Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-11-28 / 48. szám

4-ik oldal 1945 november 28 Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Avenue Detroit 17, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: US FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 22, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 22, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTO­ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIA­TION címére küldendő: 345 fourth avenue, PITTSBURGH 22, PA. SUBSCRIPTION RATES: Unitjsd States and Canada _____________________$1.00 a year Foreign Countries _____________________________$1-50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda) Eastern Representative: FRANK A. BEACHER (SZŐGYI) Box 7, Woolsey Station, Long Island City 5, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. ^Elköltöxöti^irartiii^^ózsefj Régi szokás az, hogy az emberek annak, akit szeret­nek és becsülnek, hosszú életet kivánnak. Talán nem is. tudják, hogy ezzel még nem kivánnak igazán jót senkinek sem ... A hosszú élet nem mindig ajándék és a magas kor, sok esetben, fájdalmasan elhordozott kereszt, melyet a testtel együtt szívesen letenne az, akinek az alatt kell roskadoznia. Yartin József, az amerikai magyar újságírás nesztora, példája annak az embernek, akinek a hosszú élet — nem áldás. Valóban el lehet mondani róla, hogy az emberi kor legvégső határáig élt . . . 89 esztendős volt, amikor a new yorki Bellevue kórházban, november 19-ről 20-ikárai virradó éjjelen visszaadta sokat küzdött lelkét Teremtő­jének . . . írói pályafutását Budapesten kezdte meg. Igazi neve Nyitrai volt s ennek visszafelé olvasott változatát használ­ta irói álnévnek. A Világ cimü budapesti napilapnak volt főszerkesztője. Amikor Amerikába jött, az Amerikai Ma­gyar Népszavának lett munkatársa. Később önállóan foly­tatta irói pályáját és cikkei csaknem minden amerikai magyar lapban megjelentek. Szellemi frissességét késő öregkoráig megőrizte és irói tudását híven visszatükröz­ték még a legutolsó évek folyamán irt cikkei is. Olvasótáborunk jól ismeri Yartin Józsefet, hiszen cik­kei minden hónapban megjelentek a Verhovayak Lapja hasábjain, mig csak az öregkor, a betegség és a testi-lelki fáradtság következtében ki nem hullott a toll a kezéből. Az élet nem volt jó hozzá. Sikerben sokszor része volt, de az erkölcsi sikerből bizony nem lehet megélni. S neki bizony annál több, nem igen jutott. Rajta is be­teljesült az amerikai magyar irók közmondásos sorsa . . . Halálosan fájt neki a magyar nép tragikus sorsa. Szive együtt sajgóit az üldözöttekkel, a gázkamrák áldo­zataival, a kifosztottakkal, az üldözöttekkel, a kisemberek millióival, akiknek sorsán irgalmatlanul szántott végig a háború vasekéje. Kétségbeesett hittel kapaszkodott bele hazánk volt elnökének, néhai Franklin Delano Roosevelt­­nek alakjába. Benne látta a koif legnagyobbját, tőle várta az elnyomottak felszabadítását, kis emberek jogainak meg­védését és egy boldogabb kornak megteremtését. Halálát senkiscm gyászolta meg mélyebben, mint ő. Kétségtelen, hogy egyre fogyó életerejéből sokat el­vett az, hogy a háború végét általános felfordulás követte. Várta a győzelmet, várta a békét, de a győzelem és a béke mégsem hozta el azt, amit várt . . . Csak, amikor a há­ború véget ért, tűnt ki, hogy a béke, a népek szabadsága még messze van ... S az az ember, aki évek óta nem mosolygott, nem kapott alkalmat arra, hogy újra meg­tanuljon mosolyogni . . . Szomorúan élt és mosoly nélkül hagyta itt ezt a földet, mely az ő számára valóban “ár­nyékvilág” volt . . . De most ... a ráncok kisimultak arcán és leikébe beköltözött az a béke, melyet a földön megtalálni nem lehet . . . Adassák néki örök pihenés eb­ben a békességben! A PENNSYLVANIAI FRATERNALIS KONGRESSZUS KONVENCIÓJÁN FELTŰNŐ SZEREP JUTOTT A VERHOVAYNAK Pittsburghban zajlott le a konvenciója a “Fraternal Congress of Pennsylvania” néven ismert nagy testületnek, mely a Pennsylvaniában működő testvérsegitő biztosítási egyletek nagy csoportjának állami szövetsége. A díszes William Penn szálloda egyik nagy termében tartotta ülé­seit a kongresszus, melyen több mint 150 egyleti tisztviselő vett részt. Hónapok óta folyó munka készítette elő ezt a konvenciót, mert Frank B. Mallett, a Kongresszus elnöke már régen kinevezte mindazokat a 10—12 tagból álló bi­zottságokat, melyeknek feladata volt az egyleti élet egyes kérdéseinek áttanulmányozása és annak alapján készitett javaslatok előterjesztése. Két napig tartott a konvenció, november 13-án és 14-én és az üléseken egymásután hall­gatták meg a delegátusok e bizottságok jelentéseit, melyek orvosi, jogi, számviteli kérdésekkel foglalkoztak, valamint a gyermekosztály, felnőtt osztály, egyleti kapcsolatok, tag­szerzés és hasonló területek problémáit merítették ki. November 13-án este a William Penn nagyszálló dísz­termében hatalmas arányú bankettre gyűltek egybe a de­legátusok és a vendégek nagy száma. A Duquesne egye­tem zenekara nagyszerű zenével és egy görög katolikus egyházi énekkar gyönyörű énekszámokkal gazdagította a műsort, melynek fénypontja Hon. Gregg L. Neel, Penn­sylvania biztosítási felügyelőjének előadása volt. “A fraternalizmus rekonverziója” volt az előadás cime, csakhogy abban nem a háború utáni “rekonverzióról” volt szó, hanem arról az átalakulásról, mely már évtizedekkel a világháború kezdete előtt indult meg. Rámutatott a biz­tosítási felügyelő arra, hogy a mai kor nagyobb mozgási és szórakozási lehetőségeket hozott — az autó, a színházak és a rádió révén — mint amiben azelőtt része volt a kö­zönségnek. S ennek következménye az, hogy az egyleti élet iránt lelohadt az érdeklődés, melyet annakelőtte el­sősorban az tartott ébren, hogy jobb társadalmi kapcso­latok hijján az egyleti élet volt a társasélet színhelye és a szórakozás főforrása. A konvenciós terem dísze volt a Verhovay hősi halot­tak tiz képből álló sorozatának kiállítása. Díszes tábla hir­dette, hogy egyesületünk e képekkel ajándékozza meg 184 hősi halottjának gyászoló hozzátartozóit. Ezek a képek épen idejében készültek el arra, hogy átadásuk előtt a konvenciónak is bemutathassuk azokat. A delegátusok osztatlan érdeklődéssel és elismeréssel nézték a gyönyörű képeket és tetszésüknek a Kongresszus uj elnöke, Michael J. Vargovich, a százezer tagot számláló Első Katolikus Szlovák Szövetség elnöké, adott kifejezést, mikor ezeket mondotta székfoglaló beszédében: “Nekünk, egyleti tagoknak, mindent el kell követnünk, hogy haza­térő katonáink segítségére legyünk. Oly mérhetetlenül nagy a tartozásunk velük szemben, hogy azt egy életen át sem róhatjuk le. De ugyanakkor tennünk kell vala­mit azokért is, akik ebben a világháborúban legdrágább kincsüket, a fiaikat vesztették eh Nem tudok e tekintet­ben szebb gondolatot találni, mint amit a Verhovay Se­gély Egylet valósított meg, amikor 184 hősi halottjának arcképét megfesteti s azokat ajándékba adja az elesett hő­sök hozzátartozóinak.” Egyesületünk azonban nemcsak a képek kiállításával szerepelt, hanem a napirenden is. Az egyletközi kapcso­latok kérdéseit tanulmányozó bizottság elnöke Bencze Já­nos központi elnök volt, akinek részletes és alapos jelen­tését egyhangú tetszéssel fogadta el a konvenció. Végül harmadszor is szerepelt a Verhovay a válasz­tások alkalmával, mert ekkor a delegátusok Révész Kál­mán központi titkárt beválasztották a végrehajtó bizott­ságba, a pennsylvaniai fraternális kongresszus vezértes­tületébe. S igy mi, akik a Verhovay Segély Egylet képviseleté­ben vettünk részt a Kongresszus konvencióján, azzal a jó­érzéssel búcsúztunk el a többi delegátusoktól, hogy a Ver­hovay széleskörű hazafias és testvérsegitő tevékenységé­vel megszerezte nemcsak a más nemzetiségű, hanem az amerikai testvérsegitő egyesületek bizalmát és elismerését is. Egyre nagyobb területen, egyre szilárdabban veti meg a Verhovay Segély Egylet a lábát s tagtársainkat bizo­nyára csak örömmel és megelégedéssel tölti el az a tudat, hogy Egyesületünk hóditó törekvései előtt megnyílnak az amerikai közélet kapui is, melyekben elismeréssel és meg­becsüléssel fogadnak bennünket az amerikai egyleti kö­rök is. Verhovayak Lapja_________________ KERÜLETI SZERVEZŐINK ÉS HELYI SZERVEZŐINK NÉV ÉS CIMTARA 1. kerület: FRANK J. CHER. Kerületi Iroda: Phone: REgent 4-2787 265 E. 85th St., Room 204 New York 28. N. Y. Helyi szervezők: NICHOLAS KLEINER, 205 East 85th Street New York 28, N. Y. 2. kerület: VICTOR F. AUS­TERLITZ, 426 Turner St., Allentown, Pa. Helyi szervezők: JOSEPH CIBOLYA, 426 Main St., Dickson City, Pa. JOHN SZŐKE, 513 E. 11th St.. Northampton, Pa. 3. kerület: LOUIS CINCEL, 1408 Mifflin Street, Home­stead, Pa. 4. kerület: JOHN FÜLÖP, 240 Langley Ave., Pittsburgh, North Side, (14) Pa. 5. kerület: JOSEPH NEMES, 886 Stambaugh Avenue, Sharon, Pa. Kerületi Iroda: W. Federal and Phelps St., City Trust and Savings Bank. Room 501, Youngs­town, Ohio. Telefon: 3-7717 Hivatalos órák: hétfőn es­te 7—9, csütörtök, péntek, szombat délelőtt 10 és 1 között. 6. kerület: MICHAEL SIMO, 1141 S. Seneca St. Alliance, Ohio. Kerületi iroda: 8637 Buckeye Road, Cleve­land, O. Hivatalos órák: na­ponta délután 3 és 6 óra, valamint pénteken este 7 és 9 között. Helyi szervezők: Szalay József, Balunek Já­nos, Kovács János. Irodavezető: Kleiner Mátyás 7. kerület: NICHOLAS TA­KÁCS, 1969 S. Liddesdale Ave., Detroit 25, Mich. Helyi Szervező: STEPHEN LUKACS, 9137 W. Lafayette Blvd. Telefon: VInewood 2-2777. Kerületi iroda: Verhovay Otthon, 8005 W. Jefferson Ave. Hivatalos órák napon­ta 2—4 és szerdán, szomba­ton este 7—9 között. 8. kerület: GEORGE TÓTH, 1436 Sunnymede Ave., So. Bend, Ind. 9. kerület: GYULAY SÁNDOR, 14204 Haynes St., Van Nuys, California. KARL E. ALBERT MEGHALT Lapzárta után vettük a megrendítő hirt, hogy Kari E. Albert, a 14-ik Cleveland, O.-i fiók ügykezelője, helyi szervezőnk, a Verhovay ke­rületi irodában munkája tel­jesítése közben összeesett; az azonnal elhívott orvos már csak a halált tudta megálla­pítani. Pótolhatatlan veszteség ér­te testvérsegitő intézetünket Kari E. Albert halálával és úgy az igazgatóság, mint a tisztikar és a tagság nevében ezúton fejezzük ki részvétün­ket a nagy és kiterjedt csa­ládnak. Temetése iránt lapunk zár­táig még nem kaptunk érte­sítést. s

Next

/
Thumbnails
Contents