Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-11-09 / 45. szám
5-ik oldal 1944 november 9. Verhovayak Lapja Elmultak-e azok az idők? Mint napsugaras reggel a poharában! SCHENLEY eéetve Háboruelőtti whiskey válogatott amerikai semleges gabonaszesszel elegyítve U gY van: a SCHENLEY RESERVE, amelyet Ön vásárol, háboruelőtti whiskey válogatott amerikai semleges gabonaszesszel elegyítve. Ezért van annak olyan hasonlithatatlan ize — a finom anyagok - teszik ezt, meg a szakszerű elegyítés. Nem esoda, hogy SCHENLEY RESERVE whiskeyről azt mondják: “Olyan, mint a napsugaras reggel a poharában.” Nem csoda, hogy minden A fiók-élet pangásával kapcsolatban a leggyakoribb érvként ezt halljuá: “Elmúltak már azok az idők, amikor a tagok gyűlésekre jártak és ott fizették a havidijat.” Akik igy érvelnek, azt kívánják, hogy a testvérsegitő egyesületek lépjenek arra az útra, melyen a biztositó társaságok járnak: fizetett ügynökökkel, irodákkal s miegymással. Nyilván ezzel a tagság KÉNYELMÉT szolgálnák, azonban az a kérdés, hogy ezért a kényelemért MIVEL FIZETNE MEG a tagság. Elsősorban persze pénzzel. Sokszor megírtuk s ismét megírjuk, hogy az ügynökökkel dolgozó biztositó intézmények kötvényeiért sokkal többet kell fizetni a havonta fizető biztosítottnak, mint a Verhovay Segély Egyletnél. Mert nyilvánvaló, hogy az ügynököt és a városi irodát nem a társaság, hanem a biztosítottak fizetik. A testvérsegitő egyesület tagja megtakarítja, tehát maga keresi meg azt a pénzt, amit a biztositó társaság az ügynöknek fizet. De ha csak pénzről volna szó, akkor nem is Írnánk erről ennyit. Elvégre vannak sokan, akik szivesen' fizetnek valamit a kényelmükért s igy ezekkel szemben nem érvelhetünk azzal, hogy a testvérsegitő egyesület rendszere olcsóbb. Sokkal többről van azonban itt szó, mint puszta pénzmegtakarításról. A tagság nem csak pénzzel fizetné meg a “kényelmet”, hanem többek között tájékozottsággal. A TESTVÉRSEGITÖ EGYESÜLET TAGSÁGA TÁJÉKOZOTT, INFORMÁLT TAGSÁG. Hasonlítsuk csak össze a nagy biztositó társaságok évi jelentéseit a mi egyesületünk havi, félévi és évi jelentéseivel. Nincs az egyesület üzletvezetésének oly része, mely titokban folyna le. A tagság minden hónapban pontosan tudja, hogy mennyi pénz folyt be, mennyi volt a kiadás és hogy milyen célra mennyi ment. A biztositó társaság nem igen dicsekszik el azzal, hogy vezérigazgatójának évi 25,000 dollár tiszteletdijat fizet, sem azzal, hogy egyes igazgatóinak súlyos tízezreket fizet ki, sem azzal, hogy mily óriási összegek folynak be havi, félévi és egyéb dijakban, sem azzal, hogy ezek az összegek részleteiben mire mennek ki és hogyan vannak befektetve. Olyan általános nagy vonásokban ismertetik csak a kötvénytulajdonosokkal az intézmény állapotát, hogy abból a kötvénytulajdonos ugyan nem tudhat meg semmit sem. Itt van az egyik nagy külömbség a testvérsegitő egyesület tagja és a biztositó társaság kötvénytulajdonosa között: a testvérsegitő egyesület tagja informált tag. Viszont bizonyos az is, hogy tagtársaink ezt az informáltságot, ezt a tájékozottságot csak két forrásból kaphatják meg: a fiók gyűlése és a hivatalos lap révén. A biztositó társaságnak nincs hivatalos lapja és nincs kötvénytulajdonosok gyűlése. Az eredmény: általános tájékozatlanság a kötvénytulajdonosok részéről. S a fiókélet végleges megszűnte ugyanezt az állapotot hozná létre az egyesületi életben is. Kérdés, hogy érdemes-e a kényelemért ezt a tájékozottságot feladni? De még ennél is sokkal többről van szó. Arról van szó, hogy a testvérsegitő egyesület tagsága EGYMÁS SORSA IRÁNT ÉRDEKLŐDŐ TAGSÁG! Vájjon a nagy biztositó társaságok sok százezer kötvénytulajdonosa érdeklődik-e kötvényestársainak sorsa iránt? Ha az egyik bajba kerül, nyujt-e feléje segítő kezet? Nézzük csak, hogy ezek a százmillió dolláros biztositó társaságok csinálnak-e valamit a hazatérő katonák érdekében? Terveznek-e valami segítséget? Nem bizony. Nekik csak egy a fontos, az, hogy minél több kötvényt adjanak el. Mi nem vagyunk százmillió dolláros vállalat, mindössze hat és fél millió dolláros vagyonnal rendelkező egyesület. Mégis tudunk sok mindent tenni embertársaink kulturális, társadalmi életének fejlesztése, bajba jutott tagtársaink támogatása, diákjaink, ifjúságunk pártolása érdekében. Mi mindössze hat és fél millió dolláros vagyonnal rendelkező egyesület tagjai vagyunk, de egyesületünk mégis minden egyes hősi halottjának arcképét megfesteti és pedig nem akárkivel, hanem országos hirü művésszel és tisztelete, részvéte és kegyelete jeléül megajándékozza vele a hősi halottak családjait. Melyik biztositó társaság az, amelyik ily áldozatra szánja el magát? Ne felejtsük el, hogy mindezek a tevékenységek csak azért valósulhatnak meg, mert az egyesület élete a fiókok életén alapszik. A fióktól indulnak el a delegátusok a kerületi gyűlésekre s onnan a konvencióra és ezekből a fiók-tagokból választja a konvenció azokat az igazgatókat, akik a fiókéletből magukkal hozták az embertársaik iránti szeretetteljes és gondos törődést. Biztositó társaságok igazgatói nem “tagok” közül kerülnek ki s ők bizony nem hajlandók busás évi bonuszaikat arra áldozni, hogy hősi halott kötvénytulajdonosoknak maradandó emléket állítsanak. Kérdés, hogy édemes-e a kényelemért feláldozni azt a testvéri törődést, mely a fiók élete nélkül pár év alatt elszáradna és semmivé sorvadna? Gondolunk-e arra, hogy a fiók élet megszűnése magával hozza a testvéri viszonynak megszűntét is? Gondolunk-e arra, hogy ezzel megszűnne az is, ami a testvérsegitő egyesületek létének leg főbb jogosultsága? Köteteket lehetne írni arról, hogy mivel fizetne a tagság azért a kényelemért, hogy a havidijat ügynök kollektálja be és a fiók működése megszűnne. De már ezekből is megállapítható, hogy a TAGSÁG RETTENETES ÁRAT FIZETNE ezért a kényelemért. Először is pénzben fizetné meg az árát, de annak tetejében százszorosán megfizetne újra meg újra azoknak az értékeknek elvesztésével, melyek a testvérsegitő egyesületeket a nemzeti élet leghasznosabb és legerősebb oszlopaivá teszik. A fiók élet eljövendő meg szünéséről sokan úgy beszélnek, mint a “KORRAL VALÓ HALADÁS” megvalósításáról. Csakhogy ez órási tévedés. Mert ez nem a korral való haladás volna, hanem VISSZAFEJLŐDÉS. Nem lehet haladásnak nevezni azt, ha egy intézmény a tájékozottságot felcseréli a tájékozotlansággal... a testvéri viszonyt önző nemtörődömséggel ... az olcsóbbat a drágával ... s ha a tagok a Verhovay családi életben való elsőszülöttségi jogukat eladják egy lélektelen kötvény egy tál lencséjéért. Minden jel arra mutat, hogy a kor nem az individualizmus, hanem a szocializmus felé halad ... az egyén korlátlan szabadsága egyre inkább helyet ad a tömeg iránti felelősségnek ... s ha igy nézzük a dolgot, akkor azt látjuk, hogy a testvérsegitő egyesületek alapelvei messze túlhaladták a korukat... mert a mi köreinkben már félszázad óta érvényben vannak azok az elvek, amelyeknek terjedése és megszilárdulása felé “halad a kor.” És éppen ezért NEM HISZSZÜK, HOGY AZOK AZ IDŐK ELMÚLTAK, amikor a tagság gyűlésekre járt, hogy ott a megbeszéléseken részt vegyen, tájékozódjon és részt vegyen a fiók hazafias és emberbaráti munkaprogramjában. ELLENKEZŐLEG! MINDEN JEL ARRA MUTAT, HOGY EZEK AZ IDŐK MÉG CSAK MOST JÖNNEK EL IGAZÁN! Hiszen Amerika népe csak az utolsó évtized demokratikus kormányzata folyamán tanulta meg, hogy az egyén jogainak tiszteletben tartásán felül felelősségwhiskey közül legjobban They also serve, who BUY and HOLD WAR BONDS I gel tartozik a köznek is, a tömegeknek, a munkásságnak és mindazoknak, akikkel azelőtt nem törődött senkisem. De ha nemzetünk csak most fejlődik ily irányban, akkor mi az oka annak, hogy oly sokan vannak, akik VISSZAFELÉ GONDOLKOZNAK és hátrafelé akarnak haladni a korral, amikor azt mondják, hogy “elmúltak azok az idők,” amikor a fiók számot tevő tényező volt az egyleti életben? A felelet egyszerű. Azok az idők nem múltak el. Csak hogy semmiféle fejlődés ezen a világon nem halad egyenes vonalban, hanem hullámvonalban. Minden akciónak reakciója van, minden fejlődés közben vannak időszakok, szeretik. CODE NO. amikor visszaesést lehet észlelni. Hiszen ezt más vonatkozásokban egyesületünk történetében is megfigyelhettük. Volt idő, amikor a vagyonilag szépen fejlődő egyesület egyszerre csak visszaesett. Bizonyára voltak, akik megkongatták a lélekharangot akkor... pedig csak átmeneti visszaesésről volt szó, melyet hamarosan követett a további fellendülés és fejlődés. Ugyanezt láthattuk a tagság létszámának növekedésében is. Voltak idők, amikor a tagszerzési munka annyira lelassult, hogy már szinte úgy látszott, hogy “elmúltak azok az idők, amikor az amerikai (Folytatás a 8-ik oldalon). 1043 4/5 QUART *í -----— -SCHENLF' RUUtyF. MELLOW AND LIGHT AS A SUNNY MORNING BLENDED WHISKEY 86 proof. The straight whiskies in this produci are 6 yrs. more old. 40% straight whiskey, 60% grain neutral spirits. 2J% straight whisk 6 yrs, old, 17% straight whiskey 7 yrs. old. Schenley Distillers Corp., N. Y
