Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1945-08-15 / 33. szám
2-ik oldal Verhovayak Lapja 1945 augusztus 15 SEGÍTSÜK A MAGYAR NÉPET...! LEVÉL A TANNENBACHI FOGOLYTÁBORBÓL (Folytatás az 1-ső oldalról) CLEVELANDIAK MARTON G. LAJOSRA SZAVAZNAK Hány ezer Tóth Pista és Tóth Mari járja az utakat hontalanul, félkézzel, féllábbal, testében a fájdalomcsillapító nélkül végrehajtott amputálás éjszákáról-éjszákára visszakisértő gyötrelmével . . .? Vájjon az amerikai Tóth Istvánok és Tóth Máriák szive megesik-e rajtuk? Orvosságot, amitől elmúlik a halálos baj s visszatér az élet? Orvosságot, mely legalább megkönnyíti a halált, ha már oly rettenetesen nehéz volt az élet? Egy barátságos, melegszívű, az élet és az ember kegyetlen csapásai alatt alázatossá morzsolt mccgyar katona könnyezve mosolygó egyszerű sorai vészharangot kell, hogy megüssenek az amerikai magyarság lelkében . . . Mert ki tudja, hogy amig mi itt késedelmeskedünk, nem-e az anyja, bátyja, testvére vagy húga pusztul el annak, aki legjobban ágaskodik a SEGÉLYAKCIÓ ELLEN?! Marton G. Lajos ügyvédet nem igen kell bemutatni a clevelandi közönségnek. Városi birónak pályázik és jelölését a Citizens’ League is indorszálta, mert komoly, lelkiismeretes és nagytudásu ügyvédnek, elsőrendű jogásznak ismerik. Bevándorolt szülők leszármazottja e népszerű ügyvéd tagtársunk, ő maga is az MIT HOZ A LEGÚJABB KÖB? (Folytatás az 1-ső oldalról) körül az atom központi sejtjét, úgy, mint a csillagok a napot. Közöttük csak ür van. így minden a földön atomokból van összerakva s az atomok az elektronok billióiból állanak, de úgy, hogy minden elektront nagy ür választja el a másiktól. Az ember is elektronok-alkotta atomokból áll ... nagyobb része tehát ür... ha az űrt kivennék az emberből — mondja az egyik tudós, — akkor az ember csak akkora volna, mint egy aszpirin tabletta, mert abban mind elférnének az elektronok. Már most az elektronok mind tökéletesen egyformák. A különbség csak abban van, hogy mily formában veszik körül az atomot. Az elektronok csoportjainak formájától függ, hogy rózsalevelet vagy sziklát alkotnak-e. Az elektront oly nehéz elválasztani, kiszakítani az atomból, mint ahogy a földet nem lehet leszakítani a napról, mert az atom közepét alkotó láthatatlan kicsinységü sejt mágneses erővel vonzza az elektronokat és tartja össze azokat egy atomban. A további magyarázat már annyi szaktudást igényel, hogy inkább rövidre fogjuk annak leírását, amiről szó van. Arra jöttek rá ugyanis, hogy ha egy atomot sikerül szétbontani, akkor a szétbomlasztott atom neutron-jai (ezek ugyancsak villanyos hatásra mozgó elemek) nekimennek a legközelebbi atomnak s azt robbantják szét. Ilyesformán egyik atom a másik után bomlik fel — ami, kicsiben, ugyanolyan katasztrófa jellegű jelenség, mintha a naprendszer bomlana fel — és a sorozatos atombomlasztások a bennük rejlő villamos energia felszabadulása révén iszonyatos (5,00 fokos) hőséget teremtenek, melyben minden elolvad. Már most a tudósokra az a feladat várt, hogy miként lehet egyetlen atomot szétbomlasztani, hogy aztán annak elemei szétbomlasszák a következőket. Rájöttek arra, hogy az uránium nevű fémet alkotó atomok elektronjai vannak úgy csoportosítva, hogy azokat tudják legjobban szétbomlasztani. Végre sikerült megtalálni a megoldást és megszületett az első atombomba, melynek iszonyú pusztító hatalmáról azóta meggyőződött a világ. A fenti magyarázat alapján felmerülhet az a kérdés, hogyha egy atom szétrobbanása a mellette lévő atomokat is szétrobbantja, akkor hogy lehet az, hogy az atomok robbanása nem szalad végig a földön elpusztítva mindent? Ez jogos kérdés, hiszen világhírű tudósok jelentették ki azt, hogy az első atom szétrobbantása a világot is fel fogja robbantani. Tehát nem volt elég megtalálni az atom felbomblasztásának titkát, hanem annak módját is meg kellett találni, hogy a bomlasztási folyamat csak bizonyos területre terjedjen ki. Hogy ezt miként találták meg, az hadititok. A fontos az, hogy minden létező dolog lényeges eleme az atom és az atom összetételében oly hatalmas villanyos erő van, hogy aki azt fel tudja használni, az leigázta ugyan azt az erőt, mely a naprendszert, a napot, holdat, csillagokat mozgatja és összetartja. Az angol és amerikai tudósoknak sikerült megtalálni ennek módját. A sors keze van abban, hogy a találmányban oroszlán része volt három németszármazásu zsidónak, köztük egy nőnek is. Ha a németek nem üldözték volna a zsidókat és e tudósoknak nem kellett volna elmenekülniök, alighanem a németek találták volna fel először az atombombát és akkor elvesztettük volna a háborút. AZ ATOMBOMLASZTÁS FELTALÁLÁSÁNAK KÖZVETLEN HATÁSA