Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-03-14 / 11. szám

2-ik oldal 1945 március 14 Verhovayak Lapja mert hiszen az ily természetű veszteségeket csak felfoko­zott tagszerzési munkával lehet pótolni. De ezen a téren is nagy nehézségek előtt állunk. Hadi­­gyárakban dolgozó tagtársaink minden idejét leköti a hadi­szerek gyártása és ez az első kötelesség. Eredményes tag­szerzési munkához ma autó kell és az autóba gazolin kell ... de alkatrészek és szerelők hiánya miatt az autók rom­lanak és bizony nagyon kevés gazolin jut amugyis erre a munkára. Főleg ez az oka annak, hogy az idei Alapitók Emlék­­versenye szokatlanul lassan folyik s annak eredményei alig ‘haladják meg a versenyeken kívüli rendes havi tagszer­zési munka eredményeit. S ezzel van kapcsolatban a harmadik nagy kérdés: az egyesület több mint hat és fél millió dolláros vagyonának befektetése. Ma a pénznek alig van piaca. Ugyanakkor a biztosítási hatóságok megkötik a biztositási intézmények kezét abban a tekintetben, hogy milyen értékpapírokba fektethetik be a pénzt. Vége van azoknak az időknek, ami­kor ügyes befektetéssel nagy hasznot lehetett csinálni. Ma p legnagyobb körültekintéssel és szakértelemmel eszközölt befektetéseknél is nagyszerű eredménynek mondható, ha p befektetett tőke annyi kamatot hoz, amennyi szükséges phkoz, hogy a tagság kötvényei az előirt időre elérjék az azokban előirt tartalékot és készpénzértéket, j Mindezek súlyos kérdések s a velük való küzködésben a Verhovay Segély Egylet nem áll egyedül. Az összes biz­tosító intézmények, a legkisebbtől a legnagyobbig, ugyan­ezekkel a problémákkal küzdenek. S a Verhovay igazgató­ság részére ezeknek a kérdéseknek a súlyosságát csak az az egy tény enyhíti, hogy az Ellenőrző Bizottságnak lapunk február 28-iki számában megjelent részletes jelentése sze­rint Egyesületünk mindezideig megbirkózott a háborús hely­zettel s még a mostani nehéz körülmények között is fej­lődött és erősödött. ! S a felsorolt nagy kérdéseken felül ott vannak a be­adványok, melyekkel fiókok és tagtársak fordulnak az Igaz­gatósághoz s amelyeknek megtárgyalásában az igazgató­ságot mindég kettős szempont kell, hogy vezesse: az egyik az, hogy a testvéri szeretet gyakorlásával erősitse meg a tag­ság bizalmát az egyesületben és annak vezetőiben, a másik pedig az. hogy mindenkor az Alapszabályokhoz kell ragasz- Eodniok, mert még az állami biztositási hatóságok is szá­mon kérnék tőlünk azt, ha a testvéri szeretetet alapszabály­ellenes vagy az állami előírásokkal ellentétes módon gya­korolnák. Ez valami, amit sokan nem akarnak vagy nem tudnak megérteni. Azt hiszik, hogy azért mert a Verhovay “íestvérsegitő” egyesület, segítenie kell még akkor is, ha arra alapszabályaiban jogcímet találni nem lehet. De még á testvérsegités lehetőségeit is korlátozzák azok a törvé­nyek, melyek előírják és ellenőrzik, hogy egy testvérsegitő egyesület mennyit költhet a segités céljaira és ha egy egyesület a megszabott határokat csak egy dollárral is túl­lépi, akkor már beleszólnak a hatóságok is. melyeknek fel­adata az, hogy féltékenyen őrködjenek a tagságnak a köt­vényekben biztosított vagyona felett. Bizony sokszor fáj az igazgatóság szive, ha egy kérelemre nemmel kell vá­laszolnia s a tagságnak meg kellene értenie azt, hogy még az igazgatóság sem bir teljhatalommal. S bármily sajná­latos is, ha megesik, hogy egy testvéren nem tud segíteni az egyesület, az egész tagság érdekének szempontjából ez így van jól... mert bármily fontos mindnyájunk számára a testvérsegités, még annál is fontosabb, hogy az egyesület a tagság vagyonát úgy fektesse be s úgy őrizze meg, hogy száz esztendő múlva is meg tudja fizetni mindenkinek azt, amire törvényes jussa van. Vegyük hozzá mindazokat az ügyeket, melyek az Alap­szabályok szerint az Igazgatóság hatáskörébe tartoznak és akkor megértjük, hogy a Verhovay Segély Egylet Igazga­tósága komoly és nehéz munka végzésére gyűl majd egybe Egyesületünk központi Hivatalában íliárcius 19-ikének reg­gelén. S az Igazgatóság munkáját nem egyszer, hanem há­romszor mérik meg és Ítélik meg. Megméri és megítéli az egyesület tagsága, mely mindég rendkívüli érdeklődéssel figyeli az igazgatósági gyűlések munkáját és az azokon hozott haátrozatokat. Megmérik és megítélik a biztositási hatóságok abból a szempontból, hogy az egyesület igazga­tósága hűségesen ragaszkodott-e az egyesület alapszabá­lyainak rendelkezéseihez s ugyanakkor a törvényes előirá sokhoz is. S végül megméri és megítéli az amerikai magyar közvélemény, mely még a Verhovay tagság körein kivül is figyelemmel kiséri a Verhovay Segély Egylet munkáját es mozgalmait. E háromszoros felelősség tudatában gyűl most össze egye­sületünk igazgatósága és mi magyaros szeretettel, azzal a szívből jövő kívánsággal fogadjuk őket, hogy oly munkát tudjanak végezni, jnelyről mindhárom téren azt az ítéletet mondják ki, hogy JÓ MUNKA VOLT! A SZABADSÁG ÉRTELME (Folytatás az 1-ső oldalról) gazdasági rendszer összeom­lására és végül a nemzet­nek, vagy egyénnek öngyil­kosságára vezetett. A szabadság külső hatal­maktól való függetlenséget jelent. De bensőleg, azaz a nemzet lelkében, egy szabad népnek elszakithatatlanul össze kell kapcosolódnia oly eszmékkel, melyek a sza­badság helyes használatára kötelezik! A legnagyobb tragédia volna, ha a felelőtleneknek, az őrülteknek, a lelkiisme­retleneknek szabadságot ad­nának. Hazá?ik újságjaiban sok­szor olvasunk lelkes cikke­ket a szabadságról, melyek­nek írói a szabadságot a nemzet és az egyén végső céljának tüntetik fel. Hivat­koznak az amerikai hagyo­mányokra, a. Constitucióra, a Bill of Righis-ra s ezek alapján támadják a kor­mányt valahányszor egyé­nek vagy bizonyos csopor­tok szabadságát korlátozó törvények lépnek életbe. De e cikkek irói elfelejtik, hogy a szabadság csak ESZKÖZ, még pedig arra, hogy a nép­nek magasabb tipusii és jobb életformát leheesen meg­teremteni. Mert az éhes nemzet nem szabad nemzet. És a munkanélküli polgár nem szabad ember. Ameri­kának mindene megvan ah­hoz, hogy polgárságának a legmagasabb életformát biz­tosítsa. És Amerika csak ak­kor marad szabad ország, ha szabadságát arra hasz­nálja, hogy megmentse a polgárságát a legnagyobb zsarnoktól: A SZÜKSÉG­TŐL. * * * S épp ezért ragaszkodunk ahhbz az állításhoz, hogy a magyar nemzet szabadság szerető nép. Mert a magyar nemzet ezeréves történeté­ben mindenütt feltűnik a NÉPNEK az igazság, egyen­lőség, műveltség és megél­hetési biztonság utáni törek­vése. Minden nemzet szabad­ság szeretőnek vallja magát. Egy sincs a földön, mely azt vallaná, hogy szolgaságra született. Ebben a tekintet­ben nincs külömbség a né­pek között. De óriási kü­lömbség van abban a te­kintetben, hogy MIKÉNT ÉRTÉKELIK, MIRE AKAR­JÁK FELHASZNÁLNI a sza­badságot az egyes nemzetek vagy egyének. Vannak, akiknek a sza­badság arra ad alkalmat, hogy a kisebbségeket el­nyomják. Másoknak arra ad alkalmat, hogy megtámad­ják gyengébb szomszédai­kat és kifosszák őket. Vannak nemzetek, melyek­ben a szabadság a kiváltsá­gosaknak jogcímet ad arra, hogy a szegény nép verejté­kén hizlalják vagyonukat. És végül van nemzet, mely a szabadságot azért akarja, hogy a saját népének sorsán javítson. Az, hogy egy nem­zet szazadságszerető, nem je­lent semmit: AZ A FONTOS, HOGY MIÉRT AKARJA A SZABADSÁGOT EGY NEM­ZET! És a magyar szabadság­­harc 97-ik évfordulóján nagy elégtétel nekünk arra gon­dolni, hogy a magyar nem­zetet szabadságszeretetében ugyanazok az igazságos, em­berséges szempontok vezet­ték, melyek Rooseveltet töl­tötték el akkor, amikor elő­ször beszélt a NÉGY SZA­BADSÁGRÓL.--------------v--------------­A SIKER TITKA A magyar üzletember nyu galomba vonult százezer dol­láros vagyonával. Az újság­írók felkeresték és megkér­dezték, hogy mi volt bámula tos sikerének titka. így fe­lelt a kérdésre: — “Sikeremet elsősorban an­nak tudom be, hogy egész éle temben nehezen és szorgal-KATONÁK A SHARPSVILLE, PA.-1171-IK FIÓKTÓL PVT. PERHÁCS JÁNOS SZÜGYE P. JÁNOS S/2C SZÜGYE JESSE M. M. 3/C LUTHERAN JÁNOS LUTHERAN JÓZSEF CPL. LADO MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents