Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-05-02 / 18. szám

2-ik oldal 1945 május 2 Verhovayak Lapja VERHOVAY ÜNNEPEK (Folytatás az lső oldalról) erőt és jobbulást kívánunk Sveighart István tagtársunk­nak. * * * HODERMARSZKY ZOLTÁN ÉS MALOK GYULA VER­­HOVAY HŐSI HALOTTAK EMLÉKÉNEK HÓDOLT PITTSBURGH MAGYARSÁGA Április 22-én, vasárnap es­te 8 órára megtelt a Pitts­burgh, Pa.-i Verhovay Ott­hon hatalmas terme a 34-ik fiók két hősi halottja emlé­kének tisztelgő közönséggel. Vagy ötszázan lehettek jelen ezen az ünnepségen. A szín­padon volt felállítva egy-egy állványra Hodermarszky Zol­tánnak és Maiok Gyulának fekete lepellel letakart arc­képe. Hodermarszky Gyula képe mellett az amerikai zászló és Maiok Gyula mel­lett a “Marine Corps” zász­laja állott s mellettük három magyarruhás leány. Simonyák Sándor, a 34-ik fiók elnöke rövid, meleg be­széddel köszöntötte a közön­séget, majd felkérte Nt. Rett­­mann Farkas lelkészt, a 34-ik fiók tagját a ceremónia mes­teri tisztség betöltésére. A kö­zönség Klimkó Elemér kar­nagy kísérete mellett eléne­kelte az amerikai himnuszt, majd a ceremónia mester méltatta az ünnepély jelen­tőségét és szólásra kérte Ré­vész Kálmán központi titkárt, aki e két hősi halottat Ko­vács Mihállyal, Washington ezredesével hasonlította ösz­­sze, mert ők is “mindhalálig — hűséggel” szolgálták a ha­zát. Ezután Lauranchok Lawrence kapitány neje, egyesületünk helyettes fő­számvevője, Phillips Emma szólott angol nyelven s be­szédében mint katonafeleség szólott a gyászoló szülőkhöz, rámutatva arra, hogy akik a harctéren estek el, nem éltek és nem haltak meg hiába. — E két beszéd után Bencze Já­nos központi elnök lépett a színpadra. Vele együtt Simon alezredes és Longfelder ka­pitány állottak a két kép mel­lé. A központi elnök megha­­tódottan szólott a közönség­hez arról az áldozatról, me­lyet e két hős hozott meg és arról a háláról, mely egyesü­letünket arra késztette, hogy e hősi halottak képeit meg­festesse és ajándékba adja családjaiknak. Ünnepélyesen átadva a két képet a 34-ik fióknak, megfordult és lelep­lezte Sgt. Maiok Gyula ké­pét. Édesanyjának “Fiam!” kiáltással való fájdalmas zo­kogása áthasitott a sziveken. Ekkor Simon őrnagy, a “Marine Corps” képviselője fordult Sgt. Mai ok Gyula családjához és átadta nékik a képet. Meghatódott szavak­kal fejezte ki a hadvezetőség és a nemzet háláját azért a •nagy áldozatért, melyet e fia­tal bajtárs hozott. Utána Longfelder kapitány szólt Hodermarszky Zoltán csa­ládjához a hadsereg nevében, meleg szavaival mély hatást váltva ki. A képek ünnepé­lyes átadása után a ceremó­nia mester Ft. Dizmacsek Fe­renc róm. kát. plébánost kér­te szólásra, aki értékes beszé­dében vázolta e háború cél­jait, melyeknek megvalósulá­sa a San Francisco-i konfe­rencia sikerétől függ. Mind­két hős az ő egyházának volt a tagja, akikkel közeli kap­csolatban állott s igy az ő ha­láluk neki személyes fájda­lom is, mellyel a gyászoló családok szomorúságában osz­tozik. Majd Nt. Varga Lajos, pittsburghi református lel­kész mondott mélyen meg­ható, vigasztaló beszédet. Ki­fejezést adott azon meggyő­ződésének, hogy ez a világ­háború lesz az utolsó háború és épp ezért e hősök áldozata nem volt hiábavaló. Majd a feltámadás hitének bizonyos­ságával vigasztalta a gyászo­lókat azzal, hogy odaát — viszontlátjuk azokat, akiktől itt e földön ily hirteleniil el kellett szakadnunk. Ezután a Fort Black Post, “American Legion”, a “Ve­terans Post” és a “15th War Service League” képviselői szólották a közönséghez. El­ismerésüket fejezték ki az Egyesület iránt a hősi halot­tak képeinek megfestéséért és biztosították a jelenlevőket afelől, hogy a veteránok szer­vezetei minden tekintetben készen állanak arra, hogy ha­zatérő katonáinknak segítsé­get nyújtsanak. A beszédek sorát Ensign Tóth meleghan­gú szavai fejezték be. Az egyes beszédek között az al­kalomnak megfelelő, megható énekszámokkal szerepelt Szappanos Ferenc, Orosz Ju­liska, Házi Péter, Monnessen, Pa.