Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-09-07 / 36. szám

2-ik oldal Verhovayak Lapja 1944 szeptember 7 arról, hogy a Verhovay Segély Egylet épp oly segitő kész­séggel fog mellettük állni, mint a legrégibb tagjai mellett. MIT AD A VERHOVAY A TAGJAINAK? Jó nekünk olykor-olykor számba venni, hogy mit ad a Verhovay Segély Egylet minden tagjának. Először is ad elsőrendű, államilag ellenőrzött biztosítást a lehető leg­olcsóbb áron. Ezen a ponton máris nagy megtakarítást ad tagjainak mely évek folyamán tekintélyes összeget jelent minden egyes kötvénytulajdonos számára. Eeen felül al­kalmat ad eleven, értékes, elsőrendű társadalmi életre s ezen a réven a baráti kapcsolatok uj lehetőségeivel gazda­gítja életüket. A betegsegélyző osztály női tagjainak gyer­mekszülés esetén külön ajándékot ad, teljesen ingyen, minden viszonzás nélkül. Ez a Verhovay Segély Egylet ajándéka a Verhovay édesanyák újszülött gyermekeinek bölcsőjére. A múltban ingyen adott a Verhovay polgárosító tan­könyveket, iskolás gyermekek részére magyar tankönyve­ket és a háború kezdete óta levelezési szótárt, mely a Ver­hovay Segély Egylet egyik legsikeresebb testvérsegitő tette volt, melyre még a hadvezetőség részéről is felfigyeltek és a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Mint a múlt­ban, úgy a jövőben is a Verhovay Segély Egylet ragasz­kodik ahhoz, hogy szükség szerint oly eszközöket adjon tagtársai kezébe, melyek boldogulásukat szolgálják. Arra érdemes diák tagjainak tanulmányi segélyek és kölcsönök folyósításával teszi lehetővé az egyesület tanul­mányaik folytatását. Az ifjúság számára sportsegélyek folyósításával teszi lehetővé a tervszérü sportélet kifej­lesztését. Öreg tagjait, ha arra rászorulnak, .részben havidij se­gélyekkel, részben azzal segíti, hogy szükség esetén elhe­lyezi őket aggmenházakban és ilyképen gondozza őket. A Verhovayak Lapjának magyar és angol nyelvű kiad­ványa a Verhovay hírszolgálat szerve. Ez tartja össze az egész családot és informálja tagjait a Verhovay esemé­nyekről. Az egyesületi öntudat fejlesztésével az összetar­tásnak és összetartozásnak eszköze, melynek a tagmegtar­tás terén elsőrendű fontossága van. De mindezen felül tudják a tagtársak azt is, hogy az egyesület vezetősége a tagtársaknak minden ügyes-bajos dolgában kész eljárni és segítséget nyújtani. A bölcsőtől a sírig ott áll a Verhovay Segély Egylet a tagtársai mellett és munkálkodik érdekükben. Büszkék lehetünk erre az egyesületre! MIT VARUNK MINDENNEK FEJÉBEN? • Mindennek fejében Amerika legnagyobb magyar test­vérsegitő egyesülete várhat is valamit. Tulajdonképen sokat is várhatna, de alapjában véve semmit sem vár, ami a tagtársaknak pénzébe kerülne. Várjuk elsősorban, hogy uj tagjaink beleolvadjanak a fiókéletbe és alapszabályaink értelmében ott fizessék meg a havidijakat és egyúttal résztvegyenek a fiók társadalmi és testvérsegitő tevékenységében. Ezt elvárhatjuk azért, mert egyesületünk sokkal többet ad, mint amennyiért a tagtársak havidijaikban megfizetnek. Biztositó társaság magasabb összegű havidij fejében csak egy kötvényt ad. Mi sokkal többet adunk. Ennek fejében elvárhatjuk, hogy tagtársaink az ügykezelőknek segítségére legyenek és részt­­vegyenek felelős és értékes munkájukban. Várjuk azután azt, ami alapszabályunk régi rendel­kezése: a tagszerzés munkájában való részvételt. Ez a ren­delkezés feledésbe ment a múltban. Pedig csak természe­tes, hogy amikor valaki oly egyesület tagja, melyre büszke lehet, akkor azon van, hogy ismerőseit, barátait és munka­társait is belevonja az egyesület kötelékébe. Csak jól jár az, aki tagja lesz az egyesületnek, tehát szolgálatot tesz néki az, aki hívta. Egyesületünk hűségesen áll tagjai mellett, elvárhatja tehát, hogy tagjai is hűségesen álljanak meg mellette. Sem a tag, sem az egyesület nem ér sokat azzal, ha valaki úgy csatlakozik az egyesülethez, hogy azután szüntelen mun­kával kell az ügykezelőnek megmaradásáért harcolni. Az az ügykezelő, akinek fiókjában sok ily tag van, nem ér rá tagszerzéssel és a fiók testvérsegitő programjával fog­lalkozni. Az ily tag tehát végeredményben lelassítja az egyesület munkáját. Abban a reményben, hogy e hétszáz uj tag az együtt­működés, megértés és testvérszeretet jegyében lép be egye­sületünkbe, köszöntjük őket és baráti kézszoritással pecsé­teljük meg velük tagtársi és testvéri viszonyunkat. VEGYEN HÁBORÚS KÖTVÉNYT C-NASHING American freedom Or cIm Japaneedom— Of which are yon fonder? Be a victory bonder! iNMiMutMi tf on Om BUY WAR BON1 i^AND. STAMPS ★ HÍREK hőseinkről ★ szűk, hogy ez értesítést ha­marosan követni fogja a hadifogoly fiúnak saját ér­tesítése is. Addig is a szülőket az a tudat vigasztalja, hogy sze­retett fiuk életben van. Egyesületünk tagsága a leg­őszintébb szeretettel kíván­ja, hogy Grega Sándor e vérzivatarból mielőbb haza­kerüljön jó egészségben, ag­gódó szülei örömére. BORCHICK FERENC — ELTŰNT Borchick Ferenc, a Monon­­gahela, Pa.-i 193-ik fiók tagja. Augusztus 3-ika óta ütközetben eltűnt s azóta szülei még nem kaptak hirt róla. Németország feletti légi ütközetben tűnt el fia­tal hősünk. Reméljük, hogy aggódó szülei hamarosan kedvező hirt kapnak majd róla. BORCHICK PÁL Borchick Pál, az eltűnt Borchick Ferenc testvére, ő mint tengerész, valahol a Csendes Óceánon teljesít szolgálatot s szintén tagja a 193-ik fióknak. GREGA SÁNDOR — HADIFOGOLY Grega Ferenc és neje, a Lynch, Ky.-i 370-ik fiók tag­jai értesitést kaptak a had vezetőségtől, mely szerint fiuk, Pvt. Grega Sándor, 1944 julius 4-ikén eltűnt üt­közetben a normandiai fron ton. A hadvezetőség biztatta az aggódó szülőket, hogy ne adják fel a reményt, mert remélik, hogy hamarosan jobb hírrel szolgálhatnak. Három hétre rá uj levelet kaptak a szülők a Nemzet­közi Vörös Kereszttől, a melyben arról értesítették őket, hogy fiuk német hadi­fogságban van. Sajnos az értesítés nem tudatta a szülőket arról, hogy fiuk sebesült-e vagy jó egészségben van-e, de jhisz-SANISLOW HENRIK T/4 A BIBOR SZIVET KAPTA MEG Sanislow János és neje, 504 Railroad St., Monon­­gahela, Pa., a 193-ik fiók tagjai, joggal büszkék fiuk­ra, Sanislow Henrikre, aki ütközetben szerzett sebeiért a Bibor Szív kitüntetést kapta meg. Sanislow Hen­rik az északafrikai, sziciliai és olaszországi frontokat harcolta végig, miután 1942 decemberében szolgálatra je lentkezett. Olaszországban egy tank­osztaggal harcolt s ekkor se­besült meg 23 esztendős ko­rában. Kiváló hősünk a clairtoni High School-ba járt és iskolái elvégzése után a Detroit, Mich.-i “American Brass Co.”-nál dolgozott be­vonulásáig. 'Reméljük, hogy sebeiből hamarosan kigyógyul testvé­rünk s a háború végeztével épségben és jó erőben tér majd haza a szülői házba. VERHOVAY KATONA A PÁPÁNÁL Róma felszabadítása után XII. Pius pápa sok amerikai katonát fogadott. Az egyik fogadtatáson Városi Lajos törzsőrmester is résztvett, a Cleveland, O.-i 366-ik fiók tagja, a Masury, O.-ban lakó Gáli Imréné fia. Per­sze Városi Lajos törzsőrmes­ter részletes levélben számol be a különlegesen ünnepé­lyes élményéről s többek kö­zött ezeket írja: “Olvasómat megáldotta a pápa és eközben a kezemet is érintette kezével ..." Az után igy ir: “Rómában két magyar katonával is találkoztam. Amig a pápa megjelenésére vártunk, magyar szó ütötte meg a fülemet. Jobban fi­gyeltem és észrevettem, hogy két katona, a palesztinai hadseregből, beszél magya­rul. Megkérdeztem tőlük, hogy magyar fiuk-e s mind ketten derült arccal igen­nel feleltek. Bemutatkoztunk egymás­nak. Az egyik Kraunz Pál, a másik Katz Sámuel volt. Kraunz magyaror­szági, Katz meg csehszlová­kiai menekült. Nemrég ál­lottak be a palesztiniai had­seregbe és velünk együtt har colnak a németek ellen. A pápai fogadtatás után elmentünk egy mulatóhely­re és poharat ürítettünk a találkozás örömére. Igen boldogok voltak velem együtt a magyar fiuk, hogy clevelandi magyar fiúval ta­lálkoztak. Még pertut is ittunk.” “Egyik sátorbeli lakótár­sam pittsburghi magyar fiú, Szabó Albert, akinek fivére ifj. Szabó János, a Verhovay egyik titkára. Egyik barát­ja, Goydan Sándor résztvett édesanyámmal a magyaror­szági Verhovay társasutazás­ban.” Különös meghatódottság­­gal gondolunk arra, hogy egyik katona tagtársunk szemtől szembe állt a pápá­val • és áldásban részesült. Megindultan gondolunk ar­ra, hogy a római Vatikán­ban magyar szó hangzott el. De talán a legnagyobb me­legség akkor tölti el szivün­ket, ha arra gondolunk hogy Rómában e magyar szárma­zású fiuk a Verhovay Segély Egyletet emlegették és an­nak révén közös kapcsola­tokat fedeztek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents