Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-12-06 / 49. szám

4-ik oldal 1944 december 6 UerhovayakJgpjQ Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave. Detroit 17, Michigan PUBLISHtSD WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE. Főszerkesztő Editor: COI .OMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’* Office — Szerkesztősé«: 345 FOURTH AVENUE. PITTSBURGH 22. PA. All articles and cOanges ol address should De sent to the VERHOVAY FRATERNA! insurance association 345 FOURTH AVENUE. PITTSBURGH 22, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTO ZÄS A VERHOVAY FRATERNA! INSURANCE ASSOCIATION 34E FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 22, PA, KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: Foreign Countries $1.50 a year United States and Canada $1.00 a year Advertising Department (Hirdetési Iroda) Eastern Representative' FRANK A REACTTER (SZŐOYI) Box 7. Woolsey Station Long Island City 5, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit Michigan, under the Act of March 3. 1879. HIVATALOS KÖZLEMÉNY GYULAY SÁNDOR KÖZPONTI SZERVEZŐ LEMONDOTT ÁLLÁSÁRÓL Egyesületünk tagságának ezúton hozzuk szi­ves tudomására, hogy Gyulay Sándor tagtársunk, a Verhovay Segély Egylet központi szervezője állásáról megrongált egészségi állapota miatt le­mondott. Lemondását, egyesületünk igazgatósága tudomásul vette s őt a Verhovay Segély Egylet központi szervezői állása alól felmentette. További intézkedésig a központi szervezői munkakör teendőit egyesületünk központi elnöke fogja intézni. Felkérjük tehát úgy fiókjaink tiszt­viselőit, mint az összes tagtársakat, hogy ezentúl a központi szervezői hatáskörbe tartozó ügyek­ben felvilágosításért és intézkedésért Bencze Já­nos központi elnökhöz forduljanak leveleikkel. Tagtársi tisztelettel: A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET Igazgatósága és központi tisztikara Pénzt vagy életet Egyesületünknek lapunk mai számának jelentése sze­rint eddig 101 hősi halottja van. Nincs még egy amerikai magyar szervezet, mely áldozatainak számában csak meg­közelítené is egyesületünket. 101 fiatal fiú. Számukból kitelne egy kisebb fiókunk teljes névsora. Úgy gondolhatunk rájuk, mintha a háború elpusztította volna egyik fiókunkat, annak minden tag­ját és minden reményét. Emlékük hosszú sorban menetel el előttünk. Kísértetiesen és fájdalmasan hosszú már a mi hősi halottaink sora. Pedig a jövő homályából már kö­zelednek a többiek árnyékai. Nem tudjuk, hogy mily hosz­­szura fog növekedni ez a sor, de rettenetesen tartunk tőle, hogy még sokkal, de sokkal hosszabbra. Hiszen a japánok ellen eddig még csak a kisebb szigeteken küzdöttek hő­seink. És máris több, mint százan elhullottak! De mi lesz majd a Luzon visszafoglalásáért vívandó harcokban? És mi lesz, vájjon mi lesz, amikor katonáinknak Japán szige­tét kell megostromolni! Hány amerikai fiú fog odaveszni és hány Verhovay legény lesz közöttük?! Amott a másik fronton pedig immár a Rajna folyónál tartunk. De a “Rajna őrsége” nem fogja könnyen adni a győzelmet. Félelmetes gátat vet előretörésünknek a Rajna vize. Talán még a Siegfried vonal sem oly félelmes, mint a szélesen hömpölygő Rajna folyam, melynek túlsó oldalán millió és millió halálra szánt német fogja a gyilkos go­lyók billióit szórni hidverő hőseinkre ... És már eddig is 101 halottunk van! Nem hisszük, hogy egyetlen amerikai magyarnak is Verhovayak Lapja valami része van ahhan, hogy ez a mi 101 fiunk és az ő százezer amerikai társuk odaveszett. De kénytelenek va­gyunk megérteni és elhinni, hogy hazánk összpolgársá­­gának, az itthoni front őrségének, igenis van része abban, hogy ennyien elvesztek. Megmondta ugyanis Eisenhower és megismételte Roose­velt — már pedig ki tudja, ha ők ketten nem? — hogy a franciaföldi hracokban nem egyszer adagolni, beosztani kellett a lőszert, mert nem volt elég és emiatt sokan meg­haltak, akiknek nem kellett volna odaveszni, mert ha lett volna elegendő hadiszer, akkor meg tudták volna semmi­síteni az ellenség tüzelő állásait. Miért nem volt elegendő lőszer? Nem tudjuk. Nem állítjuk, hogy ismerjük a tényeket. És nem fogadjuk el hiánytalanul azokat az okokat, amiket egyes lapok poli­tikai célzattal tálalnak fel. Állítják, hogy indokolatlan sztrájkok meglassították a háborús termelést és ennek kö­vetkeztében a legnagyobb szükség idején nem volt elegendő. Azt is állítják, hogy a háború közeli végének hitében ren­geteg gyakorlott munkás elhagyja a hadiipart és helyébe tapasztalatlan munkást kellett állítani, ami ismét csak a termelés gyorsaságának és minőségének rovására ment. Végül azt is állítják, hogy nem volt elegendő pénz... Mindezekben van VALAMI igazság. Minden sztrájk késést jelent a háborús iparban. Már pedig még a legjogo­sabb követelésnek is el kell némulnia akkor, mikor harcoló fiaink életét kockáztatjuk vele. Viszont azt állítjuk, hogy egyetlen amerikai magyar munkásember vagy bányász ön­ként sztrájkban részt nem vett. Ehhez a bizonyságtevéshez hozzátesszük azt is, hogy ennek igy is kell maradnia. És minden amerikai magyar munkásnak a sztrájkok ellen kell küzdenie. Mert lehet hogy a sztrájk nagyobb falat kenyeret ad a szánkba, de ha az a sztrájk csak egy fiúnak az életébe is kerül, akkor az a falat örökre meg fog ke­seredni a szánkban! Az is igaz, hogy a gyakorlott munkásnak újonccal való felcserélése veszélyezteti a termelés gyorsaságát és minő­ségét. Viszont állítjuk, hogy az amerikai magyar munká­sok hűségesen kitartanak a hadiiparban és nem hagyják el helyüket, mert tudják, hogy azokban a gyárakban a fiainknak és testvéreinknek segítenek a legrettenetesebb munkában, a háborúban. De hozzátesszük, hogy ennek igy is kell maradnia. És minden öntudatos amerikai magyar munkásnak ugyanakkor hatnia is kell többi munkástár­saira, hogy azok is kitartsanak a vártán, mert az ő mun­kájukra szükség van. Az is igaz, hogy a háborúhoz pénz kell és bármennyit költünk War Bondokra, az összes eladott War Bondok nem fedezik a háborús költségeknek negyedrészét sem. Viszont azt is tudjuk, hogy az amerikai magyarság erején felül vá­sárolt és vásárol War Bondokat és tudjuk, hogy ez igy lesz ezután is. Mindezek az okok szerepet játszanak abban, hogy olya­nok is elestek, akiknek nem kellett volna. Ugyanakkor azt hisszük, hogy ezek az okok nem egészen fedik a valóságot. Hozzá kell tenni még azt is, hogy még a legnagyobb terme­lésre felszerelt ország sem képes egyszerre annyit termelni, amennyire szükség van, hogy a világ ^minden frontján küzdő katonáinkat el lehessen látni. Mindez azonban nem változtat semmit azon a tényen, hogy a háború legvéresebb részéhez érkeztünk. Ahogy a világ legmagasabb hegyének megmászásában nem az első huszonötezer láb a legnehezebb, hanem az utolsó ötezer, úgy ennek a háborúnak a megvívásában is az utolsó hó­napok lesznek a legfájdalmasabbak, a legnehezebbek. Időben TALÁN közel van a győzelem. De nagyobb árat fogunk fizetni érte a legközelebbi három hónap alatt, mint az elmúlt három esztendő alatt együtt véve. Ebből pedig az következik, hogy minden eddigi telje­sítményünket FELÜLMÚLÓ ERŐFESZÍTÉSSEL kell bele­vetnünk magunkat a háborús munkába! Ahogy katonáink rogyásig harcolnak, úgy nekünk is rogyásig kell dolgozni. Sem sztrájkkal, sem munkacseré­vel nem szabad meglassítani a háborús termelést. Ebben a tekintetben rettenetes felelősség nehezedik ránk. Hitler­nek és a japánnak segítünk saját fiaink vére árán, ha lázitókra és uszitókra hallgatva most tesszük le a mun­kát, amikor termelésünkre a legégetőbb szükség van. És a 6-ik War Bond mozgalomban minden eddigit fe­lülmúló áldozatkészséggel kell résztvennünk. Elhisszük, hogy sokan ráuníak a munkára és még többen ráuntak a War Bondok vásárlására. De a mi katonáink már régen ráuntak a sárban fetrengésre, a golyózáporral való hada­kozásra, a sebesültek jajára, a piszokra, a nélkülözésre, a pihenés nélküli, öröm, mulatság, szórakozás nélküli lelket ölő, idegőrlő tömegmészárlásra és a halállal való szüntelen KERÜLETI SZERVEZŐINK ÉS HELYI SZERVEZŐINK NÉV ÉS CIMTARA 1. kerület: FRANK J. CHER, Kerületi Iroda: Phone: REgent 4-2787 205 E. 85th St., Room 204 New York 28, N. Y. Helyi Szervező NICHOLAS KLEINER, 205 East 85th Street New York 28, N. Y. 2. kerület: JOSEPH SUBITS, 953 Washington Ave., North­ampton, Pa. Helyi Szervezők: JOSEPH CIBOLYA, 426 Main St. Dickson City, Pa. JOHN SZŐKE. 513 E. 11th St., Northampton, Pa. 3. kerület: LOUIS CINCEL, 1408 Mifflin Street, Home­stead, Pa. 4. kerület: JOHN FÜLÖP, 240 Langley Ave.. Pittsburgh, North Side, (14) Pa. 5. kerület: NICHOLAS TA­KÁCS, 143 Hall Heights Ave., Youngstown, O. 6. kerület: MICHAEL SIMO. 1141 S. Seneca St. Alliance, Ohio. Helyi Szervező: ALBERT E. KARL. 8637 Buckeye Rd., Cleveland, O. 7. kerület: THOMAS BUCH­­TER. 1520 Michigan Blvd Lincoln Park. Mich. Telefon ATlantic 4988. Helyi Szervező: STEPHEN LUKACS. 9137 W. Lafayette Blvd. Telefon: VInewood 2-2777. Kerületi iroda: Verhovay Otthon, 8005 W. Jefferson Ave. Hivatalos órák napon­ta 2—4 és szerdán, szomba­ton este 7—9 között. 8. kerület: GEORGE TÓTH 1436 Sunnymede Ave., So. Bend. Ind. A HÁBORÚ — FORGATAGÁBAN MAGYARORSZÁGON az oro­szok elfoglalták Pécset, Szekszá' dot és Kaposvár felé közeliteneK. A németek szerint a Balaton partján fog lefolyni a Közép­­európa sorsát eldöntő ütközet. — Budapest körül szorosabb lett a gyűrű és a németek elkezdték Pest kiürítését. Minden egyes há­zat berendeznek arra, hogy utcá­­ról-utcára és házról-házra har­colva lehessen csak elfoglalni. Ezek szerint Pestet valóban Aachen sorsára Ítélték a néme­tek. A Rajna mentén változatlan he­vességgel folynak a harcok. A Roer folyó körül folyik a legna­gyobb küzdelem 22 mérföldnyire Kölntől. A Saar vidékén erősen nyomulnak előre az amerikaiak és a franciák és a német lakos­ság megkezdte a Saar vidék ki­ürítését. Az orszgutak zsúfolva vannak menekülő németekkel. LEYTE szigetén még mindig heves harcok folynak. A japánok­nak sikerül olykor katonaságot szállítani a szigetre s ez meg­hosszabbítja a küzdelmet. — KÍNÁBAN a japánok offenzivája az ő javukra dőlt el és a kinai kormány felszólította a délkelet Kinában élő amerikaiakat, hogy a saját érdekükben hagyják el lak­helyüket és vonuljanak biztonsá­(Folytatása az 5-ik oldalon) ! gOßabb területre.

Next

/
Thumbnails
Contents