Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-01-13 / 2. szám

8-ik oldal 1944 január 13 Hónapok óta nincs hogy borzalmas gyilkosságról ne olvasnánk a velünk hábo­rúban álló népeknek békés polgárain, sőt gyermekein is; nincs nap, hogy föl ne hábo­rodnánk azokon a mindenfé­le embertelenségeken, amiket német alapossággal kieszelt módon védtelen és ártatlan tömeg ken elkövetnek. Egy­­egy városban akkor is, mikor ők onnan elmentek. Még a velük együttharcolókon is. — Nápolyban számtalan helyen időre beállított bombákat he­lyezi k el, nehogy náci kato­nákat öljenek meg, hanem akkor robbanjanak föl, ha ők már elmentek. Hogy ez mire jó nekik? Azt csak ők tud­ják. Talán bosszúból az ola­szok ellen, akik akár önszán­tukból. akár kényszerítve ab­bahagyták a háborút az ame­rikai'' és angolok ellen. A gonoszság fokozatos ki­elégitésében a nácik meste­rek s oly dolgokat követnek el, amikhez fogható nincs az emberiség történelmében. — Nem tették Dzsingiszkhán és Timur Lenk hordái s ha te­hették volna, sem jutott vol­na eszükbe, azok csak kasza­boltak, öltek, mészároltak a mai emberöléshez képest pri­mitív módon. Mert azok csak emberbőrbe bujt fenevadok voltak, a nácik azonban saját dicsekvő kijelentéseik szerint az intelligencia, civilizáció és kultúra legmagasabb fokán álló nép. Nápolyban teljesen vér té­lén szörnyűséget követtek el. Csak ajtókat és kapukat nyi­tottak meg, a kiszabadultak­nak csak annyit mondtak, hogy menjetek oda, ahova akartok s tegyetek, amit csak akartok. Az egyik ajtón Ná­pénzért is mindenre kapható betörői, rablói áradtak ki, akiknek természetesen az volt a legelső dolguk, hogy ismét betörjenek, raboljanak, gyil­koljanak s végigfosztogassák a nácik által már kifosztott boltokat és üzleteket, hátha maradt még ott valami érté­kes, amit fölhasználhatnak, vagy pénzzé tehetnek. S csu­pa merő gyönyörűségből vagy szórakozásból még épen ma­radt házakat is gyújthatnak meg. Éjszaka úgysem világosak mostanában Nápoly uccái. Ezek azonban csak megrög­zött gonosztevők voltak s a nápolyi rendőrség (ha még van ilyen) ezek szokásos go­nosztetteiknek az egész ská­láját ismeri, vagy elképzeli. De kinyitni a dühöngő és rendkívül veszedelmes örül­tek kapuját s rászabadítani Nápoly ártatlan népére, ez minden fogalmat meghaladó oly ördögi gonoszság, amelyre csak a nácik képesek. Ők el­mentek Nápolyból, de a dü­höngő és közveszélyes örül­tek ott maradtak, s hogy ezek mit követhetnek el, azt az őrültek házának volt orvosai sem tudják elképzelni, mert nem az őrültek eltorzult agyával gondolkoznak. Gyil­kolás, gyújtogatás, rombolás? Azok primitiv dolgok azokhoz a groteszk gonosztettekhez képest, amik egy veszedelmes őrültnek éppen az “eszébe” jutnak. Ezek talán csak any­­nyit tudnak, hogy be voltak zárva, féken voltak tartva s most szabadok s most meg­van a maguk borzalmas aka­rata. Hogy egy városban né­hány tucat veszett kutya kó­borol s nem tudni, hogy me­lyik veszett és melyik nem, ez nem oly rémületkeltő, mint az, hogy néhány tucat közveszélyes örült ődöng az uccákon, s megzavarodott agyuk éjszaka is nyugtalan bolyongásra készteti őket. A náci gonoszság remeke ez a világ állítólag legcivilizál­tabb és kulturáltabb népének a feneketlen förtelmes go­noszsága. Soha meg nem bo­csátható, de némileg megért­hető, hogy ezt is egy vesze­delmes közveszélyes nép kö­vette el, amelyet fél- vagy egész őrülté tett egy dühön­gő gonosz führernek a szug­­geszciója, parancsa, amelynek a názic eszközök, a harcoló katonákból hóhérlegényekké tett nácik nem is mernének ellenszegülni. Nincs nap, hogy újabbnál újabb náci kegyet­lenségről ne olvasnánk. Oly förtelmesekről, hogy megáll az ember esze, de azok mégis másfélék. Kievnek összes zsidó lakosságát agyonlövöl­dözték s óriási gödrökbe dob­ták. Az apró kis gyerekeket meg sem ölték, hanem eleve­nen dobták be s hányták rá­juk a földet. Ez még mindig Verhovayak Lapja más, mert ezeket a szörnyű­ségeket a nácik maguk, önke­zűleg követték el. Nápolyban ezt a dühöngő őrültekre bíz­ták, talán ördögi kárörömet érezve azon, hogy mi lesz ott, az ő eltávozásuk után. Az lesz, hogy a legborzal­masabb átkok százezrével fog­ja kisérni az eltávozott “ba­rátokat és szövetséges náci­kat” és nem tudni, hogy né­melyike nem fog-e megfo­­gamzani, mert a kétségbeesés erejével szórt átkok hatása vagy nemhatása is egyike a nagy titokzatosságoknak. Az összes leigázott népek, sőt a világ többi része azon­ban Hitlert és a nácikat soha, de soha el nem fogja felejte­ni. Idővel talán még arra is csak halványan fog visszaem­lékezni, hogy a huszadik szá­zad közepén nagy háború volt, de az örökké az emléke­zetében fog maradni, hogy ennek a századnak a közepe a szörnyű német gonoszság­nak és kegyetlenkedésnek — feledhetetlen időszaka volt, — és a mostani háború után és dacára minden békekötésnek Isten tudja, mikor fog meg­szűnni az az idő, amikor gyű­löletesnek, undorítónak tarta­nak mindent, ami német. YARTIN JÓZSEF Meghatározott Időre Szóló Biztosítás EXTENDED A KÖVETKEZŐ TAGOK RÉSZÉP1" OKTÓBER 31, 1943 Fiók Br. Biztosítása megszűnik 2 Oros George ..................................... Mar. 31, 1949 2 Oros Vencel .......................................... Apr. 30, 1951 3 Neiberger Elizabeth ............................ May 31, 1947 8 Majercsik Stephen ............... Sept. 30, 1947 10 Beck Lemotto C..................................... Dec. 31, 1947 15 Juhasz Nicholas .................................. Apr. 30, 1944 26 Preminger Mrs. Frank ....................... Aug. 31, 1947 35 Chaky Mrs. Carl ................................. Apr. 30, 1951 66 Justine Mrs. Lee O.............................. Jan. 31, 1947 70 Mészáros Joseph .................................. July 31, 1947 71 Janosko Albert J ............................... Nov. 30, 1947 73 Szakacs John ........................................ Feb. 28, 1957 83 Chaky Andrew ...................................... Apr. 30, 1946 83 Horowitz Jacob I................................... Apr. 30, 1949 83 Király Joseph ...................................... Dec. 31, 1949 33 Markus Louis .......... May 31, 1953 83 Markus Mrs. Louis.............................. Sept. 30, 1945 83 Murray Otto ............ Aug. 31, 1952 83 Weiss Nicolaus...................................... Jun. 30, 1951 87 Jakab Julianna ................... Feb. 28, 1957 121 Horvath Joseph .................................... Dec. 31, 1947 121 Horvath Mrs. Joseph ........................ Jan. 31, 1952 121 Ifj. Karpi József .................................. May 31, 1953 121 Kocsis László ...................................... Sept. 30, 1950 121 Papp István ..........................-.............. Mar. 31, 1952 125 Fruner János ................................... Apr. 30, 1949 129 Lowinger Michael ................................ July 31, 1950 129 Lowinger Mrs. Michael ....................- Apr. 30, 1959 129 Tokár Louis ........................................ June 30, 1952 141 Dallos Stephen .................................... Jan. 31, 1946 149 Rozinger Ferdmand .......................... Mar. 31, 1948 215 Gerencer Stephen, Jr. ......................... Nov. 30, 1946 215 Gerencer Mrs. Stephen ...................... Apr. 30, 1946 285 Balogh Helen ........................................ Jan. 31, 1945 290 Sobczak Mary ..................................... Sept. 30, 1946 338 Szilvasi Ladislaus ................ Mar. 31, 1952 353 Kren Edward ........................... June 30, 1948 364 Durda Mrs. Julius .............................. Aug. 31, 1946 369 Burden Glenn ...................................... Dec. 31, 1953 395 Tic Honevic Mrs. Stanley ................- Feb. 28, 1948 409 Najbert Joseph .................................... Oct. 31, 1950 409 Najbert Józsefné ................................- June 30, 1949 412 Giczi Mary ........................................... Mar. 31, 1951 414 Thomas Mrs. Stephen ..................... Aug. 31, 1953 416 Sicuro Mrs. James .............................. July 31, 1945 417 Salamon Mrs. Steven .......................- June 30, 1948 435 Gordish Anna ............. - Aug. 31, 1946 447 Gabor Helen .........................-.............- June 30, 1946 486 Daróci Frank........................... July 31, 1957 49 Pittsburgh, Pa., 1943 október 31-én. RÉVÉSZ KÁLMÁN, kn S7ámvpvn FÖRTELMES NÁCI LÉLEK nap, poly legmegrögzöttebb go­nosztevői, orgyilkosai, kis GYÁSZJELENITÉS 1943 DECEMBER HÓRÓL A Verhovay Segély Egyletszomorodott ? szívvel jelenti az alant megnevezett tagok el­jr hunytét. Fiók A tag neve Kora 1 14 Kaly Lajos _ _. 21 17 Jacobs M. Ilona _ _ 21 17 Kocsiscsák István_ 77 20 Ondus György _ 72 23 Kovács Andrásné _ 60 26 Nagy Imre ______ 63 27 Árvay Imre _____ 64 27 Felber Kálmán____ 62 31 Monus Pál ______ 50 36Balázs Imréné ___ _ 52 36 Eőry Pál _______ 71 36 Kecskés Andrásné _ 41 41 Takács Andrásné_ 54 43 Bely Ferencné__ ___ 59 45 Deir*ío Dezső __ _ -60 71 Bozsik Józsefné _ 53 76 Fehér József 65 87 Bigg Lászlóné . _ _ _ 58 88 Hupcsák József___ 72 88 Révész István ___ 65 92 Smith Józsefné 62 96 Soltész István _ _ 74 97 Zselinszki József______ 79 107 Kegyes György_ 59 132 Balogh Károlyné 55 132 Polacsek Antal ___ _ _ 80 137 Sárosi Józsefné 69 182 Viszlay György__________ 54 216 Szőke Jánosné 57 221 Vincze József 55 248 Táborv Oszkár 53 249 Mencsik István ....... 46 273 Guszti Gvörgyné . 58' 275 Pekman János 50 288 Nagy István _ ________ 66 307 Gabnav Ádámné 51 310 Gergelv János 53 336 Fábiánkovics Károly 56 336 Pap János ____________ 68 431 Cardea Tony . _ 21 452 Urso Rafaellé _____——65 LEGYEN ÁLMUK CSENDES!

Next

/
Thumbnails
Contents