Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-06-01 / 22. szám
6-ik oldal 1944 junius 1 Verhovayak Lapja MINDENNEK Á HÁBORÚ AZ OKA • * • Az elválások száma a háború kitörése óta oly hihetetlen arányban megnövekedett, hogy nemcsak az egyházi, hanem még a világi hatóságokat is aggodalommal tölti el a helyzet. Az ifjúkori bűnözések és erkölcsi botlások oly példátlan arányban sokasodtak meg, hogy egyes nagyvárosokban a legradikálisabb lépésekhez kellett folyamodniok azoknak, akik a közbiztonsági állapotokért felelősek. Ugyanigy szaporodnak mindazok a társadalmi jelenségek, melyek egytőlegyig nem kívánatosak és a polgári élet lehanyatlására vezetnek. Természetes, hogy úgy a törvénytudósok, mint a társadalmi élet kutatói keresik e jelenségek aránytalan megnövekedésének okát s úgy látszik, hogy egyetértenek abban, hogy az «-gyesegyedül a háborúban található meg. S azért erőteljes mozgalmakat indítanak meg azzal a céllal, hogy a polgárság társadalmi életét megszilárdítsák a háború tartamára, mert abban hisznek, hogy a háború végével ezek a jelenségek is megszűnnek, mintegy önmaguktól. Nem tehetünk róla, de úgy érezzük, hogy a társadalmi élet általános meglazulásának okait nem tudjuk egészen a háborúban keresni. A háború csak kihozta, mintegy alkalmat adott arra, hogy ezek a lappangó tünetek felszínre kerüljenek és érvényesüljenek. A háború elteltével ezek a tünetek nem fognak megsemmisülni, hanem a legjobb esetben ismét lappangásba esnek vissza, de mivel a baj gyökere megmarad, mindég megmarad a visszaesés veszedelme is. Vegyük a háborús válásokat. Miért szaporodtak el a háború kitörése óta a válások? Nem az erkölcsök meglazulása miatt, hanem csak azért, mert a jobb munkaviszonyok és a megnövekedett kereseti lehetőségek következtében a boldogtalanul együttélő házasfelek módot találtak arra, hogy megvalósítsák azt a szándékukat, aminek megvalósításában addig csak a pénzkérdés akadályozta meg őket. Nyilván nem lehet a családi élet alapját egészségesnek mondani, ha azt csak a pénztelenség tartja meg eredeti állapotában. Hasonló a helyzet az ifjúkori bűnözések dolgában. A háború aránytalanul fiatal korban juttatta keresethez a fiatalokat, akik pénz birtokában most már meg tudják tenni, amit mindég meg akartak tenni, de nem lehetett, mert nem volt rá pénzük. háború csak alkalmat adott rá, hogy kitörjön, mint ahogy egy lappangó tüdővésznek sokszor egy hülés ad alkalmat rá, hogy kitörjön s elhatalmasodjon a betegen. Teljesen helytelen és oktalan volna ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedni, amit sokan vallanak, hogy mindennek a pénz az oka, mert ha az embereknek nem volna annyi pénzük, akkor nem tennék meg azokat a dolgokat, melyek a társadalmi élet megingására vezetnek. Nyilván a szegénység nem áldás s az, aki a társadalmi élet erkölcsi kötelékeit a szegénység béklyóival akarja épségben tartani, az nagyon kegyetlen ember, akinek fontosabb egy elv, mint az elvnek béklyóiban szenvedő embermilliók felmérhetetlen szenvedése és fájdalma. Épp azért hisszük, hogy nagyon is jó, hogy a háborús viszonyok megmutatják, hogy társadalmi életünk mily bizonytalan alapokon áll: talán lesznek, akik ráébrednek s nem fognak ahhoz a kényelmes érvhez folyamodni, hogy mindennek a háború az oka, hanem mélyebben keresik az okot s meglátják, hogy társadalmi életünk nagyon is mélyreható átalakulások küszöbén áll, melyeknek kifejlődését emberi hatalom nehezen fogja megállítani. De ha a bajok gyökerét felismerik azok, akiknek része van az emberiség társadalmi életének irányításában, akkor nagyobb felfordulás elejét lehetne venni azzal, hogy ezeknek a bajoknak a gyökerét kezdik orvosolni. Sok irányban történnek erre kísérletek s e kísérletek egészséges irányban mozognak. Ha azok, akik e kísérleteket végzik, megfelelő tapasztalatot szereznek, akkor lehetséges lesz megtalálni a társadalmi élet helyesebb alapjait, melyekre egészségesebb és főleg harmonikusabb élet épül fel. így például több államban vannak u. n. “házassági klinikák”, melyeknek működését oda lehetne kibővíteni, hogy házasulandókat elmeszakértők vizsgálják meg s ők állapítsák meg, hogy van-e arra lehetőségük, hogy békésen tudjanak együtt élni. Szerelmes fiatalok számára semmi sem lehetetlen, de keserves dolog egy életen át fizetni azért, hogy az ember ifjú korában nem rendelkezett annyi bölcsességgel, amennyi ma csak egy szaktudósnak van. Madách az “Ember Tragédiájának” egyik jelenetében elrettentő példaként mutatja be, hogy a jövő világában megvizsgálják a szerelmeseket s tudósok állazasztónak látszik ez a gondolat, pedig minden jel arra mutat, hogy ebben az irányban haladunk. S miért nem? Két embernek lehet számtalan oly egymás előtt s önmaga előtt is ismeretlen lelki és szellemi tulajdonsága, ami már eleve lehetetlenné teszi azt, hogy maradandóan együtt éljen. Eljön az idő, amikor más dolgoknak kell összetartani a családot. Már pedig nem elég az, hogy 5—6 gyerek és nyomor tartsa össze a családot, mert az ilyen együttmar adásnak rendszerint iszákosság a következménye a férj részéről, mert nincs meg a családi életnek a lelki alapja. Az ifjúkori bűnözésnek is csak ily módon lehet elejét venni. Sok iskola van már, melynek állandó “psychiater”je, elmeszakértője van, aki egyszerű vizsgálatok utján meg tudja állapítani, hogy a gyermeknek mily környezetre s mily tanulmányok folytatására van szüksége ahhoz, hogy természete meg találja a kielégülését. Nagyon sok fiatalember, akár a maga, akár a szülei hibájából oly életpályát választ, mely a természetével semmi összhangban nincs. Egész életén át gyötrődik s senkisem érti, hogy mi a baja, miért betegszik meg a munkájában, miért szomorú, lehangolt, nyugtalan és békétlen. Az ily emberrel nagyon nehez a családjának együtt élni. Pedig nem az ő hibája. Sok nagy gyárnak állandóan alkalmazott elmeszakértője van, aki az ilyen alkalmazkodni nem tudó munkásokat és tisztviselőket megvizsgálja s megtalálja neki azt a foglalkozást, ami helyrehozza lelki állapotát, összhangba hozza a környezetét a természetével és csodálatosan rövid idő alatt az illetőből más ember lesz. Százezerszámra idézik ezeket a példákat, melyekből kiviláglik, hogy a legboldogtalanabb emberen is lehet segíteni, ha a környezetén a > természetének megfelelően változtatnak. Nincs ebben semmi csodálatos. Hiszen a testi életnek is megvannak a hasonló törvényei, melyeket ma már mindenki elismer. Van, aki egy tóparti városban szüntelen asztmával küzd, soha nem tud rendesen dolgozni, lefogy, ingerült, beteg — s mikor az orvos tanácsára a szárazföld belsejére költözik, megszabadul bajától s egészséges ember lesz. Akinek tüdőbaja van, annak magaslati levegő kell, mig a szívbajosnak jobb, ha nem “partos” vidéken lakik, hanem síkon, ahol nem kell megerőltetnie a szivét. A gyárosok sohasem lettek volna hajlandók rájönni arra, aminek felismerésére épp ezek a tudósok kényszeritették őket, hogy a munkások jobban, hibátlanabbul, eredményesebben dolgainak, ha tisztességes étkezési hellyel, mosdókkal, emberséges környezettel s emberies beosztással látják el őket. Az ember szabad lény ... szabadság nélkül összeroppan. És épp az emberi lélek szabadság-szerető természete következtében szükséges, hogy az ember oly körülmények között s oly környezetben éljen, ami veleszületett természetének megfelel. Ma már tudjuk, hogy Social Security, aggkori biztonság, kórházi ápolásra való bizonyos jogosultság s hasonló társadalmi intézkedések munkakedv serkentő hatással vannak. Minden ember biztonságra és összhangra törekszik. Ha azt nem találja meg, akkor betege lesz: az egyiknél a betegség talán csak ingerlékenység, a másiknál vándorlásra való hajlam, a harmadiknál munkájának szüntelen cserélgetése lesz, mig soknál iszákosság és még többnél súlyos idegbaj... Vannak, akik kitörnek a természetükkel meg nem egyező körülmények börtönéből... esetleg bűnözők lesznek, akik csak kiutat keresnek abból az életmódból, amiről ösztönszerüen érzik, de tudják, hogy nem nekik való. A háború nem oka a társadalmi bajoknak, csak alkalom arra, hogy 'azok élesebben megmutatkoznak s ilyenformán egyúttal inditóok arra is, hogy e bajok igazi gyökereivel komolyan foglalkozzanak. S ezért a mostani helyzet csak javára lesz az emberi társadalomnak, mert gyorsabb ütemben indítja meg a bajok orvoslásának előmunkálatait. S ezek ellen a bajok ellen hiába hangzanak el szószékekről és tanszékekről figyelmeztető és intő beszédek: ahogyan a rák beteg embernek hiába mondják, hogy ne fájjon a gyomra, úgy a társadalmi bajokat sem fogják tilalmakkal és intelmekkel megoldani. A megoldást csak abban lehet megtalálni, ha az emberi életet a természetének megfelelő körülmények közé állítják s lehetővé teszik számára azt, hogy veleszületett tulajdonságaival összhangban éljen. Ezeknek a bajoknak a gyökere megvolt s ette azok lelkét, akikben meg volt s » pitják meg, hogy összeházasodhatnak-e vagy sem. BorVegyen Háborús Kötvényt Trouble Timetable for Nazis Courtesy STANDARD OIL. CO. (OHIO)—1» .Overlapping bomber arcs from English and Mediterranean bases i blanket both western and southern “invasion coasts” of Europe. I Shaded area shows 100-mile-wide belt of French railway* net. work, on which Germans depend to speed reserves against main Allied attacks, now thoroughly blasted. Number of fuel drums in photo below looks impressive, but holds only fraction of what our planes burn daily One four-engined bomber uses 300 gallons of 100-octane gas on a one-hour mission. Our bombers fly by thousands, every day, on missions of many hours. Figure it out.
