Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-01-27 / 4. szám
1944 január 27 Verhovayak Lapja 7-ik oldal KÉTFELÉ SZOLGÁLNAK A BIZTOSÍTÁSI DOLLÁROK A HADIKÖLCSÖNKÖTVÉNY ma minden amerikai polgár számára a legbiztosabb és legjobban kamatozó befektetés. Ezt már sokszor megírtuk s most újból rámutatunk. A War Bond két és fél százalék kamatot fizet, ami tiz év alatt 33 százalékkal növeli meg a befektetett összeget. Ez a kamat sokkal magasabb, mint amit a bankok fizetnek. Vannak befektetések, melyek nagyobb kamatot hoznak, de a legtöbb esetben ez csak látszat. Mert igaz, hogy vannak részvények, melyek 5-6 százalékot, sőt egyesek még ennél is többet fizetnek, de a részvények osztaléka igen bizonytalan s bármikor megszűnhet, ha az üzletmenet olyan, hogy a társaság nem fizethet osztalékot. De még azoknál a részvényeknél is, melyeknél biztosítva van a kamat, a befektetés bizonytalan, mert a részvény piaci értéke állandóan változik s rendszerint a nagy kamatot fizető részvények vannak a legnagyobb eséseknek kitéve. Igen sok esetben a részvénytulajdonos egy ideig élvezi a kamatot, de azután, mikor el kell adnia a részvényt, akkor elveszti a réven, amit megnyert a vámon. Hasonló a helyzet az ingatlan befektetéseknél, melyeknél a romlást is figyelembe kell venni és az emelkedő adókat, melyek a befektetés értékét alaposan megcsökkentik. Minderről nem lehet szó a War Bondoknál. Ezeknek a kamata is, meg az ára is biztos. Amerikai polgár számára nincs biztosabb és jövedelmezőbb befektetési forrás. És igy a War Bondok vétele nem is igazán áldozat, mert hiszen minden vásárló félreteszi a befektetett összeget, hogy azt később maga élvezhesse — kamatostul. Egészen más a helyzet az életbiztosító intézményeknél. Az életbiztosító intézmények igenis áldozatot hoznak War Bondok vásárlásánál és az életbiztosító intézményeknek örök dicsősége, hogy ezt az áldozatot képesek meghozni úgy, hogy a tagság vagyona kárt ne szenvedjen. A Verhovay Egyesület kötvényeinek dijai három és fél és négy százalék alapon vannak megállapítva. Ezek a kötvények csak úgy érik el az átlagos számítások szerint a kötvény névértékét, ha az Egyesület vezetősége a havidijakban befizetett összegeket legalább három és fél, illetve négy százalékos alapon tudja kamatoztatni. Életbiztosító társaságoknak és egyesületeknek épp ezért már a biztosítási törvények révén sem szabad úgy gazdálkodni, hogy befektetéseik ennél kisebb kamatot hozzanak. Mégis veszünk War Bondokat, mi is és a többi biztositó társaságok is. Hatalmas összegeket fektetünk bele a War Bondokba, holott tudjuk, hogy a War Bondok két és fél százalékot hoznak, tehát még a 3 és fél százalékos kötvény esetében is teljes 1 százalékkal kevesebbet, mint az előirt minimum. S vezetőségünknek igen-igen körültekintő és hozzáértő munkával kell a többi pénzt befektetni ahhoz, hogy ez a hiányzó 1 százalék máshol megtérüljön. Magánember nem is tudja a pénzét úgy befektetni, ahogy egy biztositó intézmény. Itt nagyobb összegekről van szó, melyek már magukban is nagyobb kamatot vonzanak. És mikor a biztositó intézmények War Bondokba fektetik a pénzüket, akkor példát adnak a hazafias áldozatkészségre, mely lemond a nagyobb kamat lehetőségéről azért, hogy a hazát szolgálja. Ugyanakkor azonban a tagságot is szolgálja, mert a kötvényen Ígért összegnek minden körülmények között biztosítottnak kell lenni. És igy a biztosítási dollárok egyszerre kétfelé teljesítenek szolgálatot: a kötvénytulajdonosok pénzét gyümölcsöztetik és biztosítják és ugyanakkor azt a pénzt a Hazának bocsájtják rendelkezésére kisebb kamaton, mint amennyit az a pénz a biztositó társaságok kezelésében máshol meghozna. Minél nagyobb egy biztositó intézmény, annál többet tehet a hazáért. Minél több a kötvénytulajdnos, annál több az a pénz, amin War Bondot vehetünk. Természetes, hogy egy biztositó intézmény a rendelkezésére álló tőkének csak bizonyos hányadát fektetheti be War Bondokba, mert a többi befektetésen kell behozni azt, amiről a War Bondok vásárlásánál lemond. Ez a magyarázata annak, hogy War Bondok vásárlásánál lépésről lépésre megyünk, egyesületünk vagyonának növekedése arányában. De elmegyünk, mert el kell mennünk, a lehetséges vásárlás végső határáig. Ezzel mi, amerikai magyarok tartozunk ennek az áldott hazának, melynek földjén megteremthettünk egy oly nagyszerű intézményt, melyhez hasonlót a magyar & saját szülőföldjén nem teremthetett volna meg. Ne felejtsük el tehát, hogy MINDEN UJ TAG egy uj lehetőséget jelent nekünk és mindnyájunknak arra, hogy Hazánk itthoni frontját megerősítsük. A kormány hivatalosan elismert felfogása az, hogy a biztosítás a War Bondokkal egyenlő értékű hazafias befektetés, mert hiszen hármas célt szolgál: Kivonja a pénzt a forgalomból, rendelkezésére bocsájtja a hazának és biztosítja a kötvénytulajdonos jövendő függetlensége révén az államot arról, hogy sem ő, sem hozzátartozói az államnak terhére nem lesznek. Mindhárom szempont segíti az országot ezekben az időkben, mikor minden erőt a háború győzelmes lefolytatásának szolgálatába kell állítani.-----------V----------ÖREG EMBER KENYERE Fiatal korban az ember sok mindenre számit. A legtöbb arra számit, hogy lesz félretett pénze, esetleg meggazdagszik és öreg korát függetlenségben fogja eltölteni. A valóság azonban másként fest. Igen nagy területre kiterjedő statisztikai számítások alapján megállapították, hogy átlag száz férfi közül a 65-ik életévet csak 64 éri el. 36%-a a férfiaknak meghal 65 éves kora előtt. Azok közül, akik megérik a 65 éves kort, átlagban csak egy gazdagszik meg a száz közül, négy kerül meglehetős jólétbe, ötnek még mindig dolgoznia kell, hogy ellássa önmagát és feleségét és a száz közül 54 a hozzátartozóira, gyermekeire és a társadalomra szorul, hogy mindennapi kenyerét megkapja. Akármilyen biztosak is _vagyunk abban, hogy vinni fogjuk valamire, a valóság az, hogy a férfiak 54%-a, tehát több, mint a fele, 65 éves korában nem viszi annyira, hogy öregségére független lehessen, hanem másokra szorul! Jó volna, ha ezt mindenki megfontolná még fiatal korában és venne olyan biztosítást, ami 65 éves korában Így egészíti ki a Social Security rendszerben biztosított nyugdijat, hogy azzal együtt oly függetlenségben élhessen, hogy ne kelljen másokra szorulnia. 35 éves korban az a kötvény, mely után az ezer dollárt kifizetjük a tag 65 éves korában, mindössze $2.73-ba kerül (a fióknak járó öt centtel együtt). Havonta kis összeg ez és mégis hozzásegít ahhoz, hogy az a tag öregségében békésen és függetlenül ehesse meg mindennapi kenyerét!----------V---------A BÚVÁR BAJA “Hallom, hogy búvárnak mentél, de abbahagytad.” “Igen, nem bírtam a viz fenekén maradni.” “Miért nem?” “Sok gáz volt a gyomromban s az felszínre hozott.” A KOSSUTH HAJÓ Amerikai hajó. Csillagsávos lobogó leng az árbocán. Oldalán magyar név ragyog. Tündöklő név. Kossuth Lajos, a magyar szabadharc halhatatlan vezérének a neve. Liberty hajó. A szabadság hajója. A szabadság győzelméért épült. Szabadságot visz mindenhová, ahová csak vezérli az útja. Büszkék vagytok amerikai magyar testvérek? Joggal feszitethetitek ki a melleteket, joggal emelhetitek fel a fejeteket. A Kossuth hajó — Uncle Sam flottájának uj hajója — a ti teljesítményetek. Amerikai magyarok, amerikai magyar intézmények külön War Bond vásárlásai tették lehetővé ennek a hajónak a felépítését. i; Az amerikai magyarság álmai öltöttek testet ebben a hajóban, amely december 4-én, egy nappal Kossuth Amerikába érkezésének 92-ik évfordulóján siklott Je a vízre Baltimoreban, a Bethlehem Fairfield hajógyár telepén. Bár ott lehettetek volna mindannyian, amikor az amerikai flotta uj hajóját a nagy magyar szabadsághős nevére keresztelték meg. Bár valamennyien résztvehettetek volna az ünnepségen, amelyhez hasonló nem volt még az amerikai magyarság történetében. Nem hangzottak el ezen az ünnepségen beszédek, nem szónokolt senki sem/ Csak könnyek hullottak a szemekből, a bánat és az öröm könnyei. Képzeljétek magatok előtt a hatalmas hajóépítőgyárat, ahol 43,000 munkás dolgozik, ahol tizenhat hajót tudnak építeni egyszerre. Amikor a new yorki magyar War Bond bizottság vezetői és a bizottsággal együtt munkálkodó amerikai magyar intézmények vezetői megérkeztek a telepre, tudjátok mi történt? Búgni kezdtek a szirénák és hangnagyitón keresztül bejelentették, hogy az amerikai magyarok pénzéből épült Liberty hajót fogják vizrebocsájtani. S azután felhangzott a Rákóczi induló és a gyártelep vezetői ennek az indulónak a kísérete mellett vezették fel a meghívott amerikai magyarokat a hajó előtti emelvényre. S a Rákóczi induló után jött a Kossuth nóta. Magyar ének szárnyalt a magasba, magyar szó, magyar dallam ütemei töltötték be a levegőt. Magyar dal, magyar szó az egyik legnagyobb amerikai hajógyár telepen. Két esztendővel azután, hogy Magyarország szerencsétlen népét belekényszeritették a háborúba Németország oldalán Amerika és szövetségesei ellen. Vájjon nem csurogtak volna-e a ti könnyeitek is Amerika határtalan nagylelkűségének e bizonyságára? Vájjon nem dobogott volna a ti szivetek is, amikor megtörtént a mesébe illő: amerikai hajót olyan országnak fiáról neveztek el, amely hadat üzent Amerikának? Miért engedte ezt meg az amerikai kormány? Mert tudja, hogy Kossuth Lajos, ha élne, ott harcolna Amerika és szövetségeseinek táborában. Mert az a harc, ami most folyik a világ minden részében Kossuth Lajos eszméiért folyik. Mert Amerika kormánya tudja, hogy az amerikai magyarok hűségesek maradtak a nagy magyar szabadsághős eszméihez, szelleméhez. S mert tudja, hogy azok az amerikai magyarok, akik külön War Bond vásárlásaikkal lehetővé tették a “Louis Kossuth” Liberty hajó felépítését, ezekért az eszmékért nemcsak a vagyonukat, de a vérüket, az életüket is készek mindig feláldozni. S mert tudja, hogy a Kossuth hajó mit jelent Magyarország szerencsétlen, jobb sorsra érdemes népének is. Szabadság hajója, amerikai magyar remények hajója, Kossuth hajója — jó utat! A jó Isten vezéreljen, amikor a tengerek hullámait szeled, amikor ezernyi veszedelmen keresztül viszed a Szabadság fegyvereit más kontinensek re. Adja Isten, hogy minél hamarabb elvihessed Kossuth Lajos eszméjét, a Szabadságot, a szerencsétlen szülőhazánk népéhez! VEGYEN HÁBORÚS KÖTVÉNYT
