Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-01-24 / 4. szám

(Yerhovay Journal)

VGL. XXVIII. ÉVFOLYAM

NO. 4. SZÁM

1945 JANUAR 24

H ■- KÖSZÖNTÉS -Üzenet Egyesületünk fiókjainak uj tisztviselőihez és minden tagjához

BEÉRKEZTEK legnagyobbrészt már a fiókok tisztviselőválasztásainak eredményeiről szóló jelentések. És most, midőn az 1945-ik esztendő tisztviselői elfoglalták helyeiket és megkezdték működésűket, bizalomban és szeretetben fogant üzenettel fordulunk hozzájuk és ugyanakkor egyesületünk minden tagjához.

# * *

SZERETETTEL köszöntjük fiókjaink uj tisztviselőit. Szeretettel köszöntjük mindazokat, akiket fiókjaink tagságának bizalma most állított elsőizben arra a helyre, melyre megválaszttattak.

BIZALOMMAL köszöntjük azokat a tisztviselőket, akiket a közbizalom megtartott abban a tisztségben, melyre akár egy évvel, akár sok évvel ezelőtt választotta meg őket fiókjuk tagsága.

TISZTELETTEL köszöntjiik azokat a tisztviselőket, akik megmaradtak hűségesen abban a tisztségben, melyre valamikor megválasztotta őket fiókjuk egykor érdeklődő tagsága s amelyben megmaradtak egyszerűen azért, mert nem volt sem választó közönség, sem jelöltek és ők Verhovay lelkiismeretességgel megmaradtak a helyükön, bár igen-igen szívesen átadták volna másnak az eke szarvát.

Tisztelettel adózunk nekik, mert ők a Verhovay frontnak magányos őrtállói, kik munkájukért hálát, törekvéseikért elismerést és programjukra segítséget nem kapnak. A testvéri táborban is egyedül, árván állanak ők, szivükben sokszor keserűséggel, de mégis a lelkiismeretességnek és kötelességtudásnak önzetlenségével ott maradnak a vártán. A néptelen fiók-gyülés végeztével fájdalmas sóhaj hagyja el szivüket s aztán újra kinyitják könyveiket, melyektől el szerettek volna búcsúzni és tovább indulnak a régi vágáson az uj esztendőben is.

A közönynek és testvérietlenségnek vértanúi ők. akiknek tisztelet jár. Egyetlen jutalmuk az a halk “köszönöm”, melyet az özvegyek és árvák könnyes szemmel rebegnek el azután, hogy ügyüket gyorsan és simán elintézték. Egyébként jutalmukat nem kívülről, nem másoktól kapják, hanem a szivükben hordozzák, abban a tudatban, hogy munkájukkal a testvérsegités nagy és szent ügyét szolgálják és ezáltal embertársaik javát munkálják. Ez az a tudat, mely kitartást ad nekik, mert tudják, hogyha jutalmuk emberektől nincsen is, seih életük, sem munkájuk nincsen hiába. A világ szebb lesz attól és az emberi sors boldogabb.

# * *

A tisztségükben újra megerősített tisztviselőket azzal a bizalommal köszöntjük, mellyel fiókjaink tagsága újra választotta őket. Jó munkát végeztek a múltban, ezzel érdemelték meg

azt, hogy tisztségükben megerősítették őket. Nagy kiilömbség van abban, hogy ők nem kénytelenségből maradtak meg tisztjükben, hanem választás révén. Nincs nagyobb jutalma a jó munkának mint a bizalom és elismerés, és ezt fiókjaik érdeklődő tagsága készséggel megadta nekik. Mi is bizalommal szorítjuk meg a kezüket, mert hisszük, hogy a több éves szolgálat megnövelte képességeiket és egyesületi ügyekben való tudásukat és igy, mint a tisztviselői tudásban fejlettebb tagtársak még nagyobb sikerrel, még szebb eredménnyel fogják folytatni az uj évben munkásságukat.

