Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-10-26 / 43. szám
1944 október 26 5-ik old ERDÉLY MAGYAR ÉS ROMÁN URALOM ALATT NEMZETISÉGI POLITIKA ERDÉLYBEN TRIANON ELŐTT ÉS TRIANON UTÁN. — Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye. — Bár igen szerencsétlen körülmények következtében, a világ szeme újra Erdély felé van irányitva. Sajnos azonban a szemek csak néznek, de nem látnak. A hallgató fülek pedig csak hamis propaganda híreket hallanak. A magyar ellenes propaganda-gyárak sok mindent hazudtak már össze, de talán a legtöbbet mégis csak Erdélyről hazudták. A legnagyobb és egyben legvalótlanabb vád az volt, hogy Magyarország elnyomta az erdélyi románokat. Alább tehát pontokba foglalva felsoroljuk a magyar nemzetiségi politikát 1867-től — 1918-ig és a román nemzetiségi politikát 1919-től 1940-ig, amig Erdély.a Trianon utáni Románia uralma alatt állott: 1.) MAGYARORSZÁG: A románok a magyar törvények szerint teljesen egyenlő joguak voltak a magyarokkal. Ez a valóságban is megnyilvánult, életük minden vonatkozásában. 1. ) ROMÁNIA: A román alkotmány (1923) nem ismeri el egyenlő joguaknak a magyarokat. A román népiskolai törvény (1924 és 1925) és a román egyházi törvény (1928) ezt határozottan ki is mondják. A gyakorlati életben pedig az erdélyi magyarság érvényesülése a nullával egyenlő. 2. ) MAGYARORSZÁG: A román és egyéb nemzetiségek nyelvhasználata (1868 XLIV. t. c. 1, 2, 3 és 27 szakasza) az állami és községi közigazgatásban is biztosítva volt. Postai forgalomban, plakátokon, könyvekben, újságokban szabadon használhatták saját nyelvüket. A magyar kormány' (1911) megengedte a román nemzeti színek viselését. 2. ) ROMÁNIA: A magyar nemzeti színek viselése súlyos büntetés terhe alatt tilos! A kisebbségi nyelvhasz nálat a gyakorlatban semmis! A posta magyar címzésű leveleket nem szállít. Magyar táviratokhoz román fordítás is kell, amiért magas dijakat szednek. 3. ) MAGYARORSZÁG: A községek és városok képviseletében a román nyelv használata egyenlő volt a magyarral; kívánságukra a jegyzőkönyveket magyar és román nyelven vezették. 3. ) ROMÁNIA: A megyei tanácsok jegyzőkönyveiben a magyar nyelv használata tilos. (1768/1931 tartományi rendelet). 4. ) MAGYARORSZÁG: Úgy a magánélet, mint a gazdasági élet minden vonatkozásában a román nyelvet akadálytalanul lehetett használni. 4. ) ROMÁNIA: Orvosi rendeléseknél eltiltották a magyar nyelv használatát. (Kolozsvár 1929 nov. 29-én kelt rendelet). Azoktól, akik a kereskedelmi és iparkamarai üléseken magyarul beszéltek megvonták a szót. 5. ) MAGYARORSZÁG: A községek és városok saját ügyeik teljes önkormányzattal bírtak. A községek és városok a magyar parlament elé is terjeszthettek román nyelvű politikai feliratokat. Az önkormányzati jog minden nemzetiség számára saját nyelvű közigazgatást biztosított. 5. ) ROMÁNIA: A megyék önkormányzatát az 1925 évi közigazgatási törvény hatályon kívül helyezte, amenynyiben a magyar körzetek közigazgatási testületéit feloszlatta és helyette román nyelvű bizottságokat neveztek ki. Az önkormányzat csak olyan helyeken maradt meg, ahol a román többség biztosítva volt. 6. ) MAGYARORSZÁG: A történelmileg kifejlődött magyar közigazgatás a magyar vármegyékben is lehetővé tette, hogy a zárt csoportokban letelepült románok, közösen összetársulva is megvédhették saját érdekeiket. 6. ) ROMÁNIA: Az 1938 közigazgatási rendszer a megyéket kerületekre szaggatta szét. A kerületeketr oly módon állították fel, hogy az egységes magyar vármegyéket széttépték és román többségű kerületekhez csatolták. 7. ) MAGYARORSZÁG: Az erdélyi közigazgatás ugyanolyan volt, mint bárhol Magyarországon. Az első világháborútól eltekintve, kivételes (ostromállapoti) intézkedések sohasem történtek. 7.) ROMÁNIA: A nemzetiségi (magyar) vidékeken Verhovayak Lapja és határövezetben a román kormány egyre-másra hirdette ki az ostromállapotot, úgy hogy a magyar vidékek lakossága a román uralom kétharmadát ostromállapotban (statáriumban) élte végig. 8.) MAGYASORSZÁG: A magyar uralom alatt a román eredetűek a legmagasabb állami állásokat is elfoglalhatták. Voltak román kúriai bírák, egyetemi tanárok, főispánok, miniszter tanácsosok. 8. ) ROMÁNIA: A román uralom ezrével bocsátotta el kártérítés nélkül a magyar eredetű állami alkalmazottakat. Harmincezer erdélyi magyar állami alkalmazottból 1933-ig a román kimutatás szerint, már csak 1699 állott szolgálatban. Több, mint 28,000-et elbocsátottak. Egy román bírót, aki egy elbocsátott magyar alkalmazott kártérítési perében a magyarnak adott igazat, királyi rendelettel elbocsátották. (Román hiv. lap 1939, 18. sz. 275 oldal.) 9. ) MAGYARORSZÁG: A magyar uralom alatt román eredetű alkalmazottat, román eredete miatt, soha, egyetlen esetben sem bocsátottak el! 9. ) ROMÁNIA: A románok hat ezer magyar államvasúti alkalmazottat, négyezernyolcszáz tanítót és 1600 magyar községi jegyzőt bocsátottak el, mindjárt uralmuk első néhány esztendejében. 10. ) MAGYARORSZÁG: Az összes görögkeleti és görög katolikus román metropoliták és megyés püspökök hivatalból, kivétel nélkül tagjai voltak a magyar Főrendiháznak. 10.) ROMÁNIA: A román eredetű összes püspökök hivatalból tagjai a román szenátusnak, de a hat magyar erdélyi püspök közül csak egyetlen egynek adtak helyet a román szenátusban. Ennek is csak állítólag azért, mert román eredetet fedeztek fel benne. FIÓKHIREK 34-IK FIÓK. — PITTSBURGH, PA. — Mióta a Verhovay Otthon felépült, a tisztviselőket több felelősség terheli és nagyobb gond, nehezebb munka jutott azoknak, akiket a tagság a fiók élére állított. November '12- én fogja fiókunk megtartani a következő évre a tisztviselő választást. Épp azért, mert a Verhovay Otthon megnövekedett felelősséget és munkát jelent, kell hogy a tagság oly tagokat válasszon meg, akik úgy a fiók mint az Otthon ügyeit a szivükön viselik. Épp azért kérem a tagtársakat, hogy e gyűlésen jelenjenek meg és gyakorolják szavazati jogukat, olyanokat állítva a fiók élére, akik a szeretet és béke■ jegyében és hozzáértéssel fogják vezetni az Qtthont. Tekintettel a választó gyülés_ fontosságára, arra szeretettel meghívjuk a fiók pártoló tagjait is, akik nem tartoznak még az életbiztosítási osztályhoz. Fontos kötelesség teljesítése vár reánk november 12- én: legyünk ott tehát mindnyájan. Tagtársi tisztelettel: MÉSZÁROS GYÖRGY, ügykezelő. 40-IK FIÓK. — MARTINS FERRY, O. — Fiókunk október 28-án, szombaton este hat órai kezdettel tea-estét rendez a Magyar Politikai helyiségben a Main Street-en. Kérjük a tagtársakat, hogy ezen az estén minél nagyobb számban jelenjenek meg, annál is inkább, mert ez alkalommal közöttünk lesz Takács Miklós kerületi szervező is. A tagtársak szives tudomására hozzuk a fiókunk tagságának megnövelése érdekét szolgáló következő ajánlatot: Minden uj tag után annak, aki a tagot hozza, $2.50 ajándékot adunk. Hisszük, hogy minél többen lesznek, akik ezt a rendkívüli alkalmat felhasználják és ismerőseik között keresnek valakit, akit a tagságra való felvételre ajánlhatnak. Minél többen vesznek részt/ ebben a mozgalomban, annál gyorsabban fog gyarapodni fiókunk. Az első ily ajándékot annak fogjuk kifizetni, aki a teaestélyre be hoz egy-egy uj tagot. Tagtársi tisztelettel Bartza György, elnök, Konyha Bálint, ügykezelő. 89-IK FIÓK. — HOMESTEAD, PA. — Felkérjük a 89-ik fióknak mindazon tagjait, akiknek kölcsön terheli kötvényét, hogy amennyiben nem tudnák akár egészen, akár részletben kifizetni az adósságot, az esedékes kamatot feltétlenül fizessék meg a novemberi gyűlésen, nehogy a fennmaradó kamat az adósság összegét növelje. ELEK JÁNOS, elnök, FINKELSTEIN IGNATZ, ügykezelő 98-IK FIÓK. — BETHLEHEM, PA. — Fiókunk tagsága egyhangúlag elhatározta, hogy Lang István ügykezelő tiszteletére díszvacsorát re dez november 26-án, vas; nap este 7 órai kezdettel Magyar Házban. Ezen az ii nepélyen nyújtja át egye: létünk Lang István ügy ke lőnek 15 évi hűséges Ver vay munkásságát méltány va az “Elismert” címmel jé. díszoklevelet és érmet. La István ügykezelőnek herva hatatlan érdemei vannak fi kunk megnövelése és me szilárdítása terén. Mindenk kész volt a tagságot szolgál és szeretettel nyitott ajl mindenkinek, aki az egy! ügyeiben felkereste. Meg< demli tehát, hogy igazgató: gunk elismerő határozatát is, a 98-ik fiók tagjai a n> gunkévá tegyük és tömej megjelenéssel tegyünk tan bizonyságot Lang Istv iránti szeretetünkről és biz; műnkről. E nagyszabású ba ketten a zenét Vig Sánd zenekara fogja szolgáltat) Jegy ára fejenként $1.50. lg szeretettel hívjuk és várj: fiókunk minden tagját, va! mint a közeli vidéki Veri vay fiókok tisztikarát és ti jait. Kérjük azokat a fió' kát, akik kiküldötteik ul.' részt kívánnak'venni ezen ünnepségen, szíveskedjen azt legkésőbb november 20 bejelenteni Tóth Péter élni nél, 920 Bridge St., Beth hem, Pa., telefon 6-6470. Ugyancsak kérem az ossz bizottsági tagokat, hogy n vember 20-áig jelentsék ; nálam, hogy hány jegy k< el, hogy igy a nőtestvér tudják, hogy körülbelül há vendégre számíthatnak. Tagtársi tisztelettel TÓTH PÉTER, ein 216-IK FIÓK. — NORT AMPTON, PA. — Fióku: elhatározta, hogy novemb 11-én táncmulatságot ta melyre szeretettel hívja nv a tagságot és a környék m gyarságát. A zenét a Shar hazy Bros. zenekar fogja szc gáltatni. A mulatságot a Northam ton-i Magyar Házban tartj meg este 8 órai kezdettel. I léptijegy ára 50 cent. A \ galmi bizottság nevében Szőke János, ügykeze 248-IK FIÓK. — LOGA W. VA. — A fiók novemb 5-én fogja katonai emlé tábla avatási ünnepély megtartani. Szeretettel hi juk a tagtársakat erre az v népségre, mely után megta juk a rendes havi gyűlést VÍZI JÁNOS, ügykeze 293-IK FIÓK.— THORF W. VA. — Felkérem a fii tagságát, hogy novemberi . decemberi gyűlésünkön ff tétlenül jelenjen meg, me fontos ügyek várnak elint zésre. Tudják a tagtársa hogy a mi fiókunknak is va már hősi halottja s ezzel ka csolatban vannak oly te (Folytatása a 6-ik oldalon)
