Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1945-03-28 / 13. szám
2-ik oldal Verhovayak Lapja. 1945 • március 28 Beszámolás az Igazgatóság Tavaszi Gyűléséről Még folyik az igazgatóság gyűlése, mikor e sorokat írjuk, de már azért beszámolhatunk annak fontosabb eseményeiről és az igazgatóságnak a Verhovay tagtársakat érdeklődő határozatairól. Hétfőn, március 19-én reggel 10 órakor gyűltek egybe az egyesület igazgatói a Verhovay székházban, melynek egyik termét ily alkalomkor igénybe vesszük már most is, bár még abba nem költözhettünk át. Jelen volt az Igazgatóságnak minden tagja: Bencze János központi elnök, Szalay József és Ári B. Albert alelnökök, Brogley Ferenc, ifj. Dobos András, Falussy Alajos, Kelemen P. János, Körösfőy János, Macker Gyula, Phillips Richard, Dr. Prince H. József, Turner József, Vizi Lajos igazgatók, Révész Kálmán központi titkár és Szalánczy János központi pénztárnok. A gyűlés megnyitása után a központi tisztviselők jelentésének felolvasása következett, mely elsősorban az Egyesület hősi halottairól emlékezik meg. “E sorok írásakor — igy szól a jelentés e része — 140-re emelkedett a Verhovay Egylet hősi halottainak száma. Jelentésünk elején az ő életáldozatukról emlékezünk meg. Washington György lovasságának kiképző mestere, Kovács Mihály ezredes parancsnok, abban a levelében, melyben felajánlja a szolgálatait a függetlenségéért háborút folytató Amerikának, többek között ezeket irta: “Ahol a legnagyobb hadi szükség kívánni fogja, szünf. télén engedelmes szófogaí. dással éljek és meghaljak.” Eddig 140 Verhovay testvérünk fiatal élete került az áldozati oltárra. Száznegyven daliás, délceg Verhovay testvér váltotta be az első amerikai magyar szabadsághős fogadalmát: Szüntelen engedelmes szófogadással, ott ahol a legnagyobb hadi szükség kívánta — az öt világrész földjén, levegőjében, vizén és vize alatt — teljesítették a parancsot és meghaltak! Az d soha el nem múló emléküknek áldozzunk egy perces felállással és néma imával.. S a jelentés e részénél az Igazgatóság tagjai, valamint a központi tisztviselők felállottak és áhitatos lélekkel emlékeztek meg a mi egyesületünk 140 hőséről, aki vérét ontotta a hazáért... Majd igy folytatódik a jelentés: “Bizakodó hittel, reménységgel várjuk, hogy ennek a szörnyű világégésnek egyszer vége lesz és a világszabadságért folytatott véres küzdelemből hazatérnek győzelmesen: fiaink, leányaink, testvéreink ... “Aggódó reménységünk — legtöbbünknek szülőföldje — Magyarország felé száll. Agyonkinzott, kifosztott, éhes és rongyos magyar testvéreinkkel van minden gondolatunk. A megpróbáltatások rettenetes nehéz esztendei után, felragyogott felettük a szabadságot Ígérő keleti csillag. Bárcsak elkövetkezne számukra a keresztrefeszités millió borzalma után az igazi feltámadás! Hiszünk abban, hogy a Szövetséges Nemzetek nagy vezéreinek Ígéretei valóra válnak s a náci rémuralomból való kiszabadulás után uj élet szabadsága és nem egy másik szolgaság keresztje vár az ezerszeres kálváriát megjárt árva népre.” Megemlékezik ezután a jelentés a szeptemberi gyűlés óta lefolyt fontosabb eseményekről, melyekről annak idején beszámoltunk lapunk olvasóinak is. AZ 1944 ÉVI EREDMÉNYEK A központi tisztviselők jelentése a központi hivatal eseményeinek felsorolása után rátér az elmúlt évi Verhovay munkálkodás eredményeinek részletezésére. Az egyesület vagyonának gyarapodását az elmúlt évek adataival összehasonlítva tárja fel a jelentés, mely szerint az egyesület vagyonának gyarapodása a következő összegeket érte el az elmúlt évek folyamán: 1939 _____ $261,370.74 1940 __________ 378,527.50 1941 ____ 418,536.33 1942 _______ 376,310.88 1943 __________ 506,575.79 1944 __________ 636,472.45 Összehasonlítva tehát az elmúlt évi gyarapodást az előző évekével, azt látjuk, hogy a háborús viszonyok ellenére is vágyó n-gyarapodás terén egyesületünknek egyik legeredményesebb éve volt a múlt esztendő. A taglétszám 1944-ben a következőképen emelkedett: Felnőtt osztály___1810 tag, Gyermek osztály_481 tag Összesen ________ 2291 tag. Ez az eredmény különösen azért figyelemreméltó, mert az előző 1943-as évben csak 828 volt a tiszta taglétszám emelkedése. Az érvényben lévő biztosítások összege szintén emelkedett. 1944 január 1-én az érvényben lévő biztosítások öszszege volt $33,793,361.50, mig ugyanazon év decemberében $35,306,175.50 volt, tehát az elmúlt évben több mint másfél millió dollárral emelkedett az érvényben lévő biztositá-i sok összege. Ez több mint 300,000 dollárral magasabb, mint az előző évi emelkedés. A Haláleseti Alap az elmúlt évben $538,028.48-al emelkedett, mig a haláleseti segély címén kifizetett összegek a havidijaknak még 50%-át sem érték el. A Haláleseti Alap kamat és egyéb jövedelmei a haláleseti segély cimén kifizetett összegeknek közel 80%át fedezték. (Összehasonlítva a múlt, 1943 évvel, a haláleseti alap gyarapodása 1944- ben közel 110,000 dollárral haladta meg az előző évi gyarapodást.) A jelentés többi része bondvásárlási és értékesítési kérdésekkel foglalkozik, melyeket itt nem részletezhetünk. Az igazgatóság a központi tisztviselők jelentését, az abban foglalt adatok alapos átvizsgálása után elfogadta és minden részletében helyben hagyta. ÜDVÖZLET Az Amerikai Magyar Református Egyesület részéről Nt. Borshy-Kerekes György titkár a következő levélben köszöntötte egyesületünk igazgatóságát: “Igen tisztelt Elnök Ur! Kedves Testvéreink! Tekintettel arra a rendkívüli és örvendetes tesvtéri jó együttmunkálkodásra, mely Egyesületünk és a Verhovay Egylet vezetősége között különösen az utóbbi évek folyamán kifejlődött, nagy örömünkre szolgál, hogy Vezértestületünk ma kezdődött rendes évi gyűléséből, annak tagjai nevében, mint igaz testvéreinket, az Önök nb. Igazgatóságát üdvözölhetjük. Adja a Mindenható, hogy ez a szép, megértő, egymás ügyét önzetlenül szolgáló együttmunkálkodás a jövőben is megmaradhasson, sőt, intenzitásban még fokozódhassák is, hogy igy ezen testvéries közös munka révén egész amerikai magyarságunk s óhazai testvéreink együttes segítsége folytán az egyetemes magyarság erkölcsi és anyagi nívója emelkedhessék, amihez további szives együttmunkálkodásukat kéri a Vezértestület megbízásából, testvéri szeretettel Borshy-Kerekes György, titkár.” Erre a köszöntésre egyesü létünk titkára a következő levélben válaszolt: “Igen tisztelt Elnök Ur! Kedves Testvéreink! -Igazgatóságunk jóleső örömmel és hálás köszönettel vette a Református Egyesület Vezértestületének szívből jövő köszöntését. A mai vészterhes időkben, amikor minden magyarnak gymásra kell találnia, külö-ö' nős örömünkre szolgál, hogy a Református Egyesület és a Verhovay vezetőség már hoszszu esztendők óta gyakorolja a testvéri megértés nemes gondolatát. Bízunk abban, hogy árva magyar népünk javát szolgáló összefogásunk a jövőben még szebb gyümölcsöket hozzon s testvéreink úgy itt, mint szülőhazánkban, érezni fogják ennek az együttműködésnek áldásait. Igazgatóságunk nevében biztosítani kívánom Elnök Urat s bölcs vezetése alatt működő Vezértestületet és az Egyesületet, hogy mi a magunk részéről szerény tehetségünk szerint mindég készen állunk arra, hogy összefogásunk ered ményeként egyetemes magyarságunk becsületes, őszinte érdekeit még jobban szolgálhassuk. Igaz nagyrabecsülésem kifejezése mellett, sok szives köszöntéssel maradok tisztelő hive, Révész Kálmán, központi titkár.” MEGINDUL A MUNKA CALIFORNIÁBAN Örömmel vette tudomásul az Igazgatóság, hogy Egyesületünk megkapta California állam biztosítási hatóságától a működési engedélyt. Ennek alapján elhatározta az Igazgatóság a californiai szervezési munkának azonnali megkezdését. A szervezési és tagszerzési munkálatok végzésével az Igazgatóság megbízta Gyulay Sándort, egyesületünk volt főszervezőjét, aki egészségileg megerősödve Californiában oly éghajlatot talál, melyegészségi állapotának még inkább javára fog válni s lehetővé teszi számára azt, hogy a tagszerzési munkát a legnagyobb buzgalommal és az azt koronázó sikerrel végezze el. Californiai Verhovay testvéreink bizonyára örömmel fogják tudomásul venni azt, hogy most már Californiában is lesznek Verhovay fiókok és minden segítséget meg fognak adni Gyulay Sándor californiai szervezőnek, hogy egyesületünk californiai vállalkozásának sikerét biztosítsák. KÉSEDELMES FIÓKOK Az egyesület könyvvezetését felülvizsgáló bizottság tagjai: Szalay József, ifj. Dobos András és Vizi Lajos, átvizsgálták az egyesület könyvvitelét, bevételeit, kiadásait és egyéb tételeit s megállapították, hogy azok a íegtökéletesebb rendben vannak. A fiókok befizetéseinek nyilvántartásából azonban sajnálattal állapították meg, hogy 1944 utolsó hat hónapjában HÁROM FIÓK MINDEN ESETBEN, HÁROM FIÓK C ESETBEN ÉS EGY FIÓK NÉGY ESETBEN küldte be a havidijakat zárlat után. Az igazgatóság elhatározza, hogy a havidijakat késedelmesen beküldő fiókok ügykezelőit felszólítja, hogy az alapszabályokban előirt kötelességeiknek a jövőben tegyenek eleget. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Falussy Alajos, Kelemen P. János és Phillips Richard, a pénzügyi bizottság tagjai átvizsgálták a múlt évben kicserélt, beváltott, eladott és vásárolt bondokat és az azokról szóló kimutatásokat a legteljesebb rendben találták. Egyúttal megállapították, hogy az egyesület központi pénztárosa és tisztviselő társai minden részletre kiterjedő figyelmének és körültekintő munkásságának köszönhető, hogy egyesületünk vagyoni helyzete a rendkívül megromlott befektetési viszonyok ellenére is tekintélyesen javult. A SZERVEZÉSI BIZOTTSÁG Ennek a bizottságnak a tagjai Körösfőy János, Dr. Prince József és Turner József igazgatók, vizsgálataik alapján megállapították, hogy a szervezési munkának eredménye az adott háborús viszonyok között kielégítőnek mondható, amint azt a központi tisztviselők fentebb közölt jelentése is igazolja. MEGHATÓ ÉRDEKLŐDÉS Mélyen meghatotta az igazgatóságot az a nagy érdeklődés, melyet egyesületünk ifjabb generációhoz tartozó tagsága mutat az egyesület iránt. Ennek nagyon szép megnyilvánulása volt két levél. Az egyiket a Csendes Óceán frontjáról küldötte Pfc. Szabó János, a U.S. Marine Corps tagja, egyesületünk központi számvevője, míg a másikat a föld másik oldaláról, Franciaországból irta Pfc. Siket Imre, a New York-i 394- ik és 83-ik fiók tagja. Szabó János az egyesület szervezési munkájának kiterjesztésére dolgozott ki részletes javaslatot, mig Siket Imre az egyesület hősi halottai emlékének megörökítésére vonatkozó elgondolásait közölte. Mindkét levelet meghatottan és hálás szívvel vette tudomásul az igazgatóság azzal, hogy az azokban foglalt javaslatokkal foglalkozni fog, amikor arra lehetőség nyílik. De minden Igazgató szivében megerősítette e két levél annak bizonyosságát, hogy a második generációhoz tartozó Verhovay tagtársaink épp oly lelkesedéssel fogják munkálni egyesületünk jövőjét, amint az első generáció régi Verhovay munkásai. Mert ha e két tagtársunk a világ két végéről is a Verhovay felé küldi