Nagy a száma az újraválasztott tisztviselőknek. Ez pedig azt jelenti, hogy nagy a száma az egyleti ügyekben jártas tisztviselőinknek. Joggal remélhetjük tehát, hogy tagok szerzésében, egyleti ügyek intézésében, fiókjaink társadalmi életének fejlesztésében, hazafias mozgalmak vezetésében még a múlt évinél is eredményesebb munkát fognak végezni a Verhovay Segély Egylet megnövekedése és az amerikai magyarság tekintélyének megszilárdítása érdekében. * * *

SZERETETTEL köszönjük azokat a tisztviselőket, akiket ez uj évben állított arra a helyre fiókjaink bizalma, melyre megválasztattak. Hiszszük, hogy azért választották meg őket, mert az egyleti életben tevékeny részt vettek és megmutatták, hogy van tudásuk, lelkesedésük és szolgálatkészségük. Oly tulajdonságok ezek, melyeknek felfedezését örömmel és szeretettel fogadjuk, abban a tudatban, hogy ezek a friss erők uj munkakörükben úgy fognak munkálkodni, hogy annak eredményeképen a Verhovay tagság, a tagság vagyona és az Egyesület tekintélye csak, növekedni fog.

Amikor köszöntjük őket, arra is kérjük őket, hogy úgy az őket megválasztó tagság, mint az Egyesület vezetősége iránt legyenek szeretettel és bizalommal. Mert a szeretet és bizalom tette a Verhovayt az amerikai magyarság legnagyobb egyesületévé és az amerikai magyarság életének tekintélyes oszlopává. Kérjük őket, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a Verhovay Segély Egyletnek általuk kormányzott fiókjai továbbra is a fejlődő és haladó testvéri szeretet és testvérsegités utján járjanak és hogy a tagság között elmélyüljön és megerősödjön az az összetartás és testvéri szeretet, melynek talajában nőtt naggyá Egyesületünk.

* * *

FIÓKJAINK TAGJAIHOZ pedig azzal a szeretet-teljes kéréssel fordulunk, hogy becsüljék meg tisztviselőiket, támogassák őket munkájukban és összetartással, együttműködéssel legyenek

azon, hogy a Verhovay Segély Egylet hivatásának meg tudjon felelni.

Ne kívánjanak lehetetlent tagtársaink tisztviselőiktől. Lássák meg bennük a köz érdekében önzetlenül munkálkodó testvéreket, akiknek minden fáradozása csődöt mond, ha a tagság nem áll melléjük. Nem azért választunk tisztviselőket, hogy kihasználjuk őket, hanem azért, hogy rájuk bízzuk vagyonúnkat, társadalmi életünket és hazafias tevékenységünket. Minél több munkát sózunk rájuk, minél kevesebb segítséget adunk nekik, annál kevesebb eredményt tudnak elérni. Minél több havidijért való házról-házra szaladgálást követelünk meg tőlük, annál kevesebb uj tagot szerezhetnek. Minél több munkát sózunk rájuk társadalmi tevékenységek rendezésénél, annál kevesebb társadalmi esemény megrendezésére lesz idejük és erejük.

A Verhovay tisztviselők nem fizetett munkások. Az a pár fillér, ami jut nekik, tizedrészét sem fizeti meg munkájukra szánt idejüknek és erejüknek. A Verhovayból még soha sem gazdagodott meg senki, mert a Verhovay nem egyebek meggazdagodására alakult üzleti vállalkozás, hanem testvérek szövetkezése mindazon feladatok elvégzésére, amelyekre embertársi mivoltunk kötelez.

Ez a testvéri szellem kell, hogy áthassa a tagságot is, nemcsak a fiókok tisztviselőit. Szeretni csak az tud, aki nincs egyedül és segíteni csak az tud, akinek van miből.

Ebben a vérzivataros, sorsdöntő esztendőben a Verhovay TAGSÁGNAK nagy feladatai vannak. Egy uj kor megteremtéséből nekünk is ki kell vennünk a részünket. Önzésnek nincs helye akkor, mikor hetenként több mint tízezer katona sebesül meg a harctereken és ontja a vérét a hazáért és az emberiségért.

Legyen ez az esztendő a Verhovay fiókélet megerősödésének esztendeje ott, hol eleven élet folyik... és a Verhovay fiókélet újjászületésének éve ott, ahol már megszűnt az élet. Nagy időket élünk. De nagy időkben nagy emberekre van szükségünk. És a nagyság titka a lelkiismeretesség, a jóság, a szeretet és a munka. Ezeket kérjük, ezeket várjuk tagságunktól az uj évben. Joggal kérjük, joggal várjuk, mert ezeket kapják tagtársaink tisztviselőiktől, vezetőiktől és mindazoktól, akik a Verhovay életben felelősséget vállaltak.

Abban a reményben, hogy ebben a köszöntésben oly hangot ütöttünk meg, mely visszhangot fog kelteni a Verhovay berkek fiókjainak szivharangjaiban, kívánunk tagtársainknak és tisztviselőinknek eredményes, munkában, sikerben, eredményben gazdag uj esztendőt.