Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-09-26 / 39. szám

(Verhovay Journal) VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM 1945 SZEPTEMBER 26 NO. 39. SZÁM Megyünk az egyetlen utón Egyesületünk igazgatóinak kivánságára közöljük a központi tisztviselők félévi jelentésének bevezető részét, melynek mélyen szántó gondolatai, testvériesen érző kije­lentései nagy visszhangot keltettek igazgató tagtársaink lelkében. TISZTELT IGAZGATÓ URAINK! Legutolsó igazgatósági gyűlésünk óta a világtörténelmi események szinte ker­gették egymást. Győzelmesen befejezést nyert a második világháború, mely borzal­mas pusztításaival minden eddigi háborút felülmúlt. Közel négy esztendős vérzivatar fölött végre megjelent a békegalamb. A fegyverek elcsendesedtek és előbb-utóbb reánk köszönt a milliók által olyan hőn óhajtott béke. A Szövetséges Nemzetek óriási áldozatokat hoztak, hogy a győze­lem napja minél előbb reánk köszöntsön és vége legyen a minden emberi jogot és szabadságot sárbatipró terror-uralomnak. A világ demokráciái és diktatúrái fognak össze, hogy a fekete és barna terror uralmát felváltsa az igazi demokrácia és az igazi emberszeretet diktálta béke. Félünk attól azonban, hogy a békét sokkal nehezebb lesz megnyernünk, mint ezt a háborút, hiszen sokszor a győzelmi mámor elkábitja a ve­zéreket. Amerika hadtörténelmi múzeumában, a régi dicsőséges háborúk emlékei kö­zött, megkülömböztetett tisztelettel őriznek egy magyar vonatkozású zászlót. A Pulaski­­légió zászlaját, melynek azonban minden selyemszála Washington- György ezredes parancsnokának, Kovács Mihálynak gondolkozását, igaz keresztyéni szellemét tükrözi vissza. A zászlón Istenszem ábrája alatt, ott ékeskedik a nagy jelmondat: "Nem uralkodik más . . A zászlót ő tervezte, annak felirata Kovács Mihály ezredes-parancsnok lelkivilágát tárja elénk, és amint igaznak bizonyult ennek a zászló­nak ez a jelszava, akkor, amikor hazánk függetlenségéért élet-halál harcát folytatta, ép­pen úgy megállta helyét ez az igazság akkor, amikor Lincoln magyar hősei is küz­döttek hazánk egységéért és a rabszolgaság megszüntetéséért. De sokszorosan igaz, vi­lágitó szövétnek a sötét és szinte reménytelen éjszakában most ennek a zászlónak jel­mondata. Most, amikor egy egész világ sóvár gó imádsággal tekint Amerika felé, mivel a demokrácia védelmében óriási áldozatot hoztunk, úgy vérben, mint pénzben. Hiszen mi voltunk az egyedüliek, akiket önző célok, gazdasági érdekek nem vezettek ebben a háborúban. Hiszen mi voltunk az egyedüliek, akik nem saját érdekeink, hanem ideá­lis és emberi igazságok megvédése és érvény rejuttatása érdekében álltunk csatasorba.... “Nem uralkodik más”. A katona szájából jön ez az örök igazság, aki, amit a há­borúról tudni lehet, mindent tudott; aki, amit a békéről tudni kell a zászlóján hord­ta: “Nem uralkodik más.” Itt él-e köztünk Kovács ezredes lelke, föltámad-e a nagy igazságosztás idején, vagy eltemettek-e örökre a charlestoni sikon, eltemette-e a nagy elődre nem méltó utód? Nem lehet, hogy ez a szív hiába onta vért, nem lehet, hogy az egy örök Isten nevében győzelemre vitt zászlónak ne akadjon ma is hordozója, ami igazság volt 150 esztendeje, kell, hogy igazság legyen ma is. Háborúk jöttek, háborúk mentek. Harag, gyűlölet, bosszú ezerszer itta a véres pohárból az áldomást. Annyit ölte testvér a testvért, annyiszor jutott Káin az örök Ábelnek, hogy valami nagyobb nélkül, mint emberi igazság, a földi bölcsesség méhébe pusztult volna bele az emberi magzat. Megmaradtunk, mert “Nem uralkodik más”. Megmaradtunk, mert mikor a győzelem mámorától megittasodott ember visszanéz, ki­józanítja a győzelem ára, és a józan ember józan, mert ismeri önmaga határát és földi bölcsesség helyett, a magasabb igazságra hagyja utódai sorsát. Kovács ezredes bontotta s vitte először a lobogó zászlót. Mikor kezéből kihul­lott, mindig akadt egy másik magyar, aki felemelje és magasabbra tartsa a dicső jel­szót. Mi, Verhovayak több mint hatezer zászlótartót adtunk fogadott hazánknak, hatezer erős kéz hordozta meg a zászlót öt világrészben, s ezek sorából 180 drága élet pecsételte meg a hadi lobogónk igazságát. Nem lehet, hogy ennyi szív hiába onta vért­­nem lehet, hogy ez a világ, amit most újrateremtünk, ne az Ur Isten igazságának a világa legyen! Aggódó reménységünk, legtöbbünk szülőföldje s annak népe felé száll. Az onnan jött hírek kell, hogy még fokozottabb áldozatra serkentsenek, magyar testvéreink, vé­reink, szeretteink megsegítése érdekében. Mi, Verhovayak becsülettel álljuk azt a fo­gadalmunkat, hogy mindent megteszünk magyar testvéreink érdekében. Fájdalmas igazságként kell azonban megállapítanunk, hogy éppen azok részéről, akiknek min­dennapi kenyérkeresetük és hivatásuk a szeretet hirdetése — tisztelet a kevés kivé­telnek — nem kapja meg a Segély Akció azt a támogatást, amire pedig nagyon is szük­ség lenne. Mi, Verhovayak azonban megyünk az egyetlen utón a tesvérsegités ösvé­nyén, mert ezt diktálja szivünk és lelkiismeretünk. BURTON SZENÁTOR SUPREME COURTS BÍRÓ LETT AZ IGAZGATÓSÁG TÁVIRATILAG KÖSZÖNTÖTTE A HAZÁNK LEGMAGASABB BÍRÓI MÉLTÓSÁGÁRA EMELKEDETT KIVÁLÓ VERHOVAY TAGTÁRSAT Egyesületünk egyik nagy büszkesége, Hon. Harold H. Burton szenátor, aki Cleveland városából indult el egyre magasabbra Ívelő pályáján, melyen az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának magas méltóságához érkezett meg. Szalay József, Egyesületünk központi alelnöke, örömmel közölte az igazgatósággal, hogy Truman elnök Hon. Harold H. Burton szenátort, a Cleveland, O.-i 14-ik fiók tagját, a U. S. Supreme Court birájává nevezte ki. Az igazgatóság határtalan lelkesedéssel fogadta a jó hirt és azon nyomban üdvözlő táviratot küldött hazánk e nagy fiának. A távirat igy szól: ’’Hon. Senator Harold H. Burton The United States Senate Washington, D. C. A Verhovay Segély Egylet tisztviselői és igazgatói büszke örömmel fogadják Hazánk legmagasabb bírósá­gába való kinevezését, őszinte jókívánságaikat fejezik ki és kérik a Mindenható Istent, hogy adjon önnek tar­tós egészséget, hogy tovább őrizhesse azokat az Eszmé­ket, melyeknek képviselője. Testvéries tisztelettel A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET.” Egyesületünk tagságának nagyobb része munkásokból áll. De nagy számmal vannak közöttünk orvosok, ügyvé­dek, mérnökök, közéleti nagyságok. S ma különösen nagy az örömünk azért, mert immár az Egyesült Államok leg­magasabb bíróságában is van egy tagtársunk. Szándéko­san használjuk a “tagtárs” szót. Burton szenátor ugyanis a clevelandi magyar negyedből indult el politikai pályá­jára és a mai napig nem felejtette el azt, hogy az amerikai, közelebbről a clevelandi magyarságnak oroszlán része volt abban, hogy képviselőnek választották meg. S bár egyre magasabbra emelkedett, a magyarságot sohasem felejtette el. Az Amerikai Magyar Szövetség clevelandi konvenció­ján büszkén jelentette ki, hogy a Verhovay Segély Egylet­nek tagja. De még ennél is nagyobb jelentősége van annak, hogy a National Fraternal Congress clevelandi nagy-gyülé­­sén, ahol ő volt a konvenció megnyitó szónoka, ugyancsak kijelentette, hogy két Fraternális egyesületnek tagja; büsz­kén jelentette ki ekkor, hogy tagja a Verhovay Segély Egyletnek. Amerikai létére csatlakozott a Verhovayhoz pá­lyája kezdetén, hálája jeléül. De sohasem restelte ezt a gesztust, hanem mint szenátor is bizonyságot tett arról, hogy tagja a legnagyobb amerikai magyar testvérsegitŐ egyesületnek. Ezért érezzük őt “tagtársnak”, ezért vagyunk büszkék rá s ezért jön szívből az a meleg köszöntés, melyet az Igazgatóság küldött neki kinevezése alkalmából s tud­juk, hogy a köszöntésben foglalt jókívánságokhoz egyesüle­tünk minden tagja ugyanily büszke örömmel járul hozzá. ----------------V---------------­Féléves tagszerzési versennyel készülünk 60 éves jubileumunkra FÉLHIVATALOS JELENTÉS A Verhovay Segély Egylet jövő tavasszal ünnepli meg fennállásának 60 éves jubileumát. Egyesületünk igazgató­sága most folyó gyűlésén tárgyalja a jubileum előkészíté­sének részletkérdéseit. A tárgyalások e sorok Írásakor még nem értek véget, de — tekintettel arra, hogy a verseny ok­tóber I-én kezdődik — szükségesnek látjuk, hogy az eddig hozott határozatokról rövidé* értesítsük egyesületünk tagjait. A 60 éves jubileumot az Egyesület uj székházának fel­avatásával kapcsolatban ünnepeljük meg. Az átalakítások lázasan folynak s néhány hónapon belül befejeződnek. A verseny és a Verhovay székház felavatása szoros kapcso­­(Foiytatása a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents