Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-11-02 / 44. szám

2-ik oldal 1944 november 2 Verhovayak Lapja ERDÉLY MAGYAR ÉS ROMÁN URALOM ALATT A Magyar és a Román iskola törvények és rendeletek összehasonlítása — Az Amerikai Magyar Szövetség második közleménye * A rosszindulatú és hamis adatokra épitett propagandá­nak sikerült elhitetni a világgal, hogy Magyarország el­nyomta a románokat. Az igazság érdekében szükségesnek tartjuk kimutatni, hogy az elnyomónak bélyegzett magyar uralom alatt a románoknak mennyivel szabadabb, kulturáltabb életük volt Erdélyben, mint a magyaroknak a román uralom alatt. Az igazságot legtisztábban az iskolatörvények tükrözik Vissza. Tehát ezeket ismertetjük az igazságért szomjazokkal. Ily MAGYARORSZÁG: A román egyházközségek ön­kormányzattal biró, román nyelvű iskolákat állíthattak fel és állami érvényességű bizonyítványokat állíthattak ki. 11. ROMÁNIA: A magyarok csak magán iskolákat tarthattak fenn, melyek közül a legtöbbnek nem volt joga állami érvényességű bizonyitványok kiállítására. 12. MAGYARORSZÁG: A román egyházközségek tet­szésük szerint tárthattak fenn román nyelvű tanítóképző intézeteket. 12. ROMÁNIA: A magyar egyházközségek 1925 óta nem állíthattak fel tanítóképző intézeteket. (Az Erdélyre Vonatkozó magánoktatási törvény 8. szakasza.) 13. MAGYARORSZÁG: A kolostori, egyesületi és ma­gániskolák tanítási nyelvüket szabadon választhatták. 13. ROMÁNIA: Kolostori, községi és egyesületi közép­iskolákban a tanítás csak román nyelven történhetett. (10. 596/1923. sz. rendelet.) 14. MAGYARORSZÁG: Erdélyben 1914-ben 2786 fele­kezeti népiskolában román nyelven folyt a tanítás. Minden 1007 román lakosra egy román nyelvű iskola esett. 14. ROMÁNIA: Erdélyben 1938-ban csak 751 magyar felekezeti iskola volt; csak minden 2212 lakosra jutott egy magyar iskola. (Tehát háromszor kevesebb, mint a ro­mánokra ...) 15. MAGYARORSZÁG: Az erdélyi« románok a Román Királyságban is megszerezhették okleveleiket. Ezeket Ma­gyarországon elismerték, nosztrifikálták. 15. ROMÁNIA: Ha erdélyi magyarok magyarországi egyetemeken szerezték meg okleveleiket, a román hatósá­gok ezek elismerését vagy nosztrafikálását “elvből” meg­tagadták. 16. MAGYARORSZÁG: A román önkormányzati isko­lák vezetése és ellenőrzése a román egyházi főhatóságok körébe tartozott. A vizsgákon a román egyházi hatóság kiküldöttje elnökölt. i 16. ROMÁNIA: A román állami iskolaügyi hatóságok a magyar felekezeti iskolák vezetésében messzemenő jogok felett rendelkeztek. A magyar iskolákban román állami kiküldöttek elnököltek a vizsgákon. 17. MAGYARORSZÁG: A román iskolákban a jelöltek olyan elnök és miniszteri biztos előtt vizsgáztak, akik bir­­ták a román nyelvet. A kérdéseket saját tanitóik román nyelven tették fel. 1 ! 17. ROMÁNIA: A magyar jelöltek érettségi vizsgájukat csak idegen városban tehették le, olyan bizotság előtt, mely­nek tagjai rendszerint nem értettek magyarul. Tehát még olyan tárgyakból is, melyeket az iskolában magyarul ta­nítottak, többnyire románul kellett vizsgázni. 18. MAGYARORSZÁG: Erdélyben a román nyelvű fe­lekezeti iskolákba nyelvre, vallásra, névre való tekintet nélkül voltak felvehetők a tanulók. 18. ROMÁNIA: A magyar tanulók felvételét a magyar felekezeti iskolákba, minden elképzelhető módon megnehe­zítették. Ezt különösen a hírhedt “névelemzés” módszerével tették. Ha például valakit “Fehér”-nek hívtak, kijelentet­ték, hogy az eredetileg “Álba” volt, tehát román szárma­zású, aki magyar felekezeti iskolába nem mehet! (Lásd az 1924 évi népiskolai törvény 19., az 1924 évi magániskolái törvény 35. szakaszait.)