-ból és Gerő József. A két órás ünnepséget Mészáros György, a 34-ik fiók ügykeze­lője fejezte be, majd a közön­ség elénekelte a Magyar Himnuszt Klimkó Elemér karnagy kísérete mellett. Résztvett az ünnepségen a Verhovay Segély Egylet köz­ponti hivatala testületileg, ki­véve Szalánczy János közpon­ti pénztárnokot, akit halaszt­hatatlan hivatalos ügyben New Yorkba szólított a kö­telesség. A megható ünnepség után a 34-ik fiók női tagjai teát és fánkot szolgáltak fel a ven­dégeknek, akik sokáig együtt­maradtak csendes beszélge­tésben idézve fel az estélynek megható pillanatait, melyek maradandó emléket hagytak a közönség lelkében. * * * EMLÉKÜNNEP KÉPÁTADÁS LEECHBURG, PA.-BAN — ÁPRILIS 21. — A Lechburg, Pa.-i Magyar Házban rendezte meg a 172-ik fiók Garay Péter István Ver­hovay hősi halott emlékün­nepét, melyen Bencze János központi elnök is résztvett és az Egyesület nevében átadta e hősi halottnak művészi arc­képét a gyászoló családnak. Este 8 órakor kezdődött az ünnepély, melyre igen nagy számban gyűlt egybe Leech­­burg és környékének magyar­sága. Szendrey István, a 172- ik fiók elnöke mondotta a megnyitó beszédet, melyben elismerését fejezte ki a Ver­hovay Segély Egylet vezető­ségének azért a szép gondo­latért, hogy a mostani véres háborúban hősi halált halt tagjainak emlékét egy-egy nagy művészi értékkel biró arckép festménnyel örökíti meg s hogy azt a gyászoló családoknak adja ajándékba, mint az egyesület tagsága őszinte részvétének bizony­ságát, mely bizonyára a vi­gasztalásnak forrása lesz min­den család számára, mely ily arcképet kap egyesületünktől. Az ünnepély levezetésére fel­kérte Cincel Lajos kerületi szervezőt. Cincel Lajos meleg szavak­kal köszönte meg a megje­lent tagtársaknak és vendé­geknek, hogy együttérzésük kifejezésére eljöttek az ün­nepségre és felkérte a közön­séget az Amerikai Himnusz eléneklésére. Ezután Ft. Horváth Jenő plébános tartott hatalmas be­szédet, melyben méltatta az elesett hős önfeláldozását. — * Garay Péter István, Garay József és nejének szül. Fias­kó Máriának fia, a 172. fiók tagja, 1943 augusztus 8-án halt hősi halált az északi At­lanti Óceánon, ahol a keres­kedelmi szállító hajót, melyen mint a hajó védelmére kiren­delt tüzérség tagja teljesített szolgálatot, egy német tenger­alattjáró megtorpedózta és el­­sülyesztette. Egyesületünknek ő volt a 19-ik hősi halottja. Elismerését fejezte ki Ft. Horváth Jenő plébános az egyesületnek azért, hogy az egyesület hősi halottai szülei­nek és hozzátartozóinak fáj­dalmát ezeknek az arcképek­nek odaajándé kozásával igyekszik enyhíteni. Jóleső érzéssel látja ezt annál is in­kább, mert ő maga is tagja a Verhovay Segély Egylet­nek. A szeretet és részvét legmelegebb hangján kérte a Garay családot, hogy nyugod­janak meg Isten rendelkezé­sében. Ft. Horváth Jenő megindí­tó beszéde után Bencze Já­nos központi elnök leleplezte a fiatalon hősi halált halt Garay Péter István arcképét ét átadta azt a mélyen meg­indult családnak, melynek ne­vében Ft. Horváth Jenő mon­dott köszönetét az egyesület­nek. Megható beszédet mondott Mozta Péter, egyesületünk tagja és a Garay családnak régi jóbarátja, akinek két fia harcol az amerikai hadsereg­ben. Biztosította a gyászoló családot, hogy egész Leech­­burg magyarsága vele érez és hogy mindnyájan szerető szi­vükben fogják megőrizni a kedves fiatalember emlékét. Az ünnepséget Szendrey István, a fiók elnöke, zárta le, aki ekkor egy szép virág­csokrot adott át a Garay csa­ládnak azzal, hogy mivel az elhalt fiúnak ravatalára a fi­ók koszorút nem helyezhetett ezt a virágcsokrot a szülők­nek adja át, mint a fiók tag­sága őszinte részvétének zá­logát. Bizonyára vigasztalás volt a gyászoló szülőknek meg­érezni az egyesület feléjük áradó megértő szeretetét és meglátni annak bizonysága­ként szeretett fiuk élethü ké­pét, melyet örök emlékül vit­tek haza magukkal. * Mindezekben az ünnepsé­gekben á Verhoval testvér­szeretet nyilatkozott meg és bizonyos, hogy akik ily ün­nepségeken részt vettek, az­zal az érzéssel távoztak el, hogy a Verhovay Segély Egy­letben a testvérszeretet és testvérsegités nemcsak jelszó, hanem vigasztaló valóság, mert az egyesület teljesítmé­nyeikért elismeri és fájdal­mukban. megerősíti azokat a Verhovay testvéreket, akik áldozataikkal kimagaslanak és mindnyájunk szeretetének vigasztalását teljes mérték­ben megérdemlik. * * * KEMÉNY GYÖRGYÖT ÜNNEPELTÉK CLEVELANDBAN Amikor Verhovay ünnepek­ről írunk, meg kell emlékez­nünk arról a nagyszabású ün­nepségről is, melyet egyesü­letünk 361-ik, clevelandi, női fiókja rendezett Kemény György tiszteletére ápr. 22-én a Verhovay Otthon nagyter­mében, mely teljesen megtelt a nagy költő tisztelőivel, fő­ként öregamerikás clevelandi magyarokkal. Kocsis András­­né, a fiók elnöknője vetette fel ennek az estélynek a ter­vét és a fiók tagsága osztat­lan buzgalommal támogatta őt az ünnepély előkészítésé­ben, megmutatva ezzel, hogy a Verhovay tagtársak nem­csak az egyesületi munkát és nem is csak a katonai hősi­ességet, hanem a kultúrát, az irodalmat is értékelik. A Szabadkai zenekar szol­gáltatta a zeneszámokat ezen az ünnepségen, mely az Ame­rikai Himnusz eléneklésével vette kezdetét. Kocsis And­­rásné köszöntötte fel Kemény Györgyöt és a Női fiók nevé­ben egy pompás orchidea cso­korral tisztelte meg a költő hitvesét. Ezután színre került Ke­mény György “Magyar fáj­dalom” cimü egyfelvonásos színdarabja, melyben nagy sikerrel játszották meg az amerikai házaspár szerepét Nagy Bálint és Szabóné S. Irma. Játékukkal és énekszá­maikkal hatalmas sikert arat­tak. j A darab “prológ”-ját Janik' Lajos szavalta el nagy hatást keltve. Szarvas Barna és ma­gyar ruhás csoportja nagy­szerűen szerepelt. A színda­rab előadása után Király Er­nő játszotta el két klasszikus remekművet nagyszerű mű­vészi készséggel. Ezután Tarnóczy Árpád, az Akroni Hírlap szerkesztője, s Magyar-Amerikának neves költője tartott előadást Ke­mény György költői működé­sét az amerikai magyarság szempontjából méltatva. A “Cleveland Plain Dealer’* nevű tekintélyes amerikai na­pilap szerkesztőjének megbí­zásából résztvett' az ünnepé­lyen Spencer Irwin, a lap vezércikk Írója, aki őszinte elismerését fejezte ki azért, hogy az amerikai magyarság megbecsüli költőit és irőit. / Majoros Ilona, dr. Majoros youngstowni fogorvos bájos leánya hatalmas sikert ara­tott énekszámával. Megjelent az ünnepélyen Cleveland pol­gármestere, Thomas A. Burke, is és köszöntötte az irót, aki évtizedeken át élt Cleveland városában. A magyarság ré­széről Petrásh Lajos biró kö­szöntötte fel Kémény Györ­gyöt. Az estély legnagyobb sikert aratott száma Pintér Matilda táncszáma volt, mely­ért szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a fiatal, bájos tán­cosnőt a közönség. Ezután Kemény György mondott kö­szönetét a tiszteletére rende­zett ünnepségért mindazok­nak, akik annak előkészítésé­ben fáradoztak és azon meg­jelentek. Ezután Muskóczky Józsefné zárta be a jnüsort, melyet nagysikerű táncmu­latság követett. Büskék vagyunk arra, hogy a 361-ik fiók tagjai megren­dezték ezt a fényes ünnepsé­get, mely a magyar kultúra szeretetét és a magyar iroda­lom munkásainak megbecsü­lését mutatja, mely épp úgy része a Verhovay program­nak, mint a testvérsegités, vagy az egyesület kiváló munkásainak kitüntetése.

Next

/
Thumbnails
Contents