Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-03-02 / 9. szám

S-ik oldal Verhovayak Lapja. 1944 március 2 KUGLIZOK OROMÉ Uj találmány fogja be­aranyozni a kuglizók eddig­­elé nem csupa-öröm életét. A háború miatt a talál­mányt még nem kezdik gyártani, de mihelyst vége lesz a háborúnak, hamaro­san el fogják látni az or­szág egyre gyarapodó kug­lizó pályáit a legújabb ta­lálmánnyal, az önműködő baba-állitóval. Minden egyes dobás után horgok eresz­kednek le a menyezetről s az állva maradt fababákat fel­emelik, s azután egy másik acél-kar lesepri a pályáról a feldőlt babákat, mire a horgok szépen visszahelyezik a megmaradt babákat. I A második dobás után a horgok az összes babákat felszedik s ráhelyezik a pá­lyára. De ez még nem min­den. A jó barátokat any­­nyiszor összeveszhette az, hogy nem tudtak megegyez­ni, hogy hány baba dőlt el: a gép ezt is el fogja vé­gezni helyettük. Nem lesz többet baj, hogy nincs ki állitsa a babákat, sem az, hogy a babaállitó fiú elal­szik, vagy, hogy folyton el­dőlnek a már felállított ba­bák. A gép mindent elvé­gez. Most már csak egy dolog hiányzik: gép, ami majd a golyót is eldobja s akkor a kuglizók nyugodtan pihen­hetnek, csak nézni kell a já­tékot. ROSSZ SZERENCSE “Jaj eltörtem a tükrömet. Most hét évig nem lesz sze­rencsém”. “Ne hidd ezt a babonát. Látod a Mrs. Kovács négy hete eltörte a tükrét és még sem volt hét évig rossz sze­rencséje. Másnap elgázolta egy teherautó.”------v—— INFLÁCIÓ Egy hetven éves bácsi igy magyarázta a mai inflációt: “Valamikor a pénztárcám­ban hoztam a pénzt és egy kosárban vittem haza az élelmet, amit vásároltam. Ma — kosárban viszem a pénzt és a pénztárcámban el tudom vinni, amit kapok érte.”------v——• AZ ELTŰNT ASSZONY: Izgatottan rohan be a férj a tűzoltósághoz: “Uraim, jelentem, .hogy eltűnt a feleségem.” A tűzoltó felnéz rá: “Nagyon sajnálatos, de mért nekünk jelenti ezt, mért nem megy a rendőr­ségre?” A férj igy felelt: “Nem, a rendőrségre népi megyek többet. A múltkor ott jelentettem be, hogy el­tűnt a feleségem s megta­lálták!” HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK ii. A “Pic. Nagy” légi ambulance Lapzártakor — február 29 ikén jelentjük, hogy a Verhovay bnyavidékek ügykezelőihez intézett felszó­lításunk a legteljesebb mértékben visszhangra talált és, hogy a mozgalom ennek következtében teljes sikerrel járt. Még hozza a posta a további War Bond vásárláso­kat jelentő iveket, de már e sorok Írásáig 130,000 dollár értékű War Bond vásárlás van bizonyítva a Verhovay bányafiókok részéről, tehát a kívánt összeget a Verho­vay bányászok War Bond vásárlásai már eddig is mesz­­sze túlhaladták. így tehát a Verhovay bányászok a Kincstár részé­ről megkapják az elismerést War Bond vásárlásaikért és annak fejében elnevezhetnek egy mentő-repülőgépet az első Verhovay bányász hősi halottról, Pfc. Nagy Já­nosról, kinek emlékét valóban dicséretes módon örökí­tik meg igy bányásztestvéreink. Az ügy további fejleményeiről idejében értesítjük majd tagtársainkat. Most nem mulaszthatjuk el, hogy elismerésünket és köszönetiinket ne fejezzük ki azok­nak a buzgó ügykezelő tagtársaknak, akik nagy elfog­laltságukban, és még hozzá Verhovay tagszerzési ver­seny idején, arra is szorítottak maguknak időt, hogy esőben, sárban, házról-házra futkosva összeírják a Ne­gyedik War Bond mozgalomra számítható War Bond vásárlásokat a “PFC. JOHN NAGY” mentő-repülőgép javára. De ugyanakkor köszönetét kell mondanunk a bányász tagtársak nagy seregének is, mindazoknak, a kik War Bondokat vásárolnak és bizony sok esetben égetően szükséges dolgokról mondanak le, csakhogy résztvehessenek a War Bond mozgalmakban. Megható eseményekben gazdag volt ez a mozgalom is. Talán a legmeghatóbb az, mely a Flint, Mich.-i 412- ik fiók ügykezelője, Kremple János levelében érkezett el hozzánk. Egy $25.00-os War Bond volt benne. És Kremple János ügykezelő azt írja levelében, hogy ezt a 25 dol­láros hadi-kölcsön kötvényt ifj. Vastagh József és neje (1321 State St., Flint, Mich.) AJÁNDÉKOZZA A VER­­HOVAY EGYLETNEK A MOSTANI WAR BOND DRIVE-ra. Vastagh József tagtársunk nemcsak e War Bond vásárlás HITELÉT adja ide a War Bond mozgalomra, hanem még arra is kész, hogy magát a Bondot IDE­AJÁNDÉKOZZA az ő egyesületének. Hü tükre ez a szép ajándékozás annak a lelkesedésnek és hűséges oda­adásnak, mely a Verhovay tábor tagságát eltölti. Az ajándékot természetesen egyesületünk nem fo­gadhatja el, mert War Bondok nem ruházhatók át más­ra. De örömmel, hálásan és a legnagyobb elismeréssel fogadjuk el azt a ragaszkodást és lelkesedést, mely a War Bond ajándékozóját ösztönözte. Büszkék vagyunk Vastagh József tagtársunkra és mindazokra a tagtár­sakra, akik az ő lelkületéhez hasonlóan harcolnak az itthoni fronton a végső győzelemért — minden együtt­működésre, minden szolgálatra és minden áldozatra ké­szen. Az Alapítók Emlékversenye E sorokat lapzártakor, február 29-ikén Írjuk. A ver­senynek még nincs vége, mert ügykezelő és tagszerző tagtársaink közül sokan még ma is járnak ríj tagok után és még bizonyára nem érkezett meg a hónap utol­só hétvégén irt felvételi ivek nagy része. Tehát végle­ges eredményt még nem közölhetünk s körülbelül két hétbe fog tartani, mig minden felvételi iv beérkezik és a felirt tagok felvehetősége kérdésében megtörtént a főorvosi döntés. Annyit azonban jelezhetünk, hogy a mai napig be­érkezett 770 felvételi kérvény. Minden valósziniiség szerint elérjük a 800 kérvényt s ha abból visszautasí­tott kérvényekre is kell számítanunk valamennyit, a végső eredmény nem lesz sokkal alatta a 800 uj tagnak. Ehhez hasonló tagszerzési teljesítményben már jó ide­je nem volt részünk. A kitűzött célt, az 580 uj tagot már messze felülmúlták tagszerzőink s már jó néhány napja túlhaladták azt a számot is, mely a fiókonként két uj taggal való növekedésének felel meg. A verseny tehát sikerült és a verseny eredményé­nek kihirdetésekor majd kitűnik az is, hogy kik lesz­nek a boldog nyertesek, akik egy-egy ELGIN órával meggazdagodva külön, saját személyes sikerüknek könyvelhetik el ezt a versenyt. Azonban azok sem dol­goztak hiába, akik nem nyernek dijat. Hiszen a kom­­missiót minden tag után kifizeti az egyesület s ebben a mai drága világban az a kis pénztöbblet épp úgy elkél, mint ahogy helye volt a depresszió által megvékonyult pénztárcák idejében. Állandó és nagyon is jelentős mel­lék-keresetre tehet szert az, aki rendszeresen foglalko­zik a tagszerzéssel. Egy-egy tagnak hébe-hóba történő felírása nem jelent nagy segítséget, de az állandó mun­ka állandó gyümölcsöket is terem. Ezt pedig azért Írjuk, mert február 29 ikével, a mai nappal, hivatalosan véget ér az Alapítók Emlékverse­nye. Kezdődik március, a tavaszi ígéretek hónapja. Váj­jon az egyesület részére mily Ígéretekkel kezdődik ez a hónap? E kérdésre a válasz ügykezelőinktől, tagszer­zőinktől függ. Március 13-ikán kezdődik a Verhovay Segély Egy­let Igazgatóságának tavaszi nagy gyűlése. Bizony szép volna, ha az igazgatóságnak azt jelenthetné egyesüle­tünk újonnan választott központi szervezője, hogy már­ciusban épp oly lendülettel folyt tovább a tagszerzési munka, mint februárban. S ezt fogja jelenthetni, ha ügykezelőinkben, segédszervezőinkben lelkesedés és jó­zan ész van. Lelkesedés, mely az egyesület testvérsegi­­tő eszméinek terjesztéséért dolgozni kész és józan ész, mely megfizetett munkáját megbecsüli és fejleszteni hajlandó. Hisszük, mert látjuk, hogy úgy a lelkesedés, mint a józan ész megvan bőséggel ügykezelő és szervező tag­társainkban és azért bizakodva nézünk egy nagysikerű február után a március elé, abban a bizonyos remény­ben, hogy egyesületünk gyarapodása és növekedése to­vábbra is ebben az iramban fog folytatódni. NEM SEGÍT RAJTA “Mért vagy olyan rossz­kedvű, Jancsi?” “Hagyd el, bajban vagyok. Vettem egy szerelmi tanács adót, de az bizony rajtam nem segít.” “Miért nem?” “Mert azt mondja, hogy meg kell fogni a leány kezét, mélyen a szemébe nézni és azt mondani remegő han­gon: “Szeretlek Ilonkám!” “Hát aztán mért nem se­git ez rajtad?” “Mert annak, akit én sze­retek, nem Ilonka a neve, hanem Margit.” IGAZSÁG! Egy leány jelentkezik mun­káért valami irodában. (Nem a mienkben.) A főnök ki­hallgatja, majd megjegyzi: “Nézze fiam, maga magas fizetést kér s ugyanakkor bevallja, hogy sem tapaszta­lata nincs, sem a munkát nem érti. Maga is belát­hatja, hogy ez nem igazsá­gos követelés.” “Dehogynem — feleli a leány határozottan — gon­dolja meg főnök ur, hogy mennyivel nehezebben kell majd dolgoznom, tekintettel arra, hogy semmit sem értek a munkához. Nyilván több fizetést érdemiek!” TÉVESEN TÁRCSÁZOTT A Fehér Házban cseng az egyik telefon. Egy ott ődön­­gő uj ságiró felveszi. “Hallo.” Egy néger hangja felel: “Dr. Brown beszél ott kérem?” “Nem — feleli az újságíró — ez a Fehér Ház.” Döbbent csend fogadja e kijelentést, majd hosszú idő múlva hebegve megszólal a fekete: “Bocsánat, rossz számot hívtam. Bocsánat — elnök ur.” BUY U.S. WAR SAVINGS BONDS OK AZ AGGODALOMRA A tanító a Niagaráról magyarázza, hogy a vízesés lassan koptatja a sziklás földet s egyre közelebb megy Buffalohoz. Kétszázezer év múlva el fogja mosni Erie városát. “Mit sírsz, Sári?” — kérdi az egyik kislánytól, aki gör­csösen sírni kezd. “Mert a nővérem Erié­ben lakik” — hüppögi a kis­leány. Vegyen rendszeresen HADIKÖTVÉNYEKET!

Next

/
Thumbnails
Contents