Az atombomlasztás feltalálásának elsősorban hadijelentősége van ma. A japán földre hullott atombombák hatása megerősítette az Uj-Mexico államban szerzett tapasztalaikat. Az uj bomba nem puskapor, nem robbantó szer, hanem a földi élet alap elemei felbomlasztásának elindítása. Több mérföldes körben minden élőlény elpusztul annyira, hogy pl. a japánok a holttestek személyazonosságát meg sem tudták állapítani. Még csak a nemüket sem. Szempillantás alatt szénné égett közel 100,000 ember. Ugyan ezen a területen kő kövön nem marad. A vas elolvad, sőt még a föld is. Ahol az atombomba felrobban, lávává ég még a talaj is, úgy, hogy azon a területen semmiféle növény nem nőhet éveken keresztül. A bomba robbanásának fényét 100 mérföldnyire lehet látni, a hőséget 200 mérföldnyire lehet érezni. Az elemeiben széthulló város lángjai 40,000 láb magasságba érnek... úgy, hogy a bombát lédobó repülőnek a robbanás pillanatában legalább 50—100 mérföldnyire kell, lennie attól a helytől, külömben a gép is elpusztul. A japánoknak két atombomba elég volt ahhoz, hogy belássák a háború további folytatásának tökéletes reménytelenségét. Ha csak nem tévedéseken alapulnak a mostani híradások, akkor a Csendes Óceán frontján negyedik éve folyó háborúnak napokon belül vége lesz. A szakadatlan bombázások, hajóik elsülyesztése, repülőik pusztulása, hadseregeink feltartóztathatatlan előrenyomulása, az angolamerikai-kinai katonai szövetség túlereje nem törte meg a japánok hadibátorságát. De két atombomba a háború végét közvetlen közelünkbe hozta. Semmi sem szolgáltat nagyobb bizonyítékot arra, hogy milyen hatalmas fegyver ez a világrengető találmány. A következő hatást sokan abban látják, hogy az atombomba a világbékét biztosítja. Azzal érvelnek, hogy atombombákkal felszerelve az emberiség önmagát puszitaná el, tehát inkább nem fognak háborút kezdeni. Ezzel a feltevéssel nem értünk egészen egyet. Petőfi egyik költeménye, az “Őrült", arról a lázálomról szól, melyben egy bomlott elméjű arról ábrándozik, hogy a föld közepére ássa le magát és felrobbantja a világot önmagával együtt. Petőfi “Őrült”-je nem is volt olyan őrült, ha azt vesszük, mert úgy a japánok, mint a nácik alighanem hajlandók lettek volna elpusztulni, ha azzal együtt elpusztíthatták volna a szövetségeseket is. Úgy a pusztításban, mint az építésben eligha van határa az emberi képességnek s lehetséges, hogy valaki előbb utóbb még az atomra is ráduplázik... A mai időben már igazán semmire sem lehet azt mondani, hogy az “lehetetlen.” Az atombomlasztásnak a japánok letörése után oly fejlődési lehetőségei vannak, melyek a békét talán nem biztosítják, de egész biztosan át fogják alakítani az emberiség életmódját. És erre kívánunk e cikkben rámutatni. AZ ATOMBOMLASZTÁS TOVÁBBI KÖVETKEZMÉNYEI Ma már senki sem meri rázni a fejét, amikor azt olvassa, hogy a jövőben egy csészenagyságu tartályban megbújó atom-energia fűteni fogja a házat egész télen át. Nem kell többet tüzet gyújtani, sem a tűzre tenni. Az autókba nem kell majd több gazolin. A gyárban bele(Folytatása a 3-ik oldalon) Marton Lajos ügyvéd óhazában született s szüleivel együtt kiskorában került Amerikába. Painesville, 0.« ban telepedtek le. Küzdelemmel elvégzett tanulmányok után először tanító lett, de mert szive az ügyvédi ‘ pályához vonzotta, elhatározta, hogy tovább foly tatja a tanulmányait, melyeket az Evanston, 111.-1 “Northwestern University” jogi osztályán fejezett be. Évek óta gyakorolja ügyvédi hivatását s a Buckeye Road-i irodáján számtalan magyar ember ügyét szolgálta hűséges odaadással. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a választások alkalmával a clevelandiak Marton G. Lajosra szavaznak s vele is megnövekszik azoknak az amerikai magyaroknak a száma, akik Cleveland városában előkelő, fontos állást töltenek be a nagyközönség javára és az igazság szolgálatában. KÉRELEM OLVASÓINKHOZ! Mint az már a múltban is megtörtént, a nyomdából a központi hivatalnak küldőt ujságcsomagok közül ismét elveszett egy. Tekintettel arra, hogy a nyomdában nem maradt több példány, kénytelenek vagyunk ismét olvasóinkhoz fordulni azzal a kéréssel, hogy akinek hibátlan, tehát el nem szakadt 1945 ÁPRILIS 11-IKI példányszáma van s azt nélkülözni tudja, szíveskedjék azt nekünk egy borítékban megküldeni, “Verhovay F. I. Association,” 345 Fourth Avenue, Pittsburgh 22, Pa. címre. A postaköltséget megtérítjük és a tagtársak szives közreműködéséért előre is hálás köszönetét mondunk. Ismételjük azonban, hogy csak az április J.l-iki lapszámra van szükségünk, tehát más lapszámot ne küldjenek tagtársaink, csak azt, amelyik hiányzik. Tagtársi tisztelettel A SZERKESZTŐSÉG-
