Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-09-21 / 38. szám
6-ik oldal 1944 szeptember 21 _____________________Verhovayak Lapja---------------------------------ÉRVÉNYTELENÍTÉS Alapszabályunk IV. részében, az I. fejezetben a 31-ik §-ban, a 11-ik pontban szerepel ez a szó: “Érvénytelenítés.” Az e pont alatt olvasható szöveg a kötvényeken is szerepel, mint az általános feltételek szerves része. Ha vannak, akik elolvassák a kötvényeiket, amikor azokat megkapják, azok bizonyosan megakadtak ezen a feltételen, mely igy szól: “Ha a tagsági igazolvány két teljes éve érvényben van és arra két teljes havidijat befizettek, az egyesület nem fogja megtagadni a segélyösszeg kifizetését, amely a tagsági igazolvány szerint esedékes stb. stb.” Aki ugyanis ezt olvassa, az nyilván azt kérdezhetné, hogy vájjon az egyesület megtagadja-e a haláleseti dij kifizetését akkor, ha a kötvény nincs még két éve érvényben? Le kell szegeznünk itt azt, hogy az egyesület soha, semmi körülmények között nem tagadja meg a jogos igény kifizetését. Ha valaki hétfői napon megkapja a kötvényét és a következő keddi napon elüti egy autó úgy, hogy belehal, az egyesület szó nélkül és hiánytalanul ki fogja fizetni a kötvényben kikötött összeget. De ha igy van, akkor mi az értelme ennek a feltételnek? Van-e oly eset és ha van, melyik eset az, amikor az egyesület ÉRVÉNYTELENÍTI a kötvényt? " -A felelet az, hogy ily eset van. Nem sokszor, de egynéhányszor megtörtént egyesületünk történetében, hogy az egyesület megtagadta a haláleseti dij kifizetését. Az egyik ily esetet példakép leírjuk itt, hogy mindenki tisztában legyen ennek a feltételnek az értelmével. * * * * Egy uj tagnak jelentkező honftársunk ezer dolláros kötvényre szóló felvételi ivet irt alá s azzal elment egy orvoshoz. Az orvos hozzáintézett kérdéseire azt felelte, hogy soha semmiféle komoly betegségben nem volt, jó egészségnek örvend, súlyt nem veszített és semmiféle panasza nincsen. Ezután az illető orvos lelkiismeretesen megvizsgálta és kiállította az orvosi ivet úgy, hogy tanúbizonysága szerint a jelölt egészséges és felvehető. Az egyesület főorvosa a felvételi iv alapján felvehetőnek jelentette ki a tagjelöltet és a központ kiadta neki a kötvényt. Hat hónapra rá a tag kórházban meghalt és az örökösök bejelentették az egyesületnél a haláleseti díjra való igényüket. Ismételjük, hogy, ha az illető tag baleset, vagy rövid lejáratú betegség, mint pl tüdőgyulladás, vagy hirtelen szükségessé vált operáció következtében halt volna meg, akkor az egyesület szó nélkül kifizette volna az örökösöknek a dijat. Azonban a halálesetet igazoló ivre rá kell vezetni a halált okozó betegséget is és ennek a tagnak oly betegsége volt, mely feltétlenül régi keletű kellett hogy legyen. Már pedig a felvételi ivén a tag kijelentette, hogy soha semmiféle betegségben nem szenvedett. A központi hivatal erre levelet irt annak a kórháznak, melyben a tag meghalt és kérte, hogy a betegségre vonatkozólag adjanak bővebb felvilágosítást. És most jön a meglepetés. A kórháztól ugyanis az a felvilágosítás érkezett, hogy az illető tag több éven át szenvedett attól a bajtól, mely végül halálát okozta. Abban a kórházban, melyben meghalt, már több mint egy évvel a halála előtt kezelték fájdalmas betegsége ellen s már akkor megmondták neki, hogy a baja nagyon súlyos és felgóyulására nem sok remény van. Kezelést és orvosságot adtak neki, azonban a tag nem szerette vagy nem bírta a kezelést és elment egy másik orvoshoz, aki kenőcsökkel kezelte, ami a baját azonban se nem gyógyította, se nem enyhítette. E hivatalos adatok birtokában a központi hivatal tehát tudomást szerzett a következő megdönthetetlen tényekről: A tag tudta, hogy beteg és az orvosnak mégis azt mondta, tehát hazudta, hogy soha beteg nem volt. Tudta a tag azt is, hogy betegsége végzetes baj, mégis makkegészségesnek tüntette fel magát azért, hogy biztosítást kaphasson az egyesülettől. A tag tehát TUDATOSAN valótlan adatokat mondott be és CSALÁSI SZÁNDÉKKAL lépett az egyesületbe. Tudva nagy bajáról, azt akarta elérni, hogy az egyesület néhány havi, vagy egy, esetleg két évi havidij lefizetése ellenében fizessen ki ,az örököseinek ezer dollárt. Elhallgatta, hogy kórházban feküdt s hogy odajárt kezelésekre, elhallgatta baját, fájdalmait, egyszóval összes adatainak bemondásában hazudott, hogy célját elérje. Már most, ha kötvénye több mint két esztendős lett volna s a havidijak rendesen be lettek volna fizetve, akkor az egyesületnek ki kellett volna fizetni a haláleseti dijat. De ez a tag még egy éve sem volt tagja az egyesületnek és az egyesület bizonyítani tudta, hogy az illető tag csalási szándékkal, valótlan adatok alapján vette ki a biztosítást és ennek alapján, hivatkozással AZ ÉRVÉNYTELENÍTÉSI SZAKASZRA, mely a kötvényben is olvasható, MEGTAGADTA A HALÁLESETI DIJ KIFIZETÉSÉT. * * * Kérdezhetné valaki, hogy miként lehetséges az, hogy a vizsgáló orvos nem vette észre, hogy a tag beteg volt már akkor, amikor megvizsgálta? A felelet egyszerű erre a kérdésre. Az orvost egy betegség megállapítására rendszerint csak a beteg panaszai vezetik. Nem sok oly betegség van, amit az átlagos orvosi vizsgálat a beteg segítsége nélkül meg tud állapítani. Tüdőbaj, szívbaj, cukorbaj, rendellenes vérnyomás megállapítható, viszont például rákbetegség nem állapítható meg egyszerű orvosi vizsgálattal, ha a beteg nem vallja be, hogy nem tud enni és hogy veszített a súlyából és hogy fájdalmai vannak. Ha mindezeket elhallgatja a beteg s oly orvoshoz megy, aki nem ismeri őt, az nem veszi észre, hogy a vizsgálatra jelentkező elváltozott, soványabb, sápadtabb, mert hiszen sohasem látta azelőtt és a szokásos vizsgálat nem deríti ki, hogy az illetőnek esetleg nagyon súlyos baja van. Ezt tette az illető tag is és ennek következtében csúszott át a vizsgálaton. Természetes, hogy az örökösök nagyon megharagudtak azért, hogy az egyesület a haláleseti dij kifizetését meg tagadta és mindenkinek azt hirdették, hogy a Verhovay Segély Egylet nem fizeti ki a vele szemben támasztott jógos követeléseket. Az is természetes, hogy az ilyen vádak nem használnak az egyesületnek, még akkor sem, ha világosan be lehet bizonyítani, hogy e vádak hamisak. Még az ügykezelő is panaszkodott azonban az egyesületre és kijelentette, hogy lehetetlenség uj tagokat szerezni, ha az egyesület valakinek megtagadja a haláleseti dij kifizetését. Úgy látta, hogy az egyesület érdekét szolgálná, ha az egyesület kifizetné az összeget annak ellenére, hgoy a tag a kötvényt csalással szerezte meg. Nem adunk igazat annak az ügykezelőnek, aki igy gondolkozik. Tapasztalatból tudjuk, hogy gondolkozó emberek inkább megbecsülik azt az egyesületet, mely kellő elővigyázatosságot gyakorol az igények kielégítésénél. Csak nevetség tárgyává válna az olyan egyesület, amelyik minden csalónak bedülne és nyakló nélkül kifizetne oly igényeket is, melyek törvényellenesek, csak azért, hogy elkerülje a rosszindulatú pletykát és rágalmat. Minden gondolkozó ember tudja, hogy az egyesület vagyona a tagságé. Épp azért minden tag joggal elvárhatja, hogy az egyesület becsületesen, józanul és megfontoltan gazdálkodjon az egyesület pénzével. Hiszen az, aki csalási szándékkal lép be az egyesületbe, csak kivételt képez. E kevés kivételen kívül minden egyes tagtársunk becsületes elgondolással, a rávonatkozó adatoknak őszinte bevallásával lett tagja az egyesületnek. Már pedig egy becsületes ember sem szereti, ha abból a vagyonból, melyet az ő verejtékes munkával szerzett doháraival is segít növelni, nem becsületes emr berek csalással szerzett igényeit elégíti ki ‘az egyesület. Igaz, hogy egy ilyen ezer dolláros igény kifizetése nem vágná a földhöz az egyesületet. Csakhogy itt nem csak ezer dollárról van szó, hanem az elvről és azokról a következményekről, melyek az elv feladásának a nyomában jönnének elő. Sikerüljön ugyan is csak egy embernek hamis adatok bemondásával kötvényt szerezni és örököseinek a kötvény összegét odajuttatni, azonnal lesznek százával oly emberek, akik egészségi állapotuk miatt nem vehetők fel, de mégis szeretnének biztosítást, akik azonnal követni fogják a sikeres példát és el fognak menni oly orvoshoz, aki nem ismeri őket s meg fogják próbálni azt, hogy a vizsgálaton hazugságokkal átcsússzanak. S ha már ily tagok százával volnának, akkor már az egyesület ugyancsak megérezné a következményét annak, hogy keztyüs kézzel bánt el az elsővel, aki ily utón csúszott be az egylet tagjai közé. Az egyesület csak egészséges egyéneket vehet fel tagjai közé. Igaz, hogy az egészséges emberek is megbetegszenek s sokan meghalnak fiatalon. De az idő előtt elhaló tagok száma egy átlagos szám, melyet a tapasztalat alapján számítottak ki biztosítási szakemberek s míg ezeknek az idő előtt elhaló tagoknak a száma nem magasabb, mint a rendes átlag, addig a tagság vagyona kibírja az ezek után járó haláleseti dijak kifizetését. Ez a kockázat már bele van számitve minden tagnak a havidijába. Ha azonban a beteg embereket tömegesen veszi fel az egyesület, akkor az idő előtt elhaló tagok száma az átlagnál sokkal magasabb lenne és azt már semmiféle biztositó intézmény nem bírná ki. Ezért kell az egyesület tisztviselőinek éberen őrködni afelett, hogy ilyen téren se történjen semmi visszaélés. És ennek az érdekében irta bele az egyesület a kötvények szövegébe is az “érvénytelenítési” záradékot. Ha valaki beteg, de egészségesnek tetteti magát, betegsége két éven belül alighanem erőt vesz rajta és ha akkor az egyesület be tudja bizonyítani, hogy a tag tudva és szándékosan hamis adatokat mondott be, akkor az egyesületnek joga és kötelessége a kötvényt érvényteleníteni. Természetes, hogy az egyesület sohasem fogja és nem is tudja érvényteleníteni azt a kötvényt, amelynek tulajdonosa nem mondott be hamis adagokat. Ha az egyesület nem tudja bebizonyítani, hogy a tag hamis adatokat mondott be, akkor nem tagadhatja meg a haláleseti dij kifizetését. Az egyesület ezt nem is kísérelte meg sohasem. De amikor oly égbekiáltó esetről van szó, mint amilyet leirtunk e cikkben, ott az egyesület tisztviselőit lekiismeretlenség és hűtlen pénzkezelés vádja érné, ha nem tenne meg minden lépést annak érdekében, hogy a valóság kiderüljön. És ha a valóság az, mint ami volt a fenti esetben, hogy a tag valótlan adatok bemondása révén tudott csak az egylet tagjává válni, akkor isteni és emberi törvény és jog szerint az egyesület nem kötelezhető arra, hogy fizessen. Az egyesület vagyonát becsületes emberek pénze alkotja és csak becsületes emberek részesedhetnek ebből, a mindnyájunk közös vagyonából. Természetes, hogy az egyesületnek nem használ, ha ily esetek előfordulnak s a helyes eljárás az, hogy az ilyesmit megelőzzük. Minden tagjelölt figyelmét fel kell hivni e feltételre s figyelmeztetni, hogy hamis adatok bemondása a kötvény megsemmisítésére vezethet, ha a tag két éven belül elhalna. S az is fontos, hogy az ügykezelő ismerje a tagjelöltet, mert hiszen, ha ismeri, akár közvetve, akár közvetlenül, akkor rendszerint azt is tudja, hogy az illető volt a kórházban, járt-e kezelésekre s ha a tagjelölt ezt nem vallja be, akkor már az ügykezelő is tisztában lehet azzal, hogy e jelölt nem igaz szándékkal kéri felvételét. Ily esetben az ügykezelő kötelessége, hogy az illetőt NE AJÁNLJA felvételre. A felvételi iv második oldalán az ügykezelő által kiállítandó rovafok épp ezt a célt szolgálják.-----------V----------KUTYAVÁSÁRON — Ez a kutya éppen olyan okos, mint én vagyok. — Ne mondja ezt meg senkinek, külömben nem fogja tudni eladni ezt a buta kutyát.