Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)

1943-08-05 / 32. (31.) szám

1943 augusztus 5 9-ik oldal Verhovayak Lapja tása mellett döntött. I. rész. Az elnök kéré­sére az alapszabály módo­sító bizottság részéről a ke­rületi jegyző jelenti, hogy az Igazgatóság által előirt alapszabály módlositásokat, a jelenben érvényben levő alapszabályokkal párhuzam­ban olvasta és annak min­den pontja fölött vélemé­nyét kinyilvánította. A gyűlés a jelentést tudomá­sul vette és az Igazgatóság által előirt alapszabály mó­dosításokat egyhangúlag el­fogadta. II. rész. A 27-ik kerület kéri a konvenciót, hogy has­son oda, hogy a Verhovay Segély Egylet továbbra is tagja legyen az Amerikai Magyar Szövetségnek. III. rész. A 27-ik kerület mellette van, hogy a Ver­hovay Segély Egylet a töb­bi testvérsegitő egyesületek­kel egyesüljön, ha annak az ideje elérkezik. Azonban mint a legnagyobb egyesü­let, joggal tartson számot arra, hogy a vele csatlakoz­ni kívánó egyesület emelked­jen fel a Verhovay színvo­nalára s ne kívánják azt, hogy a Verhovay feláldozza önmagát. IV. rész. Nagygyülési kép­viselőnek egyhangúlag lett megválasztva: Rohály Jó­zsef, pótképviselőnek pedig szintén egyhangúlag Mihók György választatott meg. Több tárgy nem lévén, Tatár elnök a gyűlést be­zárta. TATÁR JÁNOS, kér. elnök, ROHÁLY JÓZSEF, kér. jegyző. JEGYZŐKÖNYV Felvétetett a Verhovay Segély Egylet 19/B. kerüle­tének (45-ik fiók) 1943 jú­lius 11-én tartott gyűlésé­ben, Cleveland, O. Elnök Készéi Imre szives szeretettel köszönti a szép számban megjelent tagtár­sakat és a gyűlést délután 3 órakor megnyitja, öröm­mel jelenti be a gyűlésen megjelent t a g t á r saknak, hogy az 1939-ben tartott konvenció óta a fiók tag­létszáma olyan szépen gyarapodott, hogy a követ­kező nagygyűlésre egy he­lyett két nagygyülési kép­viselőt küldhetünk. A beje­lentést a tagság örömmel vette tudomásul. Ezek megtörténte után elnök bejelenti, hogy ez a gyűlés van hivatva megvá­lasztani a nagygyűlésre kül­dendő delegátusokat, miért is figyelmezteti a komolyan gondol kozó tagtársakat, hogy igyekezzenek olyan tagokat elküldeni a nagy- i gyűlésre, akik az egylet ér­dekében kifejtett munkáik révén ezt kiérdemelték. A figyelmeztető szavak elhang­zása után-, elnök elrendeli a nagygyülési képviselők meg­választását. Ajánlva lettek a követke­zők: Balogh Lajos, Készéi Imre, Csorba Lászlóné, Bé­res Mihály és Halavács Jó­zsef. Nagy szótöbbséggel lettek megválasztva nagygyülési képviselőknek, Balogh La­jos a fiók régi, szorgalmas titkára és Készéi Imre, a fiók népszerű elnöke. A sza­vazás eredményeként pót­képviselőnek meg lettek vá­lasztva, Csorba Lászlóné és Béres Mihály. Jegyző jelenti, hogy a ke­rületi gyűlés költsége min­den kiadást beszámítva, 19 dollárt teszi ki. Tudomásul véve. Elnök köszönetét fejezi ki a megjelent tagtársaknak a gyűlés folyamán tanúsí­tott példás viselkedésükért és a gyűlést bezárja. K. m. f. KÉSZÉI IMRE, elnök, BALOGH LAJOS, jegyző. JEGYZŐKÖNYV * 156 Felvétetett a Verhovay Segély Egylet 9-ik kerüle­tének 1943 julius hó 4-én tartott gyűlésében. Jelen vannak: A 31-ik fióktól: Síje And­rás és Tóth János, a 61-ik fióktól: Gulyás István, a 386-ik fióktól: György Jó­zsef, a 347-ik fióktól: Gyür­ke Miklós és a 242-ik fiók­tól: Rostás Imre. Nem küldtek képviselőket: az 56, 156 és a 245-ik fiókok. Elnöknek Gyürke Miklós, a 347-ik, jegyzőnek pedig: Tóth János, a 31-ik fióktól lettek megválasztva. Elnök a kiküldött kép­viselők üdvözlése után a gyűlést megnyitja és kéri a megjelent képviselőket hogy a tárgyalás alá kerülő ügyekhez, komolyan szólja­nak, mert csak úgy tu­dunk érdemleges munkát végezni, ha minden dolog­gal komolyan foglalkozunk. Olvastatott a központi hivataltól megküldött alap­szabály módosítási javaslat, melyet a kerület egy pont kivételével elfogad. A betegsegélyek ügyével foglalkozó részt a kerület úgy kívánja módosítani, hogy természetes betegség esetén is az első naptól kap­ja a tag a betegsegélyt, ha a betegség 7 napnál tovább tart. Indítványozza a kerület, hogy az egylet lépjen ki az Amerikai Magyar Szövetség­ből és az ezen megtakarított összeget fordítsa öreg és rokkant tagok terhének csökkentésére. Tiltakozik a kerület a 2 főszervezői állás felállítása ellen, mert ennek nem látja szükségességét. Nagygyülési képviselőnek meg lettek választva: Tóth János, a 31-ik és Gyürke Miklós a 347-ik fióktól: pót­képviselőnek pedig: Síje András, a 31-ik és Rostás Imre, a 247-ik fióktól. Elhatároztatott, hogy a kerülőt következő gyűlését Vintondale, Fa.-ban fogja megtartani. Több tárgy nem lévén, el­nök a gyűlést bezárja. K. m. f. GYÜRKE MIKLÓS, elnök, TÓTH JÁNOS, jegyző. JEGYZŐKÖNYV Felvétetett a Verhovay Segély Egylet 29-ik kerüle­tének 1943 julius hó 11-én a St. Louis-i Magyar Házban tartott rendes kerületi gyű­lésén. Nagy Gyula, kerületi el­nök, délelőtt 9 órakor meg­nyitja a gyűlést, üdvözli a megjelent delegátus tagtár­sakat és kéri, hogy a gyű­lés folyama alatt legyenek tárgyilagosak, kerüljék a személyeskedést, tartsák be a parlamentáris szokásokat és az ügyekhez nyugodtan és megfontoltan szóljanak. 1. ) Az elnök a kiküldöt­tek igazolására Labanics Miklós és Pocsik János tag­­társakat kérte fel. Miután minden fiók megbízó levele rendben találtatott, az el­nök megállapítja, hogy a gyűlésen 9 fiók, 13 szava­zattal van képviselve, a kö­vetkező fiókoktól: A 100-ik fióktól: Divernon, 111., Nagy Gyula; a 209-ik fióktól: St. Louis, Mo., Labanics Miklós; a 187-ik fióktól: Granite-City, 111., Nagy Dénes, Elek Dezső, Veres József; a 303-ik fiók­tól: Washington Park, 111., V. Pocsik Lajos, Katona Mi­hály; a 322-ik fióktól: De­catur, 111., Mrs. Roza Bauer; a 278-ik fióktól, Omaha, Neb., Kovalik András és Koros József; a 276-ik fiók­tól, Buckner, 111., Sera Já­nos; a 499-ik fióktól: Har­risburg, 111., Kish Sándor és a 340-ik fióktól: Colp, 111., Pocsik János. 2. ) Pocsik János kerületi jegyző felolvassa a mult ke­rületi gyűlés jegyzőkönyvét, amely tudomásul véve hite­lesítve lett. A beérkezett le­velek felolvasván és tudo­másul véve.. Felolvasván Schafnitz Károly tagtárs­nak, a 209-ik fiók titkárá­nak a levele, melyben jelen­ti, hogy a Magyarház terme a kerületi gyűlés megtartá­sára el van intézve. Az elnök és a gyűlés engedelmével a Magyarház részéről Győry Sándor elnök, a Verhovay 209-ik fiók részéről pedig Schafnitz Károly titkár üd­vözölték a 29-ik kerület Ver­hovay delegátusait. A jegyző tagtárs olvassa a központi főéinek és a központi főtit­kár leveleit, jelenti, hogy a központtól a kerületi gyű­lésre az iratok és az Alap­szabály módosítási javaslat megérkezett. 3.) Nagy Gyula elnök mi­előtt az Alapszabály módosí­tását megvitatnák, kérte a delegátusokat, hogy mi a véleményük a nagygyűlés (konvenció) megtartásáról vagy annak elhalasztásáról. A 29-ik kerület delegátu­sai egyhangúlag a konven­ció megtartása mellett sza­vaztak. 4.) Alapszabály módosítás. A gyűlés részletesen fog­lalkozott a központ által ki­küldött alapszabály módosí­tással, melyet pontról-pont­­ra megtárgyalt és azt egy­néhány pontnak a kivételé­vel helyesnek találta. A gyű­lés nem fogadta el az Első rész “C” pontját. 7-ik oldal 5-ik paragrafusát. Maradjon a régi, január, a kerületi gyűlések összehívására pe­dig május hónap. 3-ik fe­jezet 66-ik oldalon a 33-ik paragrafushoz ajánlott beil­lesztést a gyűlés nem fogad­ta el. A 72-ik oldalon a har­madik bekezdésből kimarad “C osztályú endowment” s helyette beírandó “többi meghatározott időre szóló”. E pontra a nagygyűléstől kérünk majd felvilágosítást. A 73-ik oldalon a 37-ik pa­ragrafus egészben megtar­tandó. Ezzel a központ által ajánlott alapszabály módo­sítás befejeződött. Schafnitz Károly a 209-ik fiók titkára jelenti, hogy az ebéd kész és meginvitálja a delegátus urakat ebédre. Nagy Gyula elnök a gyű­lést egy órára felfüggeszti. (Az ebéd alatt, amely igen jó hangulatban folyt le, a St. Louis-i fiók tagjai hamar megbarátkoztak a delegátus urakkal. Több Verhovay szellemű felkö­szöntő volt. Nussbaumer Ede tagtárs nagy helyeslés közt az egyesülés sikertelen­ségét boncolgatta. Marx Antal a fiatalabb tagok ré­széről a Verhovay testvér­­segítés kiépítését hangoztat­ta. Az ebéd alatt Mrs. Bauer kis unokája szép táncszá­mokkal, Dóra Nándorné pe­dig szép magyar nótákkal szórakoztatta a delegátus urakat.) Nagy Gyula elnök 1 óra 30 perckor újra megnyitja a gyűlést. Következnek a fiókok delegátusainak az alapszabály módosítási in­dítványai. Labanics Miklós a 209-ik fiók delegátusa olvassa a fiók által előterjesztett in­dítványt. i 1. ) 2-ik fejezet 33-ik pa­ragrafusából 66-ik oldal: Kívánjuk törölni az első pontnak utolsó sorát, amely igy hangzik: “És a tag nem volt hátralékban.” Indok: Ezt a kellemetlen­ségek, vagy félre magyará­zás végett kívánjuk, mert többször is megtörténhet a legpontosabban fizető tag­gal is, hogy egy esetleg két hónappal hátralékban lesz. Azért még nem törlendő, de ha közben baleset érné, úgy a fenti megállapítás értel­mében a tagot a baleset biz­tosításától megfoszthatják. 2. ) A 2-ik pontból törölni kívánjuk: Ha a tag halála (után) a következő mondat részt: “az előtt történik mi­előtt a tag a 65-ik' életévét betölti és a halál oka”. 3. ) A 67-ik oldalon a G pont oda módositassék, ki­vételt képez a mérgezés, ha az véletlenül és nem szán­dékosan történt. Indok: Olyan eset is fo­roghat fenn, hogy házon kívül is ételmérgezés áldo­zata lehet az is, aki egyéb­ként szereti életét és semmi kedve sincs meghalni. 4. ) A 68-ik oldalon a 34-ik paragrafus utolsó két sora és a következő sorok a 69-ik oldalon, úgy intézkedik, hogy ha egy tag elérte a 65-ik életkort, akkor min­den kárpótlás nélkül meg­szűnik a balesetbiztosítása. Ha véletlenül 65 éves kora után érné baleset, hiába fi­zette 10 éven át vagy még tovább is a balesetbiztosí­tást, nem kap egy centet sem. Ez az intézkedés igaz­ságtalan, mert ha valaki jó alany fiatal korában, tartas­sak meg öreg korában is. Élete végéig. Miért szűnjön meg a biztosítása minden kárpótlás nélkül 65 éves ko­rában, ha az illető tag kí­vánja fizetni azt. Az még nem biztos, hogy az illető tag baleset által fog meg­halni. i Azért indítványozzuk, hogy a baleset biztosítások, amelyek mostanáig érvény­ben vannak, egész életen át fizetendők a biztosítási dijakkal és érvénnyel bír­nak, amig azt a tag ponto­san fizeti, eltekintve attól, hogy hány éves. Indítványozzuk, hogy a baleset biztosítási kötvények kiadása korhatárhoz legyen kötve. Mondjuk 55 vagy 60 évesnél idősebbek ne legye­nek felvehetők. i Indítványozzuk, hogy a Verhovay Hivatalos Lapunk tartassák meg továbbra is a jelenlegi szellemében, ter­jedelmében és formájában.

Next

/
Thumbnails
Contents