Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1945-03-14 / 11. szám
2-ik oldal 1945 március 14 Verhovayak Lapja mert hiszen az ily természetű veszteségeket csak felfokozott tagszerzési munkával lehet pótolni. De ezen a téren is nagy nehézségek előtt állunk. Hadigyárakban dolgozó tagtársaink minden idejét leköti a hadiszerek gyártása és ez az első kötelesség. Eredményes tagszerzési munkához ma autó kell és az autóba gazolin kell ... de alkatrészek és szerelők hiánya miatt az autók romlanak és bizony nagyon kevés gazolin jut amugyis erre a munkára. Főleg ez az oka annak, hogy az idei Alapitók Emlékversenye szokatlanul lassan folyik s annak eredményei alig ‘haladják meg a versenyeken kívüli rendes havi tagszerzési munka eredményeit. S ezzel van kapcsolatban a harmadik nagy kérdés: az egyesület több mint hat és fél millió dolláros vagyonának befektetése. Ma a pénznek alig van piaca. Ugyanakkor a biztosítási hatóságok megkötik a biztositási intézmények kezét abban a tekintetben, hogy milyen értékpapírokba fektethetik be a pénzt. Vége van azoknak az időknek, amikor ügyes befektetéssel nagy hasznot lehetett csinálni. Ma p legnagyobb körültekintéssel és szakértelemmel eszközölt befektetéseknél is nagyszerű eredménynek mondható, ha p befektetett tőke annyi kamatot hoz, amennyi szükséges phkoz, hogy a tagság kötvényei az előirt időre elérjék az azokban előirt tartalékot és készpénzértéket, j Mindezek súlyos kérdések s a velük való küzködésben a Verhovay Segély Egylet nem áll egyedül. Az összes biztosító intézmények, a legkisebbtől a legnagyobbig, ugyanezekkel a problémákkal küzdenek. S a Verhovay igazgatóság részére ezeknek a kérdéseknek a súlyosságát csak az az egy tény enyhíti, hogy az Ellenőrző Bizottságnak lapunk február 28-iki számában megjelent részletes jelentése szerint Egyesületünk mindezideig megbirkózott a háborús helyzettel s még a mostani nehéz körülmények között is fejlődött és erősödött. ! S a felsorolt nagy kérdéseken felül ott vannak a beadványok, melyekkel fiókok és tagtársak fordulnak az Igazgatósághoz s amelyeknek megtárgyalásában az igazgatóságot mindég kettős szempont kell, hogy vezesse: az egyik az, hogy a testvéri szeretet gyakorlásával erősitse meg a tagság bizalmát az egyesületben és annak vezetőiben, a másik pedig az. hogy mindenkor az Alapszabályokhoz kell ragasz- Eodniok, mert még az állami biztositási hatóságok is számon kérnék tőlünk azt, ha a testvéri szeretetet alapszabályellenes vagy az állami előírásokkal ellentétes módon gyakorolnák. Ez valami, amit sokan nem akarnak vagy nem tudnak megérteni. Azt hiszik, hogy azért mert a Verhovay “íestvérsegitő” egyesület, segítenie kell még akkor is, ha arra alapszabályaiban jogcímet találni nem lehet. De még á testvérsegités lehetőségeit is korlátozzák azok a törvények, melyek előírják és ellenőrzik, hogy egy testvérsegitő egyesület mennyit költhet a segités céljaira és ha egy egyesület a megszabott határokat csak egy dollárral is túllépi, akkor már beleszólnak a hatóságok is. melyeknek feladata az, hogy féltékenyen őrködjenek a tagságnak a kötvényekben biztosított vagyona felett. Bizony sokszor fáj az igazgatóság szive, ha egy kérelemre nemmel kell válaszolnia s a tagságnak meg kellene értenie azt, hogy még az igazgatóság sem bir teljhatalommal. S bármily sajnálatos is, ha megesik, hogy egy testvéren nem tud segíteni az egyesület, az egész tagság érdekének szempontjából ez így van jól... mert bármily fontos mindnyájunk számára a testvérsegités, még annál is fontosabb, hogy az egyesület a tagság vagyonát úgy fektesse be s úgy őrizze meg, hogy száz esztendő múlva is meg tudja fizetni mindenkinek azt, amire törvényes jussa van. Vegyük hozzá mindazokat az ügyeket, melyek az Alapszabályok szerint az Igazgatóság hatáskörébe tartoznak és akkor megértjük, hogy a Verhovay Segély Egylet Igazgatósága komoly és nehéz munka végzésére gyűl majd egybe Egyesületünk központi Hivatalában íliárcius 19-ikének reggelén. S az Igazgatóság munkáját nem egyszer, hanem háromszor mérik meg és Ítélik meg. Megméri és megítéli az egyesület tagsága, mely mindég rendkívüli érdeklődéssel figyeli az igazgatósági gyűlések munkáját és az azokon hozott haátrozatokat. Megmérik és megítélik a biztositási hatóságok abból a szempontból, hogy az egyesület igazgatósága hűségesen ragaszkodott-e az egyesület alapszabályainak rendelkezéseihez s ugyanakkor a törvényes előirá sokhoz is. S végül megméri és megítéli az amerikai magyar közvélemény, mely még a Verhovay tagság körein kivül is figyelemmel kiséri a Verhovay Segély Egylet munkáját es mozgalmait. E háromszoros felelősség tudatában gyűl most össze egyesületünk igazgatósága és mi magyaros szeretettel, azzal a szívből jövő kívánsággal fogadjuk őket, hogy oly munkát tudjanak végezni, jnelyről mindhárom téren azt az ítéletet mondják ki, hogy JÓ MUNKA VOLT! A SZABADSÁG ÉRTELME (Folytatás az 1-ső oldalról) gazdasági rendszer összeomlására és végül a nemzetnek, vagy egyénnek öngyilkosságára vezetett. A szabadság külső hatalmaktól való függetlenséget jelent. De bensőleg, azaz a nemzet lelkében, egy szabad népnek elszakithatatlanul össze kell kapcosolódnia oly eszmékkel, melyek a szabadság helyes használatára kötelezik! A legnagyobb tragédia volna, ha a felelőtleneknek, az őrülteknek, a lelkiismeretleneknek szabadságot adnának. Hazá?ik újságjaiban sokszor olvasunk lelkes cikkeket a szabadságról, melyeknek írói a szabadságot a nemzet és az egyén végső céljának tüntetik fel. Hivatkoznak az amerikai hagyományokra, a. Constitucióra, a Bill of Righis-ra s ezek alapján támadják a kormányt valahányszor egyének vagy bizonyos csoportok szabadságát korlátozó törvények lépnek életbe. De e cikkek irói elfelejtik, hogy a szabadság csak ESZKÖZ, még pedig arra, hogy a népnek magasabb tipusii és jobb életformát leheesen megteremteni. Mert az éhes nemzet nem szabad nemzet. És a munkanélküli polgár nem szabad ember. Amerikának mindene megvan ahhoz, hogy polgárságának a legmagasabb életformát biztosítsa. És Amerika csak akkor marad szabad ország, ha szabadságát arra használja, hogy megmentse a polgárságát a legnagyobb zsarnoktól: A SZÜKSÉGTŐL. * * * S épp ezért ragaszkodunk ahhbz az állításhoz, hogy a magyar nemzet szabadság szerető nép. Mert a magyar nemzet ezeréves történetében mindenütt feltűnik a NÉPNEK az igazság, egyenlőség, műveltség és megélhetési biztonság utáni törekvése. Minden nemzet szabadság szeretőnek vallja magát. Egy sincs a földön, mely azt vallaná, hogy szolgaságra született. Ebben a tekintetben nincs külömbség a népek között. De óriási külömbség van abban a tekintetben, hogy MIKÉNT ÉRTÉKELIK, MIRE AKARJÁK FELHASZNÁLNI a szabadságot az egyes nemzetek vagy egyének. Vannak, akiknek a szabadság arra ad alkalmat, hogy a kisebbségeket elnyomják. Másoknak arra ad alkalmat, hogy megtámadják gyengébb szomszédaikat és kifosszák őket. Vannak nemzetek, melyekben a szabadság a kiváltságosaknak jogcímet ad arra, hogy a szegény nép verejtékén hizlalják vagyonukat. És végül van nemzet, mely a szabadságot azért akarja, hogy a saját népének sorsán javítson. Az, hogy egy nemzet szazadságszerető, nem jelent semmit: AZ A FONTOS, HOGY MIÉRT AKARJA A SZABADSÁGOT EGY NEMZET! És a magyar szabadságharc 97-ik évfordulóján nagy elégtétel nekünk arra gondolni, hogy a magyar nemzetet szabadságszeretetében ugyanazok az igazságos, emberséges szempontok vezették, melyek Rooseveltet töltötték el akkor, amikor először beszélt a NÉGY SZABADSÁGRÓL.--------------v--------------A SIKER TITKA A magyar üzletember nyu galomba vonult százezer dolláros vagyonával. Az újságírók felkeresték és megkérdezték, hogy mi volt bámula tos sikerének titka. így felelt a kérdésre: — “Sikeremet elsősorban annak tudom be, hogy egész éle temben nehezen és szorgal-KATONÁK A SHARPSVILLE, PA.-1171-IK FIÓKTÓL PVT. PERHÁCS JÁNOS SZÜGYE P. JÁNOS S/2C SZÜGYE JESSE M. M. 3/C LUTHERAN JÁNOS LUTHERAN JÓZSEF CPL. LADO MIKLÓS
