Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)
1943-07-22 / 29. szám
7-ik Oldal 11943 juilus 22 Verhovayak Lapja Amerikai Magyarok Hónapja Nekünk az Egyesült Ä1- I lamok magyar származású polgárainak, természetesen minden hónap kedves és áldott, amit itt élünk le, de a legkedvesebb és legdrágább mégis csak az a hónap, amelyben julius 4-ike van, a hangulattal, meghatottsággal, amerikai nemzeti érzéssel tele Fourth of July. A United States of America ünnepnapjai épp úgy visszatérnek évenként egyszer mint a Fourth of July s ez ünnepnapok közt a legmeghatóbb és legünnepélyesebb a Hálaadás Napja. Nekünk magyar származású amerikai polgároknak mindkettő drága, de julius 4-ike mégis más. A Thanksgiving Day meghatott hálaadásra késztet, a julius 4-ike vigabb, örömtelj esebb s amerikai nemzeti érzésünket, büszke amerikai öntudatunkat ébreszti föl s bizony jobban mint a régóta itt törzsökös amerikaiaknál. Aki itt született s gyermekkora óta abban a neki természetes felfogásban és tudatban nő fel, hogy ő nem is lehet más mint amerikai és teljes jogú polgár, az kissé más állapot. Annak a Hudson, Mississippi, Ohio szőke vizei a nemzeti folyamok és folyók; annak az Adirondock rengetege a nemzeti erdő; annak az igazi és álmában is valónak elképzelt amerikai ősei nem Nándorfehérvárnál vagy Mohácsnál vérzettek; annak Paul Revere, Washington, Lincoln a nemzeti hősei. És azoknak az amerikai magyar polgároknak a helyzete vagy állapota, akik odaát születtek s a jóságos sors vetette őket ide szintén más. Először is bármily keserves volt is eddigi életük folyása, most, ezekben a rettenetes időkben rá kell jönniök, hogy bizony jóságos volt az a sors, mely őket ide vetette most igazán boldogok, hogy amerikaiak lehetnek. Ezeknek (tudniillik nekünk) fölfoghatatlanul nagy valami a Fourth of July, hamarosan elképzelhetetlen boldogság, hogy ezt nem Nicaraguában vagy Hondurasban tölthetjük el és élvezhetjük, hanem itt Amerikában. Mi ezt a hónapot nem örököltük, mint az itt régóta törzsökösök, hanem a jó sorstól kaptuk, de ez a béke idejében eszünkbe sem jut, mintha oly kicsiség lenne végre oly hazára találni a régi helyett, amelynél jobb és boldogitóbb nincs kerek e világon. Úgy vagyunk vele, mint az ősmagyarok egyszer már voltak, mikor százötven esztendei ott lakás után fölkerekedtek Lebédiából s átvándoroltak igaz hazájukba, Magyarországba. Közben úgy történt, hogy sokunknak onnan is távoznunk kellett, s ó áldott sors, s itt találtunk uj hazát. Itt nem kellett harcolnunk érte mint ezer esztendővel ezelőtt a régi hazában. Még csak rossz szemmel sem néztek bennünket; nem kérdezték, hogy miért jöttünk; az Egyesült Államok Amerikája szeretettel fogadott minket; nem irigykedett, hogy itt százféle alkalom nyílt nekünk a megélhetésre s hogy boldogulunk. Ennyi jóság nem maradhatott hatás nélkül; büszkék vagyunk, hogy amerikai polgárokká lehettünk s azokat sem faggatják, akik még nem azok, hogy miért nem azok. Fiaink a harctereken Amerikáért együtt véreznek az itt régóta törzsökösökkel s Amerikáért mindent megteszünk, ami tőlünk telik. De mintha mind ez nem lenne elég. Valami hiányzik ahoz, hogy iélekben is oly teljesen amerikaiak legyünk, mint amilyenek már itt született fiaink és unokáink. Valljuk be, hogy még nem tudunk oly teljesen szakítani a régi hazához fűzött érzelmi láncokkal, mint ahogy fiaink és unokáink tudnak. Pedig igy kellene, ha logikusan keresve keressük a régi magyarországi hangulatokat. Ha nekikeseredünk, akkor azon tűnődünk, hogy nem forog a dorozsmai szélmalom, mintha itt Amerikában oly fontos lenne, hogy forog-e vagy jól esik tudnunk, hogy káka tövén költ a ruca és a Tisza zavaros vizét kis pejlovunk nem issza. Ne értsenek félre, nem a nóta, nem a melódia a baj, hanem a szöveg, mely nem engedi a volt hazával összekötő szálakat elszakadni. Ez magától elszakadt az itt született magyar gyereknél, azért mert nemcsak nem hall óhazai vonatkozású dalokat, de meg sem érti. És baj ez? Hiszen az ő kis lelke a legteljesebben összeforrt Amerikával és semmi kárát nem vallja ha nem tudja, hogy mi és merre van az a Maros, aminek vize folyik csendesen. Ezzel nem azt mondjuk, hogy praktikus okokból nem felejt el magyarul, de magyarul is tudni más, mint Magyarországra vonatkozású dolgokon keseregve édelegni. Nekünk öregeknek nehéz ugyan fölhagyni mindennel, ami volt hazánkra vonatkozik vagy ami eszünkbe juttatja, de teljesen amerikaiaknak kell lennünk, mert úgy sincs más választás és mert fölemelő érzés amerikainak lenni. Legalább megközelíteni igyekszünk az itt született és nevelkedett • gyermekek és serdültek lelki adottságát, akiknek Washington, Lincoln ée a többi nagy amerikai igazán az ősei, akik épp oly amerikainak érzik magukat, mint azok a nagy emberek voltak. Olyanoknak kellene lennünk, mint a régóta törzsökös amerikaiak, akik el sem képzelik magukat másnak és semmit sem számit az, hogy valamikor valamelyik ősapjuk Hollandiából vagy Angliából jött át ide. Nekünk minden hónap egyformán amerikai, de mégis julius az, amelyen legmeghatottabban kell ráeszmélni amerikai voltunkra s büszkének lenni rá. YARTIN JÓZSEF VISSZAHELYEZETT TAGJAINK NÉVSORA ' REINSTATED JUNE 30, 1943 Fiók-Br. 8 Dula Paul 14 Petrash Louis, Sikentanz Mrs. Mary, Tárkányi F. Béla, Tárkányi Béla, Zam Joseph A., 17 Zsoldos John E., Zsoldos Mrs. John 25 Mizda László 26 Cipták John K. 33 Márton Istvánná 34 Kuscsik Elizabeth, Lovász Mrs. Géza 35 Selwyn Mrs. Stephen 55 Toth Margaret Eleanor 70 Simon Mihály 78 Matusz Andrásné 83 Bacsó Rose, Dula Frank, Gálya József, Gálya Gyula, Gálya William, Hethy Margaret Pataky Vilma, Ritz Mrs. Peter, Yagasits Mrs. Alexander 87 Egri Jánosné, Jobbágy János 89 Mágnes Michael Jr. 121 Biugos George, Brugosh James, Fazekas Joseph 132 Borbély Rose, Horvath Robert E., Patus Mrs. Nándor F. 133 Sándor Lajos, Sándor Lajosné 149 Bloor Mrs. Robert 163 Helmeczy Mihály 180 Zajacz János 204 Pallagi Valeria 208 Török Gábor 290 Sobczak Mary 296 Farkas Louis 341 Csepely Andrew 345 Kalmar Joseph, Sr. 349 Halasz Charles 361 Benczik Mrs. Catherine, Jakab Mrs. Steven 362 Nohacs George, Nohacs Mrs. George 366 Galtl Elmer 388 Kar Mrs. Joseph 399 Gombinski Mrs. Nicholas 429 Magee Mrs. Ronald 447 Sabo James S. 475 Faludi Mrs. Frank 480 Yakab Margaret 511 Horvath Mrs. Stephen 59 59 Pittsburgh, Pa.s 1943 junius hó 30-án. RÉVÉSZ KÁLMÁN, kp, számvevő. TAGSZERZÉSI MOZGALOM A 1II-IK VERHOVAY KERÜLETBEN AZ ANYAFIÓK TISZTELETÉRE AZ ÖTVENEZRES TAGLÉTSZÁM ELÉRÉSE ALKALMÁBÓL Subits József kerületi szervező mozgalmat indított abból a célból, hogy a IH-ik kerület az ötvenezres taglétszám elérését ünnepelje meg száz uj tag megszerzésével. Az ünnepi szervezés julius 11-én kezdődött és julius 31-én végződik. Körlevélben szólította fel a 3-ik kerület szervezője az összes szervezőket és tisztviselőket, hogy a kerület e mozgalmából vegyék ki részüket. Rámutal körlevelében arra, hogy a Verhovay Segély Egylet ily nagy mérvű megnövekedése mindnyájunk büszkesége lehet. De nem elég, hogy büszkék legyünk rá, hanem lépjünk a tettek mezejére. A Verhovay Segély Egylet állandó növekedése a legbiztosabb garancia arra, hogy további növekedésének semmi akadálya nincs. Sokkal nehezebb dolog megszerezni az első ötvenezer tagot, mint a következő százezret. Minden biztositó intézmény működésének legnehezebb idejét addig éli, amig csak maroknyi taggal a kezdet nehézségeivel küzd. Az amerikai magyarság kitüntette a Verhovay Segély Egyletet bizalmával. Ennek a bizalomnak meg kell felelni és pedig fokozott munkával. A szervezéssel munkálkodók tekintélyes tábora a 3-ik kerületben könnyen összehozhat száz uj tