket) központi hiva­talunk kiadott 584 uj köt­vényt. Ezzel együtt a jubi­leumi verseny hét hónapja alatt (leszámítva a néhány, közben törölt uj tagot) kiad­tunk 3015 KÖTVÉNYT $2,408,450 ÉRTÉKBEN Elértük tehát, sőt meg is haladtuk a versenyre kitű­zött célt. De az eredmény nagyságát nem is annyira a kiadott kötvények száma mu­tatja, mint a verseny folya­mán kötött biztosítások ér­téke. A tiszta tagszaporulat ugyanis — főként a gyer­mekosztályban eszközölt, ma­gasabb értékű kötvényekre szóló cserék következtében — nem fogja híven vissza­tükrözni a versenyzőink ál­tal elért nagyszerű ered­ményt. Ezt csak az érvény­ben lévő biztosítások összege mutatja meg, melyet évente állapit meg az illetékes ügy­osztály. Bárhogy nézzük is azonban az eredményt, két­ségtelen, hogy ez a jubileu­mi év egyesületünk fejlődé­sének történetében emlékeze­tes esztendő lesz, melynek sikeréért a legnagyobb elis­merés illeti meg mindazokat a versenyzőket, akik jubile­umi mozgalmunkban részt­­vettek. Sajnos, sokan vannak kö­zöttünk, akik dijat nem nyer­tek. bár • a'Tiijtryertés ver­senyzők száma rendkívül nagy. Sok fiók területén szü­letelt a munka és ilyenkor tagot nagyon nehéz szerezni. Igazgatóságunk erre való te­kintettel szállította le a fő­nyeremény elnyerésének fel­tételét $15,000-ról $10,000 összegű termelésre, hogy igy az egyesület DÍSZVENDÉGE lehessen a 60 éves jubileum alkalmával minden verseny­ző, aki legalább tízezer dol­lár értékű biztosítást irt. Az akaratot, a lelkesedést megmutatták sokan azok kö­zül is, akik ezt a leszállított eredményt sem érték el. — Mély hálával és szeretettel ismerjük el teljesítményük­nek értékét, annál is inkább, mert hiszen a díjnyertes ver­senyzők elismerésünknek lát­ható jelét is kapják, mig a kisebb eredményt elért tag­társaknak be kell érniök az­zal a tudattal, hogy jubileu­mi mozgalmunk átütő sike­réhez ők is hozzájárultak, be­bizonyítva ezáltal azt, hogy egyesületünknek oszlopos, fenntartó, építő tagjai. Mind­ennek tudatában testvéri sze­retettel köszönjük meg min­den tagtársunknak a verseny sikere érdekében kifejtett munkáját. A VERSENYDIJAK NYERTESEI A jubileumi verseny fel­tételei értelmében az egye­sület költségén DÍSZVEN­DÉGKÉNT vesz részt a ju­bileumi ünnepségeken min­(Folytatása a 2-ik oldalon) Igazságos békét kér az amerikai magyarság N. Y.-ban, jun. 16-án ERDÉLY SORSÁT percek alatt elintézték a párisi négyhatalmi konferencián... Az előreláthatólag júniusban egybegyülő nagy békekonferenciára a négy nagyhatalom főképviselője azzal az indítvánnyal lép, hogy Erdély legyen mindenestől Romániáé. A döntés nem végleges — mondja Byrnes külügyminiszter — s a békekonferenciának mód­jában lesz változtatni rajta. Ennek a kijelentésnek alap­ján az országos amerikai magyar testvérsegitő egyesületek vezetőinek május 11-én, Pittsburghban, megtartott gyűlése elhatározta, hogy HATALMAS NÉPGYÜLÉSRE HÍVJÁK EGYBE az amerikai magyarságot NEW YORKBA, junius 16-ikára, vasárnapra. E gyűlésnek egyetlen célja van: kifejezni az amerikai magyarság egyhangú követelését az Atlanti Charter elvei alapján megteremtendő IGAZSÁGOS BÉKÉRE. Az egyleti vezetők gyűlése az országos népgyülés rész­leteinek előkészítésére felkérte az Amerikai Magyar Szö­vetséget. De már most felkérjük olvasóinkat, egyesületünk fiókjait, hogy e népgyülésen képviseltessék magukat, hogy ezzel is súlyt adjanak az amerikai magyarság ott megnyil­vánuló tiltakozásának és igazságos béke iránti kérelmének. Ebben az ügyben az amerikai magyarság NEM SZA­KADHAT PÁRTOKRA. Ha az amerikai magyarság még sohasem fogott össze egyetlen ügy érdekében sem, most MEG KELL VALÓSULNIA AZ EGYSÉGNEK! Meg kell valósulnia, mert nincsen az amerikai magyarság körében egyetlen olyan becsületes gondolkozásu, demokratikus ér­zelmű, amerikai hazája iránti hűségében lelkes, magyar származását tiszteletben tartó polgártársunk, aki e nép­­gyülésnek az országos egyleti vezetők által világosan és félreérthetetlenül meghatározott célját ne tenné teljes szívvel a magáévá. E népgyülésnek EGYETLEN, szigorúan körvonalazott célja ugyanis az, hogy IGAZSÁGOS VILÁGBÉKÉT köve­teljen az amerikai magyarság nevében. Bármi legyen is az egyes amerikai magyar csoportoknak a felfogása, bár­mily felekezethez, politikai táborhoz vagy társadalmi osz­tályhoz tartozzanak is, AZ IGAZSÁGOS VILÁGBÉKE egy­formán szívügye mindegyiknek ... És ez a gyűlés nem vár, nem láván és nem akar mást. Az amerikai magyar bevándoroltak leszármazottainak ezrei áldozták fel életüket azért, hogy a világ népei SZA­BADON határozhassanak ÖNMAGUK sorsa felett. Ez volt ennek a háborúnak a célja. Ez a cél lelkesítette ön­kéntes szolgálatra az amerikai ifjúságot, közötte a magyar származású és a Verhovay fiukat és leányokat. Az amerikai magyar egyházak, egyletek, csoportok és a Verhovay fiókok minden bizonnyal képviseltetik magu­kat ezen a gyűlésen, hogy az amerikai összmagyarság megbízásához híven Párisig hallható hangon követeljék azt, hogy EZ EGYSZER igazságos világbékét teremtsenek az erre hivatottak. ERDÉLY SORSA csak egy része en­nek a kérdésnek. De az Erdélyre vonatkozó döntés már világosan megmutatja, hogy mily mederben folynak majd a béketárgyalások, ha csak minden ellenállást elsöprő módon meg nem nyilatkozik A NÉP AKARATA: azé a népé, mely nem csinálja a háborút, de következetesen el­vérzik abban. IGAZSÁGOS VILÁGBÉKÉT kérünk . . . nemcsak Ma­gyarországnak, hanem Romániának, Csehszlovákiának, Ju­goszláviának és a többi országnak is. Nem kérünk mást tehát., csak azt, hogy minden város, minden falu, minden tanya népe földjével, ősi otthonával együtt ahhoz az or­szághoz tartozhassbn, amelyet ÖNMAGA VÁLASZT, SZABAD AKARATA SZERINT. Nem követeljük Ma­gyarország részére még Aradot, Nagyváradot sem . . csak azt, hogy Arad, Nagyvárad s a többi városok népe MAGA DÖNTHESSE EL, hogy melyik nemzettel kíván élni. Az amerikai magyarság óriási véráldozatai megadják a jogot arra, hogy ennek a SZERÉNY kérésnek teljesítését — KÖVETELJÜK!

Next

/
Thumbnails
Contents