- 19. MAGYARORSZÁG: Az erdélyi román nyelvű fele­kezeti iskolák magyar uralom alatt magántanulókat is fel­vehettek és vizsgáztathattak. 19. ROMÁNIA: Az erdélyi magyar felekezeti iskolák ! Aromán uralom alatt) magántanulókat nem vizsgáztathat­tak. (53.879/1923 sz. román miniszteri rendelet.) fel 20. MAGYARORSZÁG: Az erdélyi román felekezeti Iskolákban (magyar uralom alatt) a magyar nyelvet csak, mint tantárgyat tanították. Egyébként minden más tárgyat I románul lehetett tanítani. FIÓKHIREK 34-IK FIÓK. — PITTS­BURGH, PA. — Mióta a Verhovay Otthon felépült, a tisztviselőket több felelősség terheli és nagyobb gond, ne­hezebb munka jutott azok­nak, akiket a tagság a fiók élére állított. November 12- én fogja fiókunk megtartani a következő évre a tiszt­viselő választást. Épp azért, mert a Verhovay Otthon megnövekedett felelősséget és munkát jelent, kell hogy a tagság oly tagokat vá­lasszon meg, akik úgy a fiók mint az Otthon ügyeit a szivükön viselik. Épp azért kérem a tagtársakat, hogy e gyűlésen jelenjenek meg és gyakorolják szavazati jogu­kat, olyanokat állítva a fiók élére, akik a szeretet és bé­ke jegyében és hozzáértéssel fogják vezetni az Otthont. Tekintettel a választó gyűlés fontosságára, arra szeretettel meghívjuk a fiók pártoló tagjait is, akik nem tartoz­nak még az életbiztosítási osztályhoz. Fontos kötelesség teljesí­tése vár reánk november 12- én: legyünk ott tehát mind­nyájan. Tagtársi tisztelettel: MÉSZÁROS GYÖRGY, ügykezelő. 59-IK FIÓK. — SCALP LEVEL, PA. — KÖSZÖNET­NYILVÁNÍTÁS. — Ezúton fejezzük ki köszönetünket mindazoknak, akik október 22-én megtartott, emlékezetes szolgálati zászló és emléktáb­la avatási és képátadási ün­nepségen és banketten közre­működtek. Először is a sza­kácsnőkről emlékezünk meg, akik a bankettre remek va­csorát készítettek s akiknek névsora itt következik: id. Müller Józsefné, Vizi Lajosné, Vitéz Andrásné, Geiger Ist­vánná, Homer Bálintné, Li­­soczky Ferencné, Neuhoff Já­­nosné, Tóth Pálné, Knecht Antalné, Tokay Jánosné, Cin­ka Györgyné, Magdalenick Ferencné, Bubenkó Sándorné. A banketten felszolgáltak Müller Róza, Kádár Verna, Knecht Erzsébet, Alexa Ma­riska, Vitéz Julia, Chontos Julia, Stefan Ellen, Horváth Julia, Bubenkó Sándorné és Leber Helén. A frissítőknél felszolgáltak: Virasztek Ká­roly, Sinka Mihály, Chaney György, Müller Ferenc, Tóth József. Ajtóőrök voltak Ben­­cze Miklós, Müller Ferenc és vendégfogadó volt Vitéz And­rás, a fiók alelnöke. Hálás szívvel mondunk kö­szönetét úgy a közelről, mint távolról eljött, valamint a helybeli magyarságnak és minden vendégünknek, aki megjelenésével emelte ünne­pélyünk fényét. Köszönetünk nyilvánításával maradunk honfitársi és tagtársi tisztelet­tel A Rendező Bizottság. 89-IK FIÓK. — HOME­STEAD, PA. — Felkérem a fiók betegsegélyző osztály­hoz is tartozó tagjait, hogy megbetegedés esetén MIND­JÁRT A LEGELSŐ NAPON jelentsék az ügykezelőnek a betegséget, tekintet nélkül arra, hogy ELŐRELÁTHA­TÓLAG talán nem fog so­káig tartani a betegség. Ha valaki megkésve jelenti be a megbetegedést, önmagát ká­rosítja meg. Egyesületünk minden arra jogosult tagjá­nak megfizet, amire jogos igénye van, de minden ilyen kifizetés eszközlésében AZ ALAPSZABÁLYOK rendel­kezéseihez kell tartania ma­gát úgy a központi hivatal­nak, mint — saját érdekében — a tagtársnak is. Megtörtént, hogy az egyik tagtársunk csak egy héttel a megbetegedés napja után je­lentette a betegséget. Azon­ban az ALAPSZABÁLY ren­delkezése úgy szól, hogy az egyesület a betegség idejét A BEJELENTÉS NAPJÁTÓL fogva számíthatja. Mivel a betegsegélyre a tagnak csak a második héttől fogva van igénye, az illető tagtárs csak betegsége harmadik hetében 20. ROMÁNIA: A magyar felekezeti iskolákban (román uralom alatt) a román nyelven kívül a történelmet, a földrajzot és a román alkotmányt is románul kellett tanítani. (Lásd az 1928 évi román középiskolai törvényt.) 21. MAGYARORSZÁG: Az erdélyi román felekezeti iskolák közül (magyar uralom alatt) csak azok voltak kö­telesek magyar hatóságtól jóváhagyott tankönyveket hasz­nálni, amelyek magyar állami segélyt kértek és kaptak. 21. ROMÁNIA: Az erdélyi magyar felekezeti iskolák­ban (román uralom alatt) román miniszteri jóváhagyás nél­kül semmiféle tankönyvet, — még hittant sem — volt sza­bad használni, bár ezek az iskolák sohasem kaptak román állami támogatást. (2000—1912 sz. kormányrendelet.) 22. MAGYARORSZÁG: Az erdélyi román felekezeti iskolákban (magyar uralom alatt) az érettségi vizsgákon a román nyelv irodalom tudása is vizsga tárgy volt. 22. ROMÁNIA: Az erdélyi magyar felekezeti iskolák­ban (román uralom alatt) a magyar nyelv nem volt vizs­gatárgy. (Vagyis bárki érettségizhetett, ha nem is tudott magyarul.) (Lásd: az 58,886/1924 sz. rendeletet.) kaphatott segélyt, mert az el­ső hetet teljes egészében el­mulasztotta. Sokszor megesik, hogy va­laki azért nem jelenti be a megbetegedést, mert nem hiszi, hogy hosszabb ideig le­gyen beteg. Ezt azonban sen­­kisem tudhatja s bizony sok­szor előfordul, hogy egy köny­­nyebbnek látszó betegség el­nyúlik. Épp azért A BETEG­SEGÉLYZŐ OSZTÁLY MIN­DEN TAGJA AZONNAL JE­LENTSE, HA MEGBETEGE­DETT s akkor EGY CENTET SEM VESZÍT ABBÓL A BE­TEGSEGÉLYBŐL, MELYRE JOGOS IGÉNYE VAN. Sza­bályok minden biztosító in­tézménynél vannak és aki a szabályokat nem tartja be, a saját kárát okozza. Viszont helytelen, ha az illető azután az egyletet okolja a SAJÁT MULASZTÁSÁÉRT. Felké­rem tehát a tagtársakat, hogy az alapszabályok rendelkezé­seihez tartsák magukat min­den körülmények között. 164-IK FIÓK _ CHI­CAGO, ILL. — Ez utón is tisztelettel kérjük a fiók tag­ságát, hogy november 3-iki, péntek esti gyűlésünkön megjelenni szíveskedjék. Ré­gi szokás szerint november havi gyűlésünkön foglalko­zunk jövő évi terveinkkel és ugyanakkor számolunk be a nyári és kora őszi munkál­kodásunkról. Igen fontos tehát, hogy a tagság minél nagyobb számban jelenjen meg a novemberi gyűlésen, melyet a 333 W. North Ave. alatti helyiségben tartunk meg. ‘ Még sokan vannak a tag­társak között, akik nem szá­moltak el az október 7-én megtartott nagysikerű ösz­­szejövetelünkre kiküldött be­lépti jegyekkel. Miután az állami adó november elején befizetendő, igen kérjük a jegyek kifizetését vagy azok visszatérítését. Felkérjük a tagtársakat, hogy ezentúl bármilyen levél utján eszközölt befizetése­ket check vagy postautal­vány felhasználásával küld­jék be. Előfordult az utóbbi idáben, hogy egyes kisebb befizetések nem érkeztek be az ügykezelőhöz. Ilyen befizetésekért a fiók felelősséget ezentúl nem vál­lal. Iroczky József, elnök, Kunstadt Ernő, ügykezelő' 174-IK FIÓK. — SCRAN­TON, PA. — Fiókunk női tag­jai, az édesanyák és nemes-i szivü asszonytestvérek a 174-J ik fiók VETERAN ALAPJA javára nagyszabású TEAES­TÉLYT rendeznek mindenfé­le szórakozással egybekötve 1944 november 18-án, szom­baton este 8 órai kezdettel a Magyar Református iskola helyiségében, 1010 Albrighl (Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents