Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-08-17 / 33. szám
B-ik oldal Verhovayak Lapja. 1944 augusztus 17 A Verhovay áldozatai Elismerést kap a Verhovay az amerikai sajtóban AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG RÁDIÓ ÜZENETE MAGYARORSZÁG NÉPÉHEZ f A “FRATERNAL AGE” című tekintélyes amerikai biztosítási havi folyóirat hoszszabb cikket közöl “A VERHOVAY ÁLDOZATAI” címen, melyben a Verhovayak Lapjának angol nyelvű számából is idéz részleteket. A cikket fordításban itt adjuk: “A Verhovay Segély Egylet, melynek több mint 5000 tagja teljesít katonai szolgálatot, julius havában szomorúsággal jelenti, hogy már 51 tagja hozta meg a legnagyobb áldozatot. Az egyesület épp akkor fejezte be az ötödik War Bond mozgalommal kapcsolatban lefolytatott akcióját, melynek célja egy tiz kocsiból álló kórházvonat megvásárlása. A Verhovay tisztviselők az egylet elesett hőseinek áldozatáról a következőket jegyzik meg:” (következik az idézet angol lapunkból). “Egyesületünk 51 hősi halottja sokkal többet tett a puszta katonai kötelességteljesitésnél. Kötelességük teljesítése révén utat nyiltottak társaik számára a győzelem felé és feláldozták az életű-, két, hogy mások élhessenek ... nekünk, első, második és harmadik generációs amerikai magyaroknak még egy külön okunk van arra, hogy áldozatukat értékeljük. Mert hiszen ezek a férfiak azok, akik bebizonyítják, hogy az Egye sült Államok helyesen csele kedett, amikor bebocsájtotta ebbe az országba a bevándorló magyarokat és polgárjogot adott nekik. Hálából, ezek a bevándorlók oly fiakat és leányokat neveltek, akik hazájuk szolgálatára sietnek és készek a hűség legteljesebb mértékét adni. Amerikai ma gyarok tízezrei szolgálnak hazánk haderejében. Maga a Verhovay 5000 férfiből és nőből álló kis hadsereget állított, melynek hűséges szolgálatra való készségét az az ötvenegy mutatja meg, aki már az életét adta a győze lemért. S így az Egyesült Államok népe el kell, hogy ismerje a magyar bevándorlók értékét, akik régi hazájukból nem hoztak magukkal mást, csak a szabadság szeretetét és a készséget arra, hogy harcoljanak és meg is halja nak érte.” b HÁZASTÁRSAK f *— Éppen házasságunk évfordulóján vagy ilyen rosszkedvű? Talán bizony megbántad? — Dehogy ... Azután meg mit használna?, Az “Office of War Information” utján és annak hathatós segítségével az Amerikai Magyar Szövetség rádión üzent Magyarország népéhez. Ezt az üzenetet Dr. Kerekes Tibor, az Amerikai Magyar Szövetség ügykezelő titkára adta le. Kötelességszerüen jegyezzük itt meg azt, hogy az Office of War Information tengerentúli osztálya gyakran elfogadja amerikai testületek képviselőinek segítségét idegen nemzetekhez intézett rádióüzenetek leadásában, de ennek a segítségnek elfogadása nem jelenti azt, hogy az igy szereplő egyének vagy testületek tevékenységével az Office of War Information egyébként is azonosítja magát. Amikor ennek az üzenetnek szövegét olvasótáborunk rendelkezésére bocsájtjuk, ugyanakkor .szükségesnek tartjuk rámutatni arra, hogy jól teszi, aki ennek az üzenetnek leadásáért köszönetét fejezi ki az illetékes hatóságoknak. Aki ezt megkívánja tenni, levelét a következő címre küldje: ' Vír. Elmer Davis, Director, Office of War Information, Washington, D. C. A rádión leadott üzenet itt következik: TESTVÉREK! Az Amerikai Magyar Szövetség a múltban minden leretőt megtett az óhazai magyarság és a magyar származású amerikaiak érzelmi és kulturális kapcsolatainak erősítésére. Különböző módokon törekedett arra is, hogy Amerikában megértést és rokonszenvet teremtsen Magyarország, a magyar ügy és a magyar nép iránt. Ezt a működést a Szövetség ma már nem hajlandó folytatni. Magyarország ugyanis már közel három év óta háborús állapotban van az Egyesült Államokkal és ennek szövetségeseivel. Több mint két éve már annak, hogy az Egyesült Államok, félévvel Magyarország meggondolatlan hadüzenete után, szintén háborút üzent Magyarországnak. Az Amerikai Magyar Szövetség abban reménykedett, hogy a magyar kormány megfontolva azt a rettenetes sorsot, mely a magyar népre a németek által dominált Európában vár, szakítani fog velük, sőt ellenük fordul. Ez a reménység, úgy látszik, 1944 március 19. óta, hiábavaló lelt. Ha ugyanis a Németországnak nyújtott magyar segítség azelőtt csak tessék-lássék volt is, március 19. óta a magyar haderőnek, az ipari és mezőgazdasági termelésnek egyetlen célja van: kiszolgálni a német hadsereget. És hogy az országot tökéletesen e cél szolgálatába állítsa, a Sztojai-Sztojákovics kormány, félredobva az ősi alkotmányt és szabadságjogokat, elnácisitotta a magyar nemzetet. Kegyetlenül elnyom és üldöz minden olyan nemzeti, politikai és vallási erő megnyilvánulást, mely ellenzi a nácizmust és az azzal együttjáró német zsarnokságot. A jelenlegi bitorló magyar kormány erőszakkal állítja oda az országot a németek mögé s a magyar népet a kegyetlenkedő német nácik naponta elkövetett gaztetteinek bűnrészesévé kényszeríti. Ez a körülmény már eddig is mérhetetlen szégyent hozott a magyar névre széles e világon s odaköti az országot a vereséget vereség után szenvedő német kegyurak szekeréhez. Az Amerikában élő magyarság kivétel nélkül szégyenli és elitéli ezeket a jelenségeket. Nem tudja és nem akarja megérteni, hogyan tűrheti és engedhette Horthy kormányzó a magyar alkotmány, a törvények és a hagyományok lábbal tiprását. Ettől a szégyentől a magyar nemzetet tisztára mosni oly nagy feladat, hogy ezt csupán a magyar nép végezheti el. Senki más, csak a magyar nép. Az Amerikában élő magyarság erre nem vállalkozhatik. Magának, a most elnyomott magyar népnek tettei szükségesek ehhez. Egyedül a magyar nép az, mely egy jobb jövőjű Magyarország alapjait megteremtheti. Szomorú és sötét lesz azonban a magyar nemzet jövő sorsa, ha most, midőn a Szövetséges nemzetek felszabadító hadai minden irányból közelednek, a magyar nép tettekre nem lendül. Mi, amerikai magyarok, tetteket várunk. Mihelyst a magyar nép fölkelve ellenszegül a németek és a Sztojay kormány nyomorúságos fullajtárjainak, mi, magyar származású amerikaiak, újra büszkeséggel gondolhatunk és beszélhetünk óhazai testvéreinkről. Mi leszünk az elsők, akik világgá kiáltjuk óhazánk népének hősiességét. A háború után pedig minden elképzelhetőt megteszünk, hogy a leszegényitett országot megsegítsük s annak derék népe számára jobb jövőt teremtsünk. Addig azonban, sajnos, csak csüggesztett fejekkel, szánakozva szólhatunk arról az országról, melyből ide származtunk. Testvérek! Fel a tettekre! Mossátok le a gyalázatot! Legyen a magyar nép méltó régi nagy híréhez!-----------------V---------------AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KINCSTÁRÁNAK ÜZENETE HASONLÓSÁG — A halak olyanok mint a nők. — Hogy érted ezt? — Sohasem kerülnének bajba, ha csukva tartanák a szájukat. TENGERÉSZ SZERELEM Leány: Igazán szeretsz? Tengerész: Igazán, őszintén mondom, ebben a kikö tőben még soha senkit nem szerettem úgy, mint téged. LEÁNYOK. — Látod ezt a leányt? Eddig a kutya se ment vele végig az utcán. — És most? — Hát nem látod? Most egyszerre két kutyával is sétál. SZEMÉRMES — Nem szégyeli magát, be van rúgva és koldul. — Nem! Én azért rugók be, mert józanon szégyelek koldulni. Úgy Központi Hivatalunk, mint az Amerikai Magyar Szövetség és a War Bond mozgalmakban résztvevő testületek levelet kaptak az Egyesült Államok kincstára nemzetiségi csoportjának h. igazgatójától, Mr. Wm. C. Fitzgibbontól, aki e levélben a következőket írja: “Az ötödik Hadi Kölcsön mozgalom sikerült, akárcsak Európa inváziója. Normandiai veszteségeink kisebbek voltak, mint vártuk és War Bond eladásaink meghaladták a kitűzött célt három billió dollárral. De a háború nem ért véget Normandiában és annak teljes költségét nem fedezte legutóbbi War Bond mozgalmunk. ,, Mig ez a háború tart, a katonák harcolnak és halnak..* uj rekrutákat kell besorozni. Fegyverek semmisülnek meg és újakat kell gyártani. Pénzt költünk el és többet kell előteremteni. A bátorság alábbhagy és azt újra fel kell gyújtani. Katona, hadiszer, pénz és bátorság... ezen a négy tényezőn múlik nemzeti függetlenségünk és egyéni biztonságunk. Óriási összegbe kerül 11,300,000 katonának élelmezése,, felszerelése és felruházása. Becslés szerint jelenleg naponta kétszázötven millió dollárt költünk. És igy bár túlszárnyaltuk az ötödik War Bond mozgalom célját, az igy előteremtett 19 billió dollár a háború költségeit mindössze 75 napra, két és fél hónapra fedezi. Háborúban nincs vakáció. Júliusban, augusztusban, szeptemberben is heves harcok folynak Franciaországban, Oroszországban és a Csendes Óceán szigetein. Mi az itthoni fronton elköteleztük magunkat arra, hogy támogatjuk a támadást mig csak meg nem nyerjük a teljes győzelmet. És igy bár önök, az önök szervezete és tagsága épp most fejeztek be egy megerőltető mozgalmat, a Kincstár igen sokra értékelné, ha külön War Bond mozgalmat indítanának azzal a céllal, hogy testületük minden tagja legalább egy-egy száz dolláros bondot vegyen. Kérem, hogy ezt a külön hazafias mozgalmat szíveskedjék megindítani augusztus és szeptember havában. Tisztelettel William C. Fitzgibbon s.k.” Ezzel a levéllel kapcsolatban DR. SZAPPÁNYOS BÉLA, az Ameriai Magyar Szövetség országos elnöke a következő felhívással fordul az amerikai magyarsághoz az Amerikai Magyar Szövetség nevében: Mags^ar testvérek! Az Ötödik Hadikölcsön várakozáson felüli sikere bizonyítéka annak, hogy amerikai polgárok mindig készek igazságos ügy támogatására. A hazafias amerikai polgárok áldozatkészsége adta hősiesen harcoló katonáink kezébe azokat a fegyvereket, melyekkel megtörték és amelyekkel meg fogják semmisíteni a nácik haderejét. A végső győzelem kivívásáig azonban nincs megállás. Tehát továbbra is kell vásárolnunk War Bondokat. Ezért hívom fel Magyar Testvéreim figyelmét a Treasury Department hozzánk intézett levelére azzal a kéréssel, hogy augusztus és szeptember hónapok folyamán minden dolgozó amerikai magyar vásároljon legalább 100 dollár értékű bondokat. Az Amerikai Magyar Szövetség nevében, Dr. Szappanyos Béla országos elnök.
