Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-02-10 / 6. szám
6-ft oldal 1944 február 10 Fiók Kinek? Összeg Br. Name of member Amount 268 Palcsák Róza_______ 33.14 269 Magyar Imre---------- 32.00 275 Ángyán Flórián Ifj---- 30.84 Ángyán István 35.42 66-26 276 Alföldy Sándor -------- 43.42 288 Dedics József-- 16.00 Gergye Mihály 18.28 34.28 292 Ur Ilona_____ 38.84 Wiecenski J 40.00 78.84 296 Hegedűs I---- 19.42 Sarkadi K.-né 51.02 Veres B.-né 5028 120-72 302 Vida Ambrus_______ 18.28 305 Kocsi Istvánné 33.14 Pataki Ilona_35.42 Szűcs Mihály- 26.28 94.84 510 Birmon János ______ 29 70 318 Farkas Zsigmondné_ 8.00 321 Mulató Mária 43.42 Szabó J.-né__ 15.00 58.42 324 Farkas Jánosné ___ 34.28 329 Baksa Imre ________ 32.00 335 Hajszter Péter 40 00 Kerezsi János- 36.56 76.56 336 Fábiánlcovics Károly- 33.14 336 Simon Gyula_______ 9.14 343 Dóka András_25.18 Horváth M—_ 15.42 40.60 347 Andó István.. 22.85 Puruczki Istvánné_____ 37.70 60.55 348 Cimino Antal_______ 41.14 349 Siska M. János_____ 50-28 350 Siller József ______ 20.56-v-366 Bogdány L.-né 15.00 Bogdány L. Ifj. 1028 25.28 399 Palágyi Zs___ 28.56 Lovanovich Eli 35.42 63.98 404 Képes Gyula_______ 18.28 409 Friday József ______ 10.26 415 Bonomó József_____ 35.42 416 Horváth Kálmánná_57.14 417 Lukács Edward Ifj.— 33.14 418 Valerio J.-né. 32.00 Varga Anna Elizabeth____ 28.56 6056 422 Alick M. Teréz____ 26.28 438 Szénégető Miklós Ifj. 43.42 439 McKasick S. Anna ._ 17.71 443 Pócs Máténé _______ 20-56 447 Huri Józsefné 45.70 Koós Lajosné. 34.28 79.98 452 Donini Jack Mrs.__ 33.14 464 Vörös Sándor _____ 6.88 466 Somy Zsigmond_____ 91.42 478 Kali Antalné ______ 35.42 482 Gyovay Lajos ______ 34.28 487 Molnár Antal_______ 40.00 490 Horváth A. Mátyás __ 34.28 500 Shaffer H. Lörinczné 22.84 514 Knloski Dánielné __ 15.00 515 Reeves Lajosné_____ 15.00 518 Nagy Vilmosné_____ 37.70 Total _____________ $7,015.72 Pittsburgh, Pa., 1943 november hó 30-án. RÉVÉSZ KÁLMÁN, kp. számvevő. 34 ESZTENDŐS A CSERKÉSZET _Verhovayak Lapja Mindenkinek kedvence a cserkész, a “b o y-s c o u t”. Szürke egyenruhájában az udvariasság, a szolgálatkészség, a hazaszeretet és az emberek iránti megbecsülés megtestesülése. Millió és millió gyermeket mentett meg a cserkészet az utca és az éjszakai élet kisértéseitől és fiatal életerejüket egészséges ambíciók felé irányítva nemes jellem alapjait vetette meg bennük. Talán semmi sem bizonyítja jobban a cserkészet értékét, mint az, hogy Hitler betiltotta a cserkészmozgalmat. A cserkészetet azonban Európában sem lehetett kiirtani: “földalatti” cserkészcsapatok továbbra is működnek és várják azt a napot, amikor ismét napvilágra jöhetnek, hogy a mérgezett lelkű “Hitler-Jugend” helyett a cserkészet tisztaságot és szeretetet hirdető csapatai ismét elfoglalják méltó helyüket. A Verhovay Segély Egylet régóta ismeri, tiszteli és becsüli a cserkészmozgalmat és szívesen nyújtott támogatást a fiókokban megalakuló cserkészcsapatoknak. Az ifjúságé a jövendő: az fogja építeni a nemzetet és ebben a forgatagos világban nagyszerű ifjúságra van szükségünk, mert csak egy kiváló ifjúság lesz képes megbirkózni a jövő súlyos feladataival. A “Boy Scout” intézmény nagyszerű ifjúságot nevel. S ezért a cserkészet születésnapja mellett nem tudunk elmenni anélkül, hogy elismeréssel meg ne emlékezzünk róla s fel ne hívjuk fiókjaink figyelmét arra, hogy ahol csak lehet, fiókjainkban, a gyermektagok között alakítsák meg a “Boy-Scout” csapatot. A Verhovay cserkészekből derék fiuk lesznek, oszlopai az egyesületnek, támaszai a hazának.--------------v--------------A NEW YORKI VERHOVAY IRODA CÍMVÁLTOZÁSA A New York-i Verhovay kerületi iroda február elején uj címre költözik. Felhívjuk a New York és vidéki tagtársakat és az egyesület jóakaróit, hogy ezentúl minden a New York-i kerületet érintő ügyben szíveskedjenek a következő címet használni: 205 East 85th Street, Room No. 204 New York 28, N.Y. Azoknak, akik személyesen keresik fel a kerületi irodát, szives figyelmét felhívjuk a következőkre: az iroda a Third Avenue és a 85-ik utca sarkán, a Manufacturers Trust Company banképületében van az emeleten. Elevator szolgálat van az épületben és igy lépcsőt járni nem kell. Hivatalos órák: Minden nap hétfőtől péntekig délelőtt 10 órától délután 3 óráig. Ezenkívül szerdán este 6-tól 8 óráig és szombaton délelőtt 10 órától 1 óráig. Tagtársi tisztelettel CHER FERENC, kerületi szervező. 1944 FEBRUÁR 19, SZOMBAT. CLEVELAND, O. — A 45-ik fiók disznótoros vacsorája 4504 Bridge Avenue alatti gy ülésteremben este 8 órai kezdettel, zenével. Jegy ára $1-25. 1944 FEBRUÁR 20, VASÁRNAP. TRENTON, N. J. — A 13-ik fiók disznótoros vacsorája este 8 órai kezdettel, katona tagtársaink javára. Jegy ára $1.00. 1944 FEBRUÁR 20, VASÁRNAP CLEVELAND, O — A 14-ik fiók műsoros táncmulatsága Steidl Pista zenekarának közreműködésével. Jegy ára 55 cent előre és 75 cent a bejáratnál. 1944 FEBRUÁR 26, SZOMBAT. CHICAGO, ILL. — A 342-ik fiók Szökő Évi Táncmulatsága 1335 N. California Ave. alatt, a Dr. Hertzel Hall-ban. 356 Szakács Albertné___ 58.28 90 KÖDÖS ÉVEK annál nagyobb szalagot kötött ma fel magára, — mondta este vasutas barátom, aki két esztendeje volt a C. S. D. alkalmazottja s aki a Slovensky Vychodból és az A-Zet-ből sajátította el úgy ahogy az államnyelvet. Boldogan sétáltunk, hangosan nevetgéltünk az újra kivilágított utcákon. Vésnök barátunknál megrendeltük a kis ezüst magyar címert, hét csehkoronát fizettünk érte. Este kilencre azért ágyban kellett lennünk, mert tankok mászkáltak lustán a korzó szélein s fenyegetően meredtek vékony gépfegyvercsöveik mi ránk. Éjjel szökött katonákat és szabadcsapatost rejtegettünk. Aludni nem igen lehett, mert a kaszárnyák csattogtak, mintha a világ vége érkezett volna el; pléhbe lettek a cseh katonák a kas'zárnvaudvarokon, hogy rémületbe ejtsenek minket és levezessék valamiképpen a dühüket. Olyanokat csattantak a golyók a bádogon, mint a villám; beleremegtek ablakaink s mink is. Egész napokon hatalmas butorszállitó kocsik nyögtek az állomás felé, a kaszárnyákból teherautók nyikorogtak a zsúfoltságtól, az üzletekből fogytak a ládák és dobozok s potom áron vásárolhatott szenet-fát, akinek volt pénze, mert az állami alkalmozottak pincéi telve voltak már fütenivalóval az elkövetkezendő télre. Mi egy kis fehér kutyát kaptunk a szomszéd cseh családtól emlékül; sírva búcsúztak Harry tói s igy köszöntek el tőle: “Dovidenia”; — viszontlátás. “Mindenki maradjon a helyén”, mondta a pesti rádió bemondója s ennek ellenére sem lehetett üres vagont kapni a menekülők holmijainak. A szomszéd cipész szorgalmasan szidolozta háborús érmeit és megsárgult, vászonra ragasztott harctéri okmányokat kutatott elő a ládafiából. — Vitézségim Is van, végre telektulajdonos leszek, — dicsekedett ösmerősei előtt és egyre csak régi háborús KÖDÖS ÉVEK 91 indulókat fütyörészett, rokkant lábával verve a taktust hozzá. Egyik jó ösmerősömet, rikkancs volt a helyi lapnál, nemzetőri minőségben elfogták a csehek, amikor a vasúti ambulancia aranykészletét akarta átmenteni a Magyar Nemzeti Tanács részére — és puskatussal úgy elagyabugálták, hogy gyomorsiilyedést kapott; valamiképpen sikerült megugrania a hadtest épületéből és a szőlőkben bujkált étlen-szomjan armg ki nem vonultak a csehek a városból. A cseh járőr éjjelenként ahol csak tehette, leszakította a magyar lobogót, állítólag húsz csehkoronát fizettek minden beszolgáltatott magyar zászlóért a hadtesten. Két nappal a bevonulás előtt egyik ösmerősömmel ej jeli félkettőkor lopakodtunk hazafelé egy családtól, noha kilenc után tilos volt az utcákon járkálni; a Szathmáry-utcára éppen akkor fordultunk be, amikor egy szuronyos cseh járőr az egyik ház zászlóját igyekezett leszedni. Hirtelen jöttünkre megriadtak s futásnak eredtek, de rögtön visszafordultak és szuronyszegezzel fogtak körül bennünket. A csetár ur mellünknek szegezte brovningját; pillanatig lélekzet nélkül álltunk s csendben elbúcsúztunk kisebbségi életünktől. Szinte túlvilág! hangnak tetszett a csetár ur megszólalása: “To nejsou voni”; ezek nem ők! Eltette revolverét s dühösen ránkmordult: ‘Bjeste domu, sakra!”; — fussanak haza, a szentségüket! s eltűntek, hónuk alatt néhány zsákmányolt magyar zászlóval. Barátomra néztem; falfehér volt, szerinte én is. — Majdnem nemzeti hősök lettünk, — kérlek, — nyögte rekedten, de már csak a kapunk előtti bucsuzkodásnál; addig hallgattunk ijedtünkben, mint a csuka. Régen, az orsolyarendi emeletes ház tetőfestése idején, a mikor majd lehuppantam — volt ilyen érzésem; összekoccantak térdeim még az ágyban is, s egyre arra
