Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-12-26 / 52. szám

6-ik oldal 1945 december 26 Verhovayak Lapja A magyar sors halotti énekei (Folytatás a 4-ik oldalról) Mindez azonban még csak a kezdet volt. Mindez csak szegénység, honvágy, az idegenbe sodort ember fájdalmá­nak kifejezése. De egyre nagyobb lesz az Ínség, egyre he­vesebb a fájdalom, egyre mélyebb a keserűség és most már vérébe mártott tollal Írja a következő verset a költő ... BOLYGÓ MAGYAR Hát idejutottam, Uramatyám' hogy mint a ;puszták farkasa ődöngök céltalanul, és öklöm csonttá mered, amikor belőle a szerszám után a koldusbot is kihull! Szemem sarkában a rémület les, szivemben a gyűlölet ordít féktelen, és csak megyek, megyek valahová, utamban nincs akarat, vágy, sem értelem. Gyomromban régi izek emléke jajául, fogaim közt por recseg, vagy őrült szitok és érzem, hogy egyszer egy késő éjtszakán kenyérért, puha ágyért bicskát is nyitok! Másnak a levedlett rongya már az én ruhám, utolsó fillérem ut sara nyelte le, cimborám elhagyott, meglopott tegnap engem s szivem, ha van még, pokollal van tele . . . Voltam ur! . . . Pár hold földem, jószágom, jó borom, kenyerem volt és cseréptetős kistanyám, gémeskutak és az öreg akácok alatt kis kölyköm játszott a tanya udvarán. Asszonyom hét falunak legszebb virága volt, amikor templomba vittem . . . Otthagytam őket s jó anyámat . . . De hogy idejutok: soha, sohasem hittem! És ma senkim, semmim, mert hazátlan kóbor kutya módjára most magamra maradtam, Bennem semmi sincs már, szív nélkül égek el, Ej, mit ér ez . . .? Szép meséktől éhes maradok: a való kegyetlenül rugdos, meid ma jaj! tolvajnak, gyilkosnak lenni nem akkora bűn, mintha azt mondom: “Magyar vagyok! Magyar!” Ordító farkas lett belőlem, mogorva, társtalan, farkasnál farkasabb! Az irgalmat már nem ismerem s akit üldöznek, annak minden szabad! Hajrá, igy is lehet, vagy tán jobb igy élni, ahogy élem becsapott, koldus életem . . . De azt, hogy én magyar maradok Istenem, és hogy ilyen lettem, bocsásd meg énnekem! * * * S ebben a versben tárul fel a magyar lélek kétségbe­esésének teljes mélysége. Annak a magyarnak a leikéé, akit a nácik belekényszeritettek jármukba, kihasználtak, kizsaroltak és azután mindenéből kifosztva elvetettek . . . Ekkor már ausztriai fogolytáborban élt Túri Varga Sán­dor ... és Simmeringen irta ez utolsó fájdalmas költe­ményét ennek az évnek az októberében . . . Már itt nincs senkije, semmije . . . Álmai kihaltak, bajtársai meglop­ták ... a nyomorban a testvér testvér ellen fordult . . . Már érzi, hogy nemsokára bicskával a kezében fogja haj­szolni a mindennapi kenyeret . . . Már elkinzott leikéből kihullott az emberi jóság utolsó emléke is . . . És ekkor találkozott Fecser Jóskával ... az amerikai magyar fiúval ... az első emberrel, aki évek kínlódása után úgy szólt hozzá, mint embertársához, sőt, mint test­véréhez és barátjához ... És ennek a Scalp Level-i Fe­cser Jóskának megértő szavai felolvasztották a lelkére fagyott jégkérget . . . megszelídült a lélek és kibújt belőle a magyar ősjóság első hóvirága . . . Kivette foszlott, ide­gen rongy kabátjából ezeket a verseket és aláírta lendüle­tes, jellegzetesen óhazaias, szép írással: “Fecser Jóskának, egy derék, magyar amerikai bajtársnak, magyar szeretettel Túri Varga Sándor . . .” És Fecser Jóska elhozta magával a verseket és elhozta ezt a szép ajánlást, mely sokkal többet jelent, mint ő is hinné . . . Mert azt jelenti, hogy még a legmélyebbre zuhant lélekből is újra jóság és reménység fakad, ha valaki testvéri simogatással fordul feléje . . . Azt jelenti, hogy aki éhségében már rablóvá is tudna válni, mégis megsze­lídül és könnybelábadt szemmel találkozik újra önnön jó­ságával, ha baráti kézszoritás fogadja . . . Azt jelenti, hogy a magyar nemzet halálos nyomorában, végtelen elke­seredésében is élő, reménykedő és csupasziv nemzetté tud visszaváltozni, ha az amerikai magyarok Fecser Jóskákká válnak, akik átnyújtják ajándékos kezüket testvéri simo­gatással az óceánon . . . Magyarországon szörnyű állapotok vannak . . . gyil­kosságok, rablások, betörések, erőszakosságok végtelen so­ra anarchikus állapotokra mutat . . . De nem azért, mert a magyar ember gonosz, lelkiismeretlen, aki kihasználva a bizonytalan állapotokat, felcsapott gangszternek . . . Ha­nem azért, mert ezer meg ezer nemesszivü, tisztalelkü Túri Varga Sándornak bicskát adott kezébe az éhség . . . “far­kasnál farkasabbá” tette a nyomor . . . s kóborol “rongyo­san, fázva, elvadultam, mint puszták farkasa s szivével csak gyűlölni és csak gyűlölni tanult meg ... S a ma­gyar népnek ma semmire sincs oly égető szüksége, mint amerikai magyar Fecser Jóskákra, akiknek simogatására kihull ezeknek az anarchiába hullott emberi roncsoknak a kezéből a bicska, s újra megtanulják a könnyeiket törülni, mert végtelen esztendők szörnyűsége után végre ismét egyszer találkoztak emberi jósággal . . . A halálfélelembe dermedt magyar népnek szívj óságra van szüksége . . . nem kritikára . . . nem Amerikából dik­tált politikára . . . Nem kommunizmusra és nem király­ságra . . . Nem a magyar föld pusztulását idegen földön végigkényelmeskedett öncsinálta bírák nemzetmegváltó eszméire'. . . Egyetlen egyre van szüksége a magyarnak, arra, hogy meglássa, hogy neki van testvére . . . S ha ezt megtalálja, akkor uj ének szakad a sebzett ajkakról. De ez már nem a gyűlölet, nem a kétségbeesés, hanem egy uj életre való fogadalom éneke. Mert ez is megszületett Túri Varga Sándor szivében . . . Talán Fe­cser Jóska simogatására születtek meg e sorok az uj életre termékeny ült lélekben: “Jóvátesszük minden vétkünk: önvádunknak kínzó lángja már . . . Megfogadjuk szent esküvel, hogy összetart eztán a magyar! Hogy munkával és igaz hittel éljük életünk, Csak még egyszer segíts haza erős Istenünk!” A magyar gors halotti énekeit mi, amerikai magyarok tudjuk az uj élet hitének diadalmi életté formálni megtört testvéreink ajkán ... Mi meg tudjuk tenni, ha tudunk a magyar nép számára Fecser Jóskákká válni ... Ha mi, itt Amerikában össze tudunk fogni ... és összefogásunk áldozatainak szeretetben megteremtett ajándékait átküld­­jük nekik, a mi szerencsétlen óhazai testvéreinknek . . . Amerikai magyarok: tudtok-e Fecser Jóskák lenni... ? JUVENILE ORDER OCTOBER — 1945 The following Branches had a decrease in member­ship of 5 or more members: Branch Locatiorr Decrease 17Lorain. Ohio .............................................. 5 174Scranton, Pa .............................. ................................. 7 226McKeesport, Pa ........................................... 6 278Omaha, Nebr.............................. .............. s 511 Detroit, Mich............................._____________ 5 517Kairnbruck, Pa ......................... ................................. 5 VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION VERHOVAY SEGÉLY EGYLET 1945 november havi zárlat­tal a következő fiókoktól nem érkezett be pénz a központ­ba: The following branches did not send money to the Home Office November 1945: Branches 14, 85, 2Q1, 225, 396 and 429. Branches 360 and 362 hav­­ent sent in dues for Sept­ember, October and Novem­ber. MATURED ENDOWMENT Fiók-Br. 76 Foskö Irene Frances 1-Member Pittsburgh, Pa., 1945 október 31-én. $500 BETEGSEGÉLYT KIKAPTAK $500 SICK BENEFIT PAID Fiók-Br. 35 Zelanay Antal 35 Leffler Mátyás 261 Tobias József 262 Reif Joseph 4 Members Pittsburgh, Pa., 1945 nov. 30-án. PHILLIPS EMMA E., h. kp. számvevő Fiok-hirek Ismét figyelmeztetjük tag­társainkat, hogy az újévi ün­nep miatt január 2-án, szer­dán megjelenő lapszámunkat a szokottnál egy nappal ko­rábban kell zárnunk. Az e számban való közlésre szánt híreknek tehát legkésőbben december 27-én, csütörtökön reggel kell beérkezniök a központi hivatalba. Ez után érkező közleményeket nem tudunk elhelyezni a január 2-án megjelenő lapszámban. TISZTÚJÍTÓ ÉVI GYŰLÉSEK 11-IK FIÓK. — McADOO, PA. — Január 6-án, vasárnap délután 2 órakor Félévi Gyű­lés a Szent István r. k. egy­ház iskola termében. MÉSZÁ­ROS MÁRTON ügykezelő. 6G-IK FIÓK. — NEW CAS­TLE, PA. — Évi gyűlés de­cember 29-én este 7 órakor Bartos Dénes tagtársunk la­kásán, 547 E. Long Avenue. A tisztviselő választáson kí­vül sok más fontos ügy vár elintézésre. BARA JÓZSEF, elnök. 125-IK FIÓK. — LISTIE, PA. — Tekintettel arra, hogy Sághy József tagtársunk sú­lyos betegsége miatt az ügy­kezelői tisztségéről lemon­dott, felkérem a 125-ik fiók minden tagját, hogy decem­ber havától kezdve a havidi­jakat az uj ügykezelő címére szíveskedjenek küldeni. A cim a következő: Mr. Stephen J. Jano, R.D. 5, Somerset, Pa. CINCEL LAJOS kerületi szervező. 141-IK FIÓK. — ELL­­WOOD CITY, PA. — Tiszt­újító gyűlés január 13-án, va­sárnap a szokott időben és helyen. Mindenki tartsa kö­telességének, hogy megjelen­jen. — MONDELL JÁNOS ügykezelő (516 Denny Ave., Ellwood City, Pa.)i 230-IK FIÓK. — TERRE HAUTE, IND. — December 2-án folyt le a tisztviselő vá­lasztás, melyen Koos Ferenc korelnök és Szobonya István körjegyző vezetése mellett a következő tisztikart válasz­totta a tagság: elnök Molnár Ferenc, alelnök Kukoricás János, ügykezelő Sneer Mi­hály (2000 N. 21st Street, Terre Haute, Ind.), számvizs­gálók: Szobonya István, ifj. Tóth András, beteglátogatók: Holló Sándor és Jacsó Pál. Miután a korelnök kifejez­te a fiók tagsága nevében kö­szönetét a tisztikarnak az el­múlt év folyamán kifejtett munkásságáért, a tagság el­határozta egy magyar árvá­nak eltartását. Tisztelettel kérem a tagtár­(Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents