Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-07-06 / 27. szám

1944 július 6 Az amerikai magyarság közös tüntetése az európai zsidó­üldözések ellen Verhovayak Lapja. Halott hőseink és élő halottaink 3-ik oldal Irta: YARTIN JÓZSEF Az “UJ FÉNY” new yorki magyar zsidó hitközség, Ft. Dr. Lányi György főrabbival az élén julius 9-én, va­sárnap, a Bronxban lévő Castle Hill Garden-ben hatalmas demonstrációt rendez az amerikai magyar testvériség esz­ményei mellett. Ezen a találkozón nemcsak az amerikai magyar zsidóság vesz részt, hanem az amerikai magyar­ságnak a zsidósággal együttérző minden rétege, úgy, hogy a jelek szerint ez a szabadtéri ünnepség az amerikai ma­gyarság tüntetése lesz az elnyomott magyar nép árulói ellen, akik felelősek azért, hogy ma közel egy millió főt számláló magyarországi zsidó testvéreink életére törnek s végrehajtják rajtuk azokat az embertelen hitleri zsidó­­ellenes rendelkezéseket, melyeknek minden egyes pontja gyökeres ellentétben van a magyar nép lelkületével és gondolkozásával. Az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG egyike volt a legelső testületeknek, mely szót emelt a magyarországi zsidóüldözések ellen s május havában “A magyar zsidóság sorsa” cimü közleményében rámutatott arra, hogy “az ame­rikai magyarság legszélesebb rétegei fájdalommal és irtó­­zattal kisérik a nácik kegyetlenkedéseit és mélységesen együtt éreznek azokkal a zsidóvallásu testvéreikkel, akik szüléikért, rokonaikért, barátaikért aggódva, egy kérdéssel az ajkukon fekszenek le és kelnek fel: MIT TEHETÜNK ÉRTÜK, HOGYAN MENTHETNŐK MEG ŐKET??!!, Az amerikai magyar zsidóság fájdalma minden becsületes ame­rikai magyarnak is fájdalma ...” Az Amerikai Magyar Szövetség az amerikai magyar­ságnak a zsidósággal együttérző tömegeit képviselve részt­­vesz az UJ FÉNY hitközség julius 9-iki ünnepélyén, hogy kifejezést adjon a magyarországi zsidóság megmentésére irányuló mozgalommal való teljes egyetértésének. Az Ame­rikai Magyar Szövetség, tovább menve, magáévá tette azt a feladatot, hogy Hull külügyminiszter idevágó nyilatko­zatának értelmében egy táborba szervezze az amerikai magyarságot, hogy annak százezres tömegei, mint egy em­ber, harsogják át tiltakozásukat a Sztojay-Quisling kormány embertelen intézkedései ellen. Az óhazai kormánynak úgy, mint az egész magyar népnek meg kell tudnia, hogy ebben a kérdésben az amerikai magyarság osztatlan egy­ségben áll szemben a mai óhazai állapotokkal. Az óhazai kormánynak meg kell értenie azt, hogy az amerikai ma­gyarság részéről sem megértésre, sem támogatásra, sem védelemre nem számithat. Az amerikai magyarság nem ismer külömbséget zsidó és nem zsidó között s az ember­telenségért büntetést követel. S az óhazai magyar népnek pedig meg kell tudnia, hogy az amerikai magyarság azt várja tőle, hogy az üldözött zsidóságot védje, mentse, rej­tegesse, segítse. Ezt a hirek szerint a magyar nép igy is megteszi, de a magyar népet bátorítani fogja az a tudat, hogy eljárását az amerikai magyarság úgy, mint a Szövet­séges Nemzetek kormányai helyeslik és meg fogják jutal­mazni. Az Amerikai Magyar Szövetség a hozzátartozó ma­gyar testvérsegitő egyesületek tagságában is már százezres tömeget jelent. S az egyleteken kivül is ezrével tartoznak a szövetséghez kisebb testületek, egyházak és egyének. Az Amerikai Magyar Szövetség a julius 9-iki hatalmas ün­nepségen fogja felemelni tiltakozó szavát s ezt a szót az óhazai magyar nép és a Sztojay-Quisling kormány tagjai meg fogják hallani. Kell, hogy az amerikai magyarság egy­öntetű talpraszökkenése gondolkozóba ejtse még a legel­­vetemedettebb magyar nácit is. Kell, hogy az amerikai magyarság egyöntetű biztatása lelket öntsön abba az egy­szerű magyar emberbe, aki életével játszik, mikor zsidó felebarátjával szemben az irgalmas samaritánus szerepére vállalkozik. Kell, hogy az amerikai magyarság egyöntetű bizonyságtétele a vigasznak és reménységnek sugarát vigye el a sokat szenvedett magyar zsidóság leikébe, Kell, hogy az amerikai magyarság e hatalmas tüntetése megerősítse az amerikai keresztény és zsidó vallásu magyarság közötti bensőséges közösséget, melyet minden tettre kész egy­séggé kovácsolt ez a háború. A Verhovay Segély Egylet is részt vesz ezen az ün­nepségen, mint az Amerikai Magyar Szövetség legnagyobb fenntartó testületé. A New York vidékén lakó Ari Béla alelnökön és Falussy Alajos igazgatón kivül képviselni fogja egyesületünket központi elnökünk, hogy a magyar zsidóság megmentéséért meginduló harcba beleállitsa egye­sületünk ötvenezer tagját is. Julius 9-ike nemcsak a New York-i zsidóság és nem is TÖBBET KAP PÉNZÉÉRT Néha nagyon nehéz címet adni egy cikknek, de alább az olvasó majd maga is kita­lálja, hogy mit is értünk élő­halottak alatt. Az ember a csatatereken elvérző ameri­kai fiainknak a sorsán elgon­­dolkozás nélkül tulteszi ma­gát, mint az ételadagolási tudnivalókon. A hősök meg­haltak Amerikáért és csa­ládjuk nagy bánatára: a töb­biek még élnek és véreznek a világ minden csataterén s majd csak visszakerülnek va­lamikor ... valamilyen álla­potban. De nem ilyen egyszerű a dolog, hanem inkább szörnyű. Mert ezek a hősök nemcsak az életüket adták oda, hanem áldozatuknak annyi szomorú előzménye és következménye volt, hogy az összevéve az egeket ostromolná. Egy-egy srappnell szilánk örökre gon­doskodott arról, hogy szüleik, testvéreik, jegyesük és meny­asszonyuk, jó pajtásaik soha többé ne lássák őket. Egy­­egy puskagolyó örökre meg­ölte reményeiket, vágyaikat, jó és rossz hajlamaikat. Egy­­egy lezuhanó repülőgép ma­ga alá temette minden anya­gi és szellemi ambíciójukat. Álmaik szétfoszlottak, mint a pára. Nem alapítanak csa­ládot, nem ábrándozhatnak nyugodt életről, nem lesznek az élettel küzdeni vágyó és szerető iparosok és kereske­dők, elárvult kis gazdaságuk hiába várja őket a talaj meg művelésére és a gyom elta­karítására. De sir és gyászol a kultúra is, mert a hősi ha­lottakat nem tüzeli többé az alkotás vágya, a szellemi te­remtés gyönyörűsége, a leg­nemesebb versengés láza. Mindegyikben egy-egy tudós, feltaláló, iró, művész, dal­szerző veszett el örökre, égett el, tört pozdorjává, vagy sü­­lyedt el a tenger fenekére. Oly rövid ideig éltek! Voltak — nincsenek! Nemsokára még az emlékük is szétfosz­­lik, mint az álom. Elmentek azzal, hogy Amerikáért har­coljanak s ha kell, meghal­janak, de erről ők már nem tudnak, csak azok, akik hát­ramaradtak, akiknek ez talán vigasztalás és felemelő tudat: de bizony még jó sokáig sírni fognak szegények, mig lelki sebeiket lassanként be nem gyógyítja az idő s az a tu­dat, hogy Amerikáért estek el. És az a tudat, hogy a holt bizonyosság még mindég jobb, mint az örökösen emész tő kétség és bizonytalanság! AZ ÖSSZES ÁRUSOKNÁL Pepsi-Cola Company, Long Island City, N. Y. És itt van az élőhalottak sokkal nagyobb serege, mely­nek nem tudunk más nevet adni, mert ki tudja, hogy él­nek-e még, vagy meghaltak-e már Amerikáért? A lapok, a posta, a hajók, a baj társak nem tudnak róluk hirt hozni, mert ők sem tudják, hogy mi van velük, örökre eltüntek-e vagy visszakerülnek-e? Mii­hó család és még több millió hozzátartozó aggódik értük, s ez a rengeteg aggodalom szintén az egeket ostromolja s sok millió szem tekint szo­rongva az ég felé, mely nem felel.... De ez mind ott van a lapok közönyös hírei mö­gött s az olvasók nem is sej­tik, hogy mögöttük mily va­lóság rejlik. Elmentek, mert hiszen ka­tonák, de hová? A világ mely tája felé? Nem tudni, mert hiszen má!aa világnak min­den kontinense csatatér. Hat­százezren harcolnak Ameri­káért, de harcolnak-e még? Vagy összeroncsolva rothad nak-e Ukrajna feneketlen sa­rában, vagy Kina, Ázsia, Ausztrália beláthatatlan tér ségein? Vagy foglyok-e a ja­pán szigeteken s ott halálra éheztetik és kínozzák őket ezek a japán fenevadak? Ez élőhalottak százezreiről sok millió család szeretne tudni, hogy csakugyan él­nek-e még, vagy meghaltak-e már, visszakerülnek-e még egyszer, vagy sohasem? Ha visszakerülnek, az lesz az ő legboldogabb ünnepnapjuk, amelybe sokáig nem fognak tudni beleszokni, de ha nem kerülnének vissza, akkor bi­zonyossággá válnék az a nagy bizonytalanság, mely most látatlanul ráfekszik egész Amerikára s amelybe sokezer család soha sem fog beletö­rődni. Ennek a kegyetlen állapot­nak csak a Szövetséges Nem­zetek győzelmével lesz vége. Adja Isten, hogy ezt elérjük minél előbb! De hogy ennek a háborúnak minél előbb vé­ge legyen, minden amerikai­nak közre kell működni, úgy, ahogy tud és bir. Öregnek, Californiában készült arra, hogy világszerte tOM WINE COMPANY, FrtsBO, Ledi. Xealdstarg, CÉL ASSZONYOK a 40 -es években bántják-e önöket hirtelen forróságok? Ha Ön, mint annyi más nő, 38 és 52 éves kora között, hirtelen for­róságtól, ideges feszültségtől, in­gerlékenységtől szenved s olykor rosszkedvű — a nőknél sajátlagos középkorban fellépő szervi válto­zás időszakának következtében — próbálja meg Lydia E. Pinkham Vegetable Compound-ját e tüne­tek enyhítésére. Közel egy évszázad óta ezer meg ezer, gazdag és szegény nő feltűnő javulásról tett bizonysá­got. Sok bölcs nő rendszeresen szedi Pinkham Compound-ját, hogy felépítse az ellenállást a kellemetlen zavarok ellen. Lydia Pinkham’s Compound-ja a természetet segíti. Megvan ben­ne az is, amit a doktorok gyo­­morerősitő hatásnak neveznek. Kövesse a használati utasításokat. Érdemes megpróbálni! LYDIA E. PINKHAM’S Vegetable----------------------------------------Compound csak a new yorki magyarság nagy napja lesz, hanem az a nap, melyen az egész amerikai magyarság, New Yorktól Californiáig megmozdul, hogy az amerikai összmagyarság ítéletét mondja ki mindazokra, akik a milliós magyar zsi­dóság fájdalmaiban, megaláztatásaiban és vértanuságában bűnösök! AZ ORVOSI TUDOMÁNY elismeri, hogy a legtöbb rheumatikua oántalom ellen nincs iobb óvszer, mint i méh fullánkjának mérge. Ezt urtab mázzá a ‘“MUSCULAID”. mely Tóth íános honfitársunk, az amerikai ma­gyar egyetemi méhészeti szakértőnek a találmánya. — Fájdalom nélkül gyógyírt arthritist,^ rheumát, sérvet, viszketegsé* S®*» csípő és derékfájást, riszértágulást, görcsöt és hülést. Masszírozó orvosi rendelők és kórházak is használják. Kérjen INGYENES bővebb Ismertetőt és meg fog győződni a valóságról. — Pontoa citnr John Toth, Holy Cross, Indiana fiatalnak egyaránt. Kivétel nélkül mindenkinek át kell éreznie, hogy mit tesz az, hogy fiaink százezrével, a sors kegyetlen bizonytalan­ságával harcolnak öt világ­részben két irgalmatlanul vad és kegyetlen ellenséggel. BUY MORE THAN BEFORE

Next

/
Thumbnails
Contents