Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-04-13 / 15. szám

1944 április 13 Tiltakozás az osztalék ügyében (Folytatás a 3-ik oldalról) öreg tagok tévednek, ha azt hiszik, hogy CSAK ŐK fizet­nek erre az uj alapra, ha esetleg ennek az évnek osz­talékát nem kapnák meg. Az öreg tagok régi köt­vényei MAGASABB SZÁZALÉKÚ KAMATLÁBBAL VAN­NAK SZÁMÍTVA, tehát az öreg tagok befizetései köt­vényük értéktáblázata szerint EGY FÉL SZÁZALÉKKAL MAGASABB KAMATOT HOZNAK NEKIK, MINT A FIA­TALOK 3.5%-OS KÖTVÉNYEI. Az a fél százalék külömbség sokkal többet tesz ki nye­reségben az öregek javára, mint amennyit vesztenének, ha az Egyesület egy évi osztalékot nem fizetne ki. Viszont a fiatalok kevesebbet vesztenek ugyan osztalékban, de vi­szont a kötvényük drágább, mert fél százalékkal alacso­nyabb kamatláb alapján van számítva. Ennek figyelembevételével nyilvánvalóvá válik az is, hogy igazság szerint kevesebb jövedelme van az egyesü­letnek a magasabb kamatlábbal számított kötvényeken, mint azokon, melyek alacsonyabb kamatlábbal vannak számítva. Ha a mai világban az egyesület szerencsésnek mondható, ha sikerül a befektetéseket 3.75%-os haszon­nal kezelni, akkor nyilvánvaló, hogy a 4%-os haszonra számitott kötvényeken nincs haszna az egyesületnek, mig a 3.5%-os kötvényeken van haszna, és pedig egy negyed százalék. Az Egyesület az osztalék kifizetésénél mindég előny­ben részesítette az öregeket, akik az egyesületért dol­goztak és azt naggyá tették és azért őket ugyanoly száza­lék mellett részesítette az üzletvezetés hasznában, mint a fiatalokat, holott a fiatalabbak alacsonyabb kamatlábon számitott kötvényeire befizetett dijak nagyobb hasznot hoznak, mint az öreg tagok magasabb kamatra számi­tott havidijai. Ezt még az öregek is megértették, hiszen a konvenció nagyrészt idős delegátusokból állott s ezek határozták el, hogy az egyesület még egy lépéssel menjen tovább és térjen át a 3%-os alapra, melynek az eredménye csak az, hogy ezáltal az öregek kötvényei még előnyösebbek, mint a fiataloké. De meg kell tenni, mert MA még 3.75%-os haszon sincs a befektetéseken. Az öregek egy ÁLLANDÓ osztalékban részesülnek, melyet nem vesznek észre, mert az havidijaikan és köt­vényeik értéktáblázatában van elrejtve. De mégis meg­kapják és ha bárki veszi magának a fáradságot, hogy egy szakértőt megkérdezzen, az meg fogja kísérelni ezt megmagyarázni neki úgy, ahogy mi itt megtettük. Per­sze ezek nagyon bonyolult kérdések, melyeket nehéz meg­magyarázni annak, aki nem rendelkezik szakképzettség­gel. A mai alacsony kamatjövedelem mellett és a kato­nák halálozási kockázata mellett még egy harmadik szem­pontot is figyelembe kell venni és ez a HÁBORÚ UTÁNI GAZDASÁGI HELYZET. Senkisem tudja, hogy mily ér­tékeltolódások fognak bekövetkezni a háború után. Sen­kisem tudhatja, hogy a kamatjövedelem tovább fog-e esni, vagy emelkedni fog-e. Senki sem tudja, hogy a bondok háború utáni értéke szilárd marad-e vagy inga­dozni fog. Emiatt a bizonytalanság miatt szükséges az, hogy az egyesület oly alapot létesítsen, mely a háború utáni gazdasági ingadozások súlyosabb ütéseit fel tudja fogni és megvédi az egyesületet attól, hogy esetleg na­gyobb megrendülést kelljen elszenvednie. * * * A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET nem az egyetlen, amelyik ezt az eljárást követi. AZ ÖSSZES NAGY BIZ­TOSÍTÓ TÁRSASÁGOK részben leszállították, részben beszüntették az osztalékfizetést, részben azt tették, amit mi, félretették egy rendkívüli háborús alapra. Pedig ezek a szóban forgó társaságok egytől-egyig MAGASABB RÁTÁKAT fizettetnek. És mégis, a megnövekedett halál­eseti kockázat és az alacsony kamatjövedelem miatt kénytelenek voltak ezt megtenni. Ne felejtsük el továbbá, hogy rengeteg társaság és egyesület van, mely SOHASEM FIZETETT OSZTA­LÉKOT. A Verhovay évek óta fizet és fog is fizetni. Te­hát mindenképen már eddig is többet tett, mint sok más biztositó társaság és egyesület. * * * A KÉT LEGFONTOSABB SZEMPONTOT hagytuk á végére. Az egyik az, hogy senkisem mondotta, hogy nem fizetjük ki az osztalékot. Ha a katonáink halálozási Verhovayak Lapja 5-ik oldal alatti és utáni pénzügyi viszonyokban nem lesznek rend­kívüli eltolódások, akkor a háború után ennek az évnek osztalékát is kifizetjük, amint az az igazgatóság hatá­rozatából is kitűnik. Egyesületünk csak félreteszi az összeget: a tagság számára teszi félre. A másik szempont pedig katonáink érdeke. Abban minden tagtársunk egyetért az igazgatósággal, hogy ka­tonáink érdekében tenni kell valamit. Ha a háború után gazdasági viszonyaink nagyobb rázkódtatásokon mennek keresztül és katonáink esetleg nyomorba kerülnének, ak­kor kell, hogy az egyesület képes legyen arra, hogy raj­tuk segítsen, öreg tagtársaink legmagasabb osztalékai $10 körül járnak. Van-e, akinek a front borzalmait ér­tünk végigszenvedett fiatal tagtársaink megsegítése nem ér meg egy évben tiz dollárt? Nem hisszük, hogy egyet­len ilyen tagtársunk volna is! Persze, azt kérdik a 290-ik fiók tagtársai és bizo­nyára mások is, .hogy miért az osztalékot fordítják-e célra? A felelet egyszerű: az igazgatóság nem vethet ki az egyesület tagjaira egy meghatározott összeget egy ily rendkívüli alap létesítésére. Már pedig a kérdés az, hogy ha ily alap létesítése szükséges, HONNAN vegyük az alapot? Nyilvánvaló, hogy egyetlen forrás van, ami­hez törvényes és szerződésileg biztosított utón nyúlhat az igazgatóság és ez az egyetlen forrás AZ OSZTALÉK. Ha öreg tagjaink elolvassák 4%-os kamatlábbal számi­tott kötvényeiket, akkor meglátják, hogy abban sehol sincs szó osztalékról. Az Egyesület többet tett, mint amit ígért, amikor osztalékot fizetett nekik s ezt a többet meg fogja tenni mindaddig, amig az lehetséges vagy taná­csos. Ugyanakkor a tagtársaknak is el kell ismerni azt, hogy nem lehet követelni azt, ami nincs megígérve . .. Még azok a biztositó tár aságok is, melyek fizetnek osztalékot és arra a kötvényben kötelezik magukat, ugyanakkor mindég kikötik azt, hogy osztalékot csak akkor fizetnek, ha az megengedhetőnek látszik és akkor sem kötik le magukat a kifizetendő osztalék összegének nagyságára nézve. Ezért tudják megtenni, hogy most részint csökkentik, részint megszüntetik — egyelőre — az osztalék fizetést. * * * Kérjük a tagtársakat, hogy jóakarattal vegyék figye­lembe ezeket. Ne csak azt lássák meg, hogy az öreg tag­társakat, hol érte sérelem, hanem azt is lássák meg, hogy hol részesülnek előnyben. Ha azt meglátják, akkor észre fogják venni azt is, hogy az osztaléknak ily alapra való félretétele nem sérelem. Azt is meg kell, hogy értsék a tagtársak, hogy ily alap létesítésére pénz kell és ez a pénz nem kerülhet ejő máshonnan, mint az üzletvezetés hasznából. A halál­eseti, a betegsegély és baleset segély alapot védjük azzal az alappal, ami az egy évi osztalék félretétele által lé­tesül. S ha nem lesz szükség rá, ha el tudja kerülni az egyesület azt, hogy ezt az alapot igénybe vegye, akkor boldogan ki fogja fizetni ennek az évnek az osztalékát is. hogy ily állásokra adják be pályázataikat, mert ezen a téren van a legtöbb lehetősé­gük arra, hogy állandó és maradandó keresethez jussa­nak. TERJESZKEDNEK A NŐK HAZATÉRT KATÓNAK ELHELYEZKEDESE A hadvezetőség a katonai szolgálatból elbocsájtottak ke­zébe most egy könyvecskét ad, mely ismerteti velük a polgári életbe való visszaté­rés módozatait és az elhelyez­kedésnél követendő eljárást. Már sok tagtársunk van, aki visszatért katonai szolgálat­ból s igy helyesnek látjuk e könyvecske utasításait rövi­den ismertetni. A szolgálatból végleg el­­bocsájtott katonának jelent­kezni kell a sorozó bizottság­nál és ott bemutatni elbo­­csájtó levelét. Nagyon jól te­szi az elbocsájtott katona, ha elbocsájtó levelét a megye­házán is bejegyezteti, mert az esetleg később előforduló kel­lemetlenségektől óvja meg. Ha van oly katonai szolgálat­ból elbocsájtott tagtársunk, aki ezt nem tette meg, ajánl­juk, hogy haladéktalanul pó­arány száma nem lesz rendkívül magas és ha a háború tolj a mulasztását! Az elbocsájtott katonának törvényes igénye van arra az állásra, amit bevonulása előtt betöltött és az őt akkor al­kalmazó vállalatnak köteles­sége. őt vagy ugyanabba az állásba visszahelyezni, vagy ahelyett oly alkalmazást biz­tosítani neki, amelynek jö­vedelme megfelel bevonulása előtt betöltött állásának. Minderre azonban a katoná­nak csak abban az esetben van törvényes igénye, ha el­­bocsájtásától számitott 40 (negyven) napon belül jelent­kezik régi alkalmazójánál: ha ezt az időhatárt elmulaszt­ja, akkor már a törvény nem védi meg állását. Állami hivatalokra (Civil Service) való pályázatoknál elbocsájtott katonák előnyben részesülnek és igy ajánljuk azoknak a tagtársainknak, akik még nem tudtak meg­felelő módon elhelyezkedni’, Jelenleg 17 millió nő dol­gozik gyárakban és irodák­ban az egész országban, közel hét millióval több, mint 1942- ben. Ennek a nagy terjesz­kedések természetesen az az oka, hogy több, mint tiz mil­lió fiatalember katona ruhát öltött s helyüket a nőknek kellett elfoglalni. — Nemcsak a pénzkeresés terén terjesz­kednek a nők, hanem azzal párhuzamosan a politikai jo­gok gyakorlása terén is. 1942- ben az összes szavazatok 45 százalékát a nők adták le 3 minden valószínűség szerint ebben az évben legalább ugyanannyi nő fog szavazni, mint férfi. — Ez helyes is, hiszen a nők évtizedeken át harcoltak a szavazati jogért s most, hogy megkapták, illő, hogy éljenek is vele. S talán buzgóbban is fognak élni ve­le, mint a férfiak, mert a férfiaknak mindég volt sza­vazati joguk s igy megszok­ták ezt a jogot s nem becsü­lik meg annyira, mint a nők, akiknek a szavazati joga nem oly régi keletű. — Ugyanak­kor azonban meg kell gon­dolni azt is, hogy, ha a női szavazók nagyobb számmal ’»'•-mek, aint a férfi-szava­zók, akkor az végeredmény­ben azt jelenti, hogy hazánk­ban nőuralom kezdődik, mert a többségben lévő női szava­zók fogják eldönteni, hogy az egyes kormányzati állásokat kik töltsék be. Ebben sem lesz hiba, ha a nők megszer­zik azt a politikai tájékozott­ságot, amivel a férfiak bír­nak, akik elismerten szorgal­masabb újságolvasók, mint a nők. Végeredményben Ame­rikában már eddig is nőura­lom volt, mert bár a férfiak nagy része azt állítja, hogy ő az ur a házban, ■ a valóság mégis csak az, hogy a leg­több házban az történik, amit a feleség akar. A férfi akara­ta rendszerint csak akkor ve­zet, ha ő is azt akarja, amit a felesége. Rossz nyelvek szerint nemcsak a munkások és tisztviselők házaiban van ez igy, hanem a Fehér Ház­ban is, de ezt már mégsem hisszük el... A LEGJOBB ÉS LEGBIZTOSABB BEFEKTETÉS A VILÁGON! VEGYEN HADI KÖLCSÖNT!

Next

/
Thumbnails
Contents