Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-11-02 / 44. szám
1944 november 2 7-ik oldal Verhovayák Lapja SGT. NÉMETH GÉZA CPL. IFJ. NÉMETH JÁNOS CPL. NÉMETH RUDOLF CPL. NÉMETH ISTVÁN PFC. NÉMETH JÓZSEF JÓKAI MÓR REGÉNYE: A KOSZÍVŰ EMBER FIAI (Folytatás.) — Csiga vér! — mondá Ödön; — vedd elő a késedet és csinálj uj lyukat a szijjadon. Én addig megvivok ezzel a négy fenevaddal. — Igazán? — szólt Leonin, mosolyra derülő arccal s megszoritá barátja kezét. — Akkor vedd az én két pisztolyomat is. Ödön gyorsan övébe dugta a másik két pisztolyt is s néhány lökéssel eléjük nyargalt az üldöző vadállatoknak: mig Leonin egy fölálló jégtábla mögé vánszorogva, oda letérdelt s elszakadt korcsolyáját használhatóvá tenni igyekezett. Handzsárja tokjába volt szúrva egy kis evőkés; azzal iparkodott lyukat furni a szijon; a meztelen handzsárt oda tette maga elé a jégre; ez volt most már egyedüli védszere. Ödön lassitá az iszamlást s amint a négy üldöző vadállat egy kis rekettyés sziget mögül ismét kibukkant vele szemközt, lenyomta korcsolyája sarkait a jégre s iparkodott megállni. És azután kihúzott két pisztolyt az övéből. Nem volt szabad hasztalanul elvesztegetnie lövéseit. Minden golyóval találni kellett és jól találni, hogy a szemközt rohanó vad, ha felbukik, el ne üsse lábáról a meglő vőj ét. A három fiatal jött elől, egy-egy ölnyire egymás mögött, a vén ordas leghátul: a három fiatal egyenes vonalban ellenfelüknek rohanva, repülő bozontos farkaik a levegőben; szemeik veres tűzben égve; egymásra visszacsahintva, nagy örömteljesen: a vén ordas féloldalt forditott fejjel, vizsga szemmel és farkát alácsapva, ravasz kaján vigyorgással pofáján. Hideg vér! Az első vadállatot tiz lépésnyiről találta a golyó szügy én keresztül, az mindjárt félre ült az útból s elkezdett tele torokból vért okádni a jégre. A másodiknak a lövés első lábát zúzta össze; az ordítva bukdácsolt oldalvást; tört lábát rázva a levegőben. A harmadik alig négy lépésnyiről lett találva, olyan igazán szólt neki a golyó, hogy amint a koponyáját találta, a felbukó fenevad kétszer vetett bukfencet s úgy vágta magát hanyatt Ödön lábainál. A negyedik, a vén ordas, midőn közel ért ellenfeléhez, megtorpant és lesütötte fejét. Füleit hegyesen fölemelve, féloldalt sandalgott reá és engedett magára célozni pontosan. Abban a pillanatban aztán, mikor Ödön rásütötte a pisztolyt, hirtelen megugrott a vén gonosztevő s a golyó célt tévesztve pattogott tova a sima jégen. Ödön elhajitá a kilőtt pisztolyt s előrántá a handzsárt. Hanem a ravasz duvad nem rohant rá; nagyot szökkelve félrefutott az a part melletti nádasba s ott eltűnt. Ödön azt hitte, hogy a támadó feladta a harcot, mely nem tetszett neki, “egy ur, egy ur ellen”, s a berekbe menekül vesztett ügyével. Utána nézett, mig el nem tűnt előle. Azután Leoninhoz kiáltott: — Készen vagy-e? — Vigyázz! — kiáltá az vissza. Midőn Ödön hátra nézett, akkor vette észre, hogy a félretért ordas, a nádberek sűrűjében megkerülte az ő állását s észrevéve, hogy tova egy másik férfi vesződik harcképtelenül, azt igyekezik megrohanni, kitörve a nádsürüből Leonin irányában. Ödön nyilsebesen vágtatott vissza Leoninhoz. Csaknem egyenlő távolból rohantak oda: ő és a farkas. Leonin látta mindkettőjüket s nyugodtan furta a lyukat a korcsolyája szijján. Ha Ödön megmenti, jól van; ha nem mentheti meg, féllábon, korcsolyával úgy sem védheti magát. Rá nézve az volt az életkérdés, hogy korcsolyáját ismét felköthesse. A többi Ödön dolga. Ödön orditott dühében, midőn a fenevadat barátjára rohanni látta. Minden erejét megfeszité, hogy elvágja útját a duvadnak. Az pedig fejét folyvást felé forditva, rohant biztos zsákmánya irányában. Csak egy szökés még a farkas részéről, csak egy lökés még a korcsolyával és következő pillanatban Leonintól fél ölnyi távolban egy összegubancolt tömeg hentereg a jégen, itt egy láb, ott egy bozontos fark, itt egy keztyüs kéz, ott egy vérben csattogó száj, mind a ketten átestek egymáson, ki hol érte ellenfelét, ott vágva, harapva, ragadva, — késsel, foggal, körömmel s hemperegve, hol fel, hol alul. Hanem aki végre felkelt: az Ödön volt; handzsárja markolatig véres; bőrbekecse össze-vissza hasogatva. A farkas ott nyúlt el a jégen, összeszurva, vágva s tajtékzó fogait csattogatta össze végvonaglásában. — Hopp! Ezr megvan!—kiáltá Ödön korcsolyáira állva. (Folytatjuk) KILÉPTEK A BETEGSEGÉLYZŐ OSZTÁLYBÓL CANCELLED SICK BENEFIT Fiók-Br. 10 Rethy William 34 Attina George 36 Czinki János 39 Nalesnik Béla 108 Potörnai Jánosné 216 Tarafas Joseph Jr. 288 Majoros Joseph 296 Antal József 349 Holles James Joseph 355 Shandor Joseph 356 Koch Mrs. John 369 Barber Richard A. 370 Gyuran Joseph Jr. 376 Pacoly Mrs. Irene 404 Marcisofsky Joseph B. 415 Rogolino Antonio 432 Nagy Paul Sr., 448 Suhon George 482 Lányi Paul 477 Disko Joseph 518 Csombok Mrs. Helen 21-Members —v— $500. BETEGSEGÉLYT KIKAPTÁK $500. SICK BENEFIT PAID Fiók-Br. 13 Megulesz János 83 Haag Józsefné 91 Oláh Jánosné 129 Gombos Mrs. Bertalan 132 Lassú Ferencné, Szabó Józsefné 164 Szabó Gyuláné 7-Members Pittsburgh, Pa., 1944 szeptember 30-án. PHILLIPS EMMA E. h. kp. számvevő. NEM AJÁNDÉK, A LEGJOBB BEFEKTETÉS A HADIKÖLCSÖN! KÉT SCRANTONI VERHOVAY CSALAD KATONAI a 174-IK FIÓKTÓL CSIGI ISTVÁN S 2/C CPL. CSIGI R. JÓZSEF CSIGI PÁL MM 3/C CPL. CSIGI S. JÁNOS
