Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-06-15 / 24. szám

2-ik oldal Verhovay ok Lapja A ZÁSZLÓ NAPJÁRA — Hazánk elnöke ebben a vé­res esztendőben felkérte Amerika népét, hogy junius 14-ét, “Flag Day”-t, a Zászló napját ünnepelje meg külö­nös kegyelettel. Ennek a fel­­szólitásnak nyomatékot ad az a tény, hogy a két éve várt nagy invázió röviddel a Zász­ló ünnepe előtt indult meg. Mint egykor az amerikai himnusz Írója, úgy most is sok millió amerikai és angol polgár kérdi aggódó remény­kedéssel minden uj nap haj­nalán, hogy ott a megnyílt francia tengerparton “lobog-e még a csillagsávos lobogó” a bombák robbanása között. S minden este azzal a hála­telt érzéssel hajtja nyugovóra a fejét, hogy lobog... s hogy napról napra nagyobb az a terület, melyen a francia föl­dön harcoló három nemzet lobogói hirdetik a Szövetsé­ges Nemzetek közelgő győ­zelmét. Béke időben is amerikai hazánk szimbóluma volt a csillagsávos lobogó, de most, e világháború idején ezersze­res jelentőséget adott zász­lónknak az érte vérüket hul­lajtott katonák áldozatainak végtelenné növekvő sora. Ez a zászló ma nemcsak az Ame­rikai Egyesült Államokat je­lenti, hanem jelenti egyúttal az egyetlen igaz ügy mellett harcoló nemzet mindhalálig való elszántságát... jelenti a' jövő békéjének egyetlen biz­tosítékát ... jelenti elnyomott embermilliók számára a fel­­szabadulás egyetlen Ígéretét. A világmegváltás szimbólu­mává magasztosult a csillag­sávos lobogó. S jelenti a min­denre való elszántságot, a végsőkig menő harcot min­den és mindenki ellen, aki ennek a zászlónak gondolat­tartalmával ellenkező eszmék győzelméért harcol, akár nyíl­tan, akár alattomosan. Az amerikai magyar pol­gárt nem kell tulajdonképen külön felszólítani a csillag­sávos lobogó tiszteletére. Mi tudjuk, hogy ez a zászó mit jelent. Mi tudjuk, hogy a demokrácia, az emberi egyen­lőség, szabadság és boldogu­lásra való jogosultság esz­méinek a jelképe az s mi tud­juk, hogy e zászló hazájában találtunk uj hazára, mely uj életet, szabad életet és re­ményteljes életet nyitott fel mindenki előtt, aki bármikor is ez ország partjaira helyezte lábát. Az amerikai magyarságot nem kell megtanítani a zász­ló napjának jelentőségére, mert az amerikai magyarság már az óhazából nagyon fej­lett és értelmes hazafias ér­zéssel érkezett, de itt, Ame­rikában, találta csak meg azt az országot, mely ezeknek a hazafias érzéseknek igazi jog­alapot s ennélfogva meggyő­ződést adott. Értjük ezalatt pedig azt, hogy az amerikai haza adott valamit a beván­dorolt polgárainak, amiért ér­demes és lehet lelkesen és szívből hazafiasnak lenni. Hi­szen már az első világhábo­rúban megmondta valaki Fe­renc József császárnak azt a súlyos igazságot, hogy “éhes hassal nem lehet himnuszt énekelni.” A hazafiság nem lehet egyoldalú dolog, mely­ben a polgár tartozik min­dennel a nemzetnek, de vi­szont a nemzet nem tartozik a polgárnak semmivel. A ha­zának is vannak kötelessé­gei, melyek között a legelső az, hogy polgárainak tisztes­séges emberi életre, munkára és biztonságra való jogosult­ságát a törvényhozó és végre­hajtó hatalom által biztosítsa. S hogy ebben a tekintetben az amerikai haza messze fe­lette áll az óhazának, azt minden bevándorolt nemcsak tudója, hanem ki is mondja és ebbeli meggyőződését itt szü­letett gyermekeibe is beoltja. Ezért van az, hogy a beván­dorolt magyarok gyermekei öntudatos és lelkes amerikai polgárok, mert a szüleik bi­zonyságtevéséből tudják, hogy bizony nagy külömbség van haza és haza között is. Ugyanakkor azonban kü­­lömbséget kell tenni a haza­fiság és a politikai meggyő­ződés között. Az amerikia ős- 1 lakosság között már elcsen­desedőben van az a szokás, hogy egyik politikai párt a másikat a hazafiság hiányá­val rágalmazza meg. A be­vándorlónak között azonban még teljes erővel dühöng az a divat, mely szerint az egyik politikai párt tagjai a velük egyet nem értő elgondolások képviselőit nácizmussal vá­dolják meg, ami a mai kor­ban egyenértékű a hazaárulás vádjával. Nyilvánvaló, hogy ily súlyos vádat csak alapos bizonyitékok birtokában vol­na szabad kimondani, de az izgatott politikai pártok ezzel nem törődnek: arra használ­ják fel ezt a vádat, hogy rá­ijesszenek az egyes pártok követőire és igy bezsarolják őket a maguk táborába. A valóság ezzel szemben az, hogy az amerikai haza iránti hűség, az igaz és töké­letes hazafiasság tekintetében Amerika polgársága nagyon is egy táborban van. Ezt a tábort szétválasztják a poli­tikai árnyalatok és különféle altáborokba osztják: a kapita­listák, a szocialisták és egyébb “isták” táborába, de bizonyos az, hogy egyes zavarodott el­méjű egyéneken kivül ma Amerikában nincs oly párt és nincs oly épelméjű ember, aki akár kivánná, akár re­mélné a nácizmus és fasciz­­mus diadalát Érdekes ugyanakkor az is, hogy sokszor épp a magukat a fascizmus és nácizmus esz­metartalmának ellenségeiként feltüntető egyének nagyon is a nácizmus szótárából köl csönzött eszmékkel harcolnak. Ilyen rendkívülien náci szí­nezetű eszme például a “ve­­zér”-eszme hangoztatása, me­lyet ők az Egyesült Államok kiváló elnökére vonatkoztat­nak. Kijelentik, hogy aki nem Roosevelt mellett szavaz no­vemberben, az náci... már pedig sok millió polgár fog az ellenjelöltre szavazni, aki szintén nem náci... A német “Führer’’-eszmének édestest­vére ez a “vezér”-jelszó. Hisz­­szük, hogy Roosevelt az ame­rikai történelem egyik legki­válóbb alakja, akit az utókor Lincoln és Washington mel­lett fog emlegetni. Ugyanak­kor hisszük azt is, hogy az amerikai népnek még ma is van joga ahhoz, hogy másik elnököt válasszon, mert hi­szen nagyon valószínűtlen dolog az, hogy 130 millió em­ber között ne akadjon még egy kiváló ember. Mi Roose­­veltre fogunk szavazni, de nem azért, mert muszáj, sem azért, mert ha másként ten­nénk, akkor egyes pártok a nácizmus vádjával illetnének. Rászavazunk szabad meggyő ződésünkből, mert jogunk van hozzá és élni kívánunk a jogunkkal. Akinek a meg­győződése nem egyezik a mi­enkkel, az szavazhat másra: ez a demokrácia, a szabadság Nagyon rokon a nácizmus eszmetartalmával az egyes pártok abbeli törekvése is, hogy erőszakkal elnémítsák a más párton állókat. Agyon kell ütni mindenkit, aki nem úgy gondolkozik, mint ők! Úgy tudjuk, hogy ezt a mód­szert a fascizmus és nácizmus vezette be s hogy ez a mód­szer lesz végül is a veszte. Szerintünk a csillagsávos lobogó épp annak jelképe, hogy az amerikai polgárnak JOGA VAN AZ ELLENVÉ­LEMÉNYHEZ és ahhoz a fel­tevéshez, hogy ellenvélemény hangoztatása miatt sem fejét, sem szabadságát elveszteni nem tudja. Nagyon szomorú jelenség az, hogy miközben amerikaiak alaposan és nyíl­tan bírálják meg egymás gondolkozását és azt szabadon megtehetik, mert tudják, hogy alkotmányos joguk van hoz­zá, ugyanakkor bevándorolt polgárok, akik állítólag a de­mokratikus jogok harcosai, mindenáron azon vannak, nogy másba belefojtsák a szót s ezt úgy vélik a legeredmé­nyesebben megtenni, ha szün­telen leveleket és cikkeket intéznek egyenesen a kor­mányhoz, hogy annak figyel­mét felhívják a hazánkban működő s általuk nácinak megbélyegzett csoportokra. Az amerikai demokratikus alkotmány örök dicsősége, hogy a kormány rá sem he­­derit e vádaskodásokra, ha­nem nyugodtan megy a maga utján s megmarad a szólás­­szabadság és sajtószabadság elvének megingathatatlan vé­delme mellett. Mindenesetre az amerikai hatóságok na­gyobb alkotmányos érettséget mutatnak e magatartással, mint azok a bevándorolt cso­portok, melyek legszíveseb­ben börtönbe zárnák — igazi Hitleri módszer szerint — azokat, akik velük nem érte­nek egyet mindenben. A Verhovay Segély Egylet tagsága ily táborközi harcok­ban nem vesz részt. Vannak tagjaink között, akik az óha­zának régi határait kívánják vissza s vannak, akik dunai egyesült államok megvalósí­tásában látják a jövő útját. Akadnak esetleg királypár­tiak is és vannak, akik az orosz minta követésében lát­nák Magyarország jövőjét biztosítva. Felfogásához és meggyőződéséhez alkotmá­nyos joga van minden ame­rikai polgárnak és ezt a jogot tiszteletben tartjuk úgy, ahogy hazánk is tiszteletben tartja. Ezeknek az elgondo­lásoknak semmi köze sincs az amerikai haza iránti hűség­hez. Ezek a különféle elgon­dolások az egyes polgárok po­litikai tisztánlátásának kü­lönféle árnyalatait képvise lik, de semmikép sem jellem­zők az illető polgárok haza­fiasságára. A Verhovay Segély Egylet minden egyes családja kato nákat adott a hazának. Ezek a katonák hősiességükkel bi­zonyítják, hogy a szülői ház­ból az amerikai haza iránti lángoló szeretetet vittek ma­gukkal. Ennél ékesebb bizo­nyítéka a hazafiságnak nincs. Egyesületünk tagjai a gyá­rakban és bányákban szün­telen dolgoznak a hadieszkö­zök előállításáért. Nincs köz­tünk egy sem, aki sztrájkot kezdene vagy annak érdeké­ben dolgozna Egyesületünk tagsága hű­ségesen ad vért és pénzt a Vörös Keresztnek. Hadiköl csőn jegyzések dolgában di csőséges a rekordja. Minden hazafias mozgalomban szív vel-lélekkel vesz részt. Egész magatartásával nyíltan és ha­tározottan megmutatja úgy Amerikának, mint az egész világnak, hogy a mi tábo­runkba tartozó amerikai ma­gyarság szivvel-lélekkel vesz részt a nácizmus elleni harc 1944 junius 15 ban s mindent megtesz azér^ hogy Hitler és minden egyes csatlósa örökre eltűnjön a föld szinéről. Egyesületünk tagsága kivé­tel és hiány nélkül megtesz mindent, amit egy ország leg­hűségesebb polgáraitól meg­kívánhat. Egyesületünk tag­ságát ebben a tekintetben szüntelenül buzdítja és, ami­kor szükséges, mozgalmakban irányítja, egyesületünk veze­tősége. Egyesületünk minden tag­ja, mikor polgárpapirját ki­vette, esküt tett az uj hazá­nak megingathatatlan hűség­re. Esküt tett arra is, hogy minden erejével MEG IS VÉ­DI AZOKAT A JOGOKAT, melyeket néki az uj haza al­kotmánya biztosit. Egyesüle­tünk ezt a hüségesküt úgy a kötelességek teljesítése, mint az alkotmányos szabadságjo­gok gyakorlása és megőrzése terén teljesítette s mindha­lálig teljesíteni is fogja. Tisztelettel és áhítattal haj­iunk meg az amerikai zászló előtt. Ez a csillagsávos lobogó a mi számunkra jelent köte­lességet, áldozatra, munkára és lemondásra való kötele­zettséget. És jelenti ezenkívül a szabadságot is, annak sza­badságát, hogy ki-ki ragasz­kodhasson a maga politikai meggyőződéséhez, amire joga van mindaddig, amig az a po­litikai meggyőződés hazank háborús és békebeli nemzeti programjá nak ártalmára nincs. Már pedig arra Ver­hovay berkekben még nem volt példa, hogy egyetlen egy tagtársat is vád alá fogtak volna ilyfajta tevékenységek miatt. Az óhazához a múlt érzelmi szálai fűznek. Mi amerikai polgárok vagyunk, akik sza­bad elhatározásból ezt a föl­det választottuk hazánknak. De épp a múlthoz fűző érzel­mi szálak következtében a mi szivünket még sokkal na­gyobb erővel szorítja össze a felháborodás és a mi lelkűnk­ből még nagyobb erővel tör ki a tiltakozás azok miatt a rémállapotok miatt, melyek ma a magyar földön uralkod­nak, mint az amerikai őspol­gároknak. S hogy e rémálla­potok megszűnjenek s a mi magyar véreink megszaba­duljanak a vérüket szívó náci pribékek hatalma alól — mi, Verhovayak, és, állítjuk, hogy mi amerikai magyarok kivé­tel nélkül mind — megtesz­­szük mindazt, ami lehetséges, mindazt, amit a mi amerikai hazánk kormánya tanácsol és megenged, hogy tegyünk. Tudjuk, hogy az óhazát csak a Szövetséges hadsereg sza­badíthatja meg. És azért a zászló ünnepén megújítjuk elhatározásunkat, hogy min­dent megteszünk ennek a lo­bogónak a tökéletes győzel­méért. Ez és csak ez van tö­kéletes összhangban azokkal a szabadság eszmékkel, me­lyeknek jelképe a csillagsá­vos lobogó. HAZAFIASSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents