Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-08-03 / 31. szám

8-ik oldal 1944 augusztus 3 Verhovayak Lapja JÓKAI MÓR REGÉNYE: a kőszívű EMBER FIAI (Folytatás) Leonin megölelte az idegen ifjút s megcsókolta az arcát, aztán vonta magával kifelé az ismerős mellékaj­tókon és lépcsőkön ki a márványpalotából; onnan a könnyű báli öltözetben szökve futottak a Néva partján várakozó szánkójukig, ott beburkolóztak bundájukba, s perc múlva csörtetve vágtatott velők a két jó volhyniai mén végig a Néva jegén. Ez a két fiatal ember Ramiroff Leonin fiatal orosz nemes, és az a másik — Baradlay legidősb fia: Ödön. A mint a szán a hold világította palotasorok előtt végig siklott, Ödön azt mondá barátjának: — Te! Nekem úgy tetszik, hogy nem errefelé van kammenoi osztrov. , — Hiszen nem is oda megyünk — felelt neki most Leonin. — Hát mért mondtad azt? — Azért, hogy ha valaki a malachit-teremben na­gyon hegyezi a füleit arra, hogy mit beszélünk? halljon valami mást. — E szerint hová megyünk most? — Látod, hogy a Petrovszkoi prospekten vagyunk. Egyenesen a Petrovszkoi szigetbe. — Te, hiszen nincs ott más kapni való, mint ken­dergyárak és cukorfőzők. — Igazad van. Majd valamelyik cukorfőzőt látogat­juk meg. — Hát nem bánom — szólt Ödön s bundájába ta­karózva, hanyatt veté magát az ülésben. Talán el is aludt. Fél óra telt bele, mig a szán ismét átszelve a Néva jegét, egy hosszú park végét elzáró veres épület előtt meg állt. i VERHOVAY KATONÁK RICO ISTVÁN 40. Martins Ferry, O. RICO JÓZSEF 40. Martins Ferry, O. RICO FERENC 40. Martins Ferry, O. IFJ. SERFŐZŐ ANDRÁS 71, Duquesne, Pa. GRESÓ BÉLA 71. Duquesne, Pa. GRESÓ GYULA 71. Duquesne, Pa. Leonin felrázta baj társát fektéből. — Helyben vagyunk. A hosszú épületnek minden ablaka ki volt világítva, s a folyosóra belépőt azon kellemetlen szag fogadta, mely a cukorgyárak sajátja ugyan, de mindenhez hasonlit, csak a cukorillathoz nem. A kapu alatt volt egy kis mellékajtó, azon belépett a két ifjú. Egy simára borotvált arcú jól táplált gent­leman lépett eléjük, azt kérdezve tőlük franciái: hogy mit akarnak. • # — A cukorgyárt megnézni — feleié Leonin. — Csak a gyárt, vagy a rafinériát is? — kérdé a francia. — Csak a raffineriát — sugá neki Leonin, s egy bankjegyet nyomott kezébe, mit a francia szétterjesztve figyelmesen megvizsgált; száz rubeles volt; azt mondta • rá: “bien” s zsebébe tette. — Ez a másik ur is odajön? — kérdé Ödönre mu­tatva. — Hát természetesen, — felelt Leonin. — Adj neki száz rubelt, Ödön. Ez a belépti dij. Nem bánod meg. Ödön nem szólt ellen. Oda adta a száz rubelt most neki. A monsieur aztán elkezdte őket vezetni végig a folyo­sókon, egy-egy nyitott ajtóból izzó fény, fojtó bűz, sike­­titő gépzuhogás, gőzsüvöltés hangzott elő. Oda ők nem mentek be; hanem végül a- mint egy alacsony vasajtó­hoz értek, ott annak egy rugóját megnyomva, felnyitá azt előttük a vezető s azután bebocsátá őket egy félig világitott folyosóra, rájuk bizva, hogy már most. csak menjenek hát előre, ők tudják már hová. Leonin Ödön karja alá ölté kezét és vezette tovább, mint a ki itt már járatos; egy csigalépcső következett, azon leszálltak és a mint mélyebbre haladtak, Ödönnek úgy tetszék, mintha a gépzuhogást, gőzfütyülést valami más hang váltaná fel; hasonló a dob veréshez és fuvó­­hangszerek elfojtott zenéjéhez. A csigalépcső alján egy vén asszony ült egy asztal­nál, divatos öltözetben. Leonin annak egy imperiált adott. (Folytatjuk), KÁLLAY JÓZSEF 71. Duquesne, Pa. KÁLLAY BÉLA 71. Duquesne, Pa. SIMON LAJOS S. 2/C. 172. Leechburg, Pa. S.O.M.H.3/C Kovách F. Béla 187. Granite City, IlL SGT. KOVÁCH JÁNOS 187. Granite City, IlL Tn. Cpl. KOVÁCH SÁNDOR 187. Granite City, IlL

Next

/
Thumbnails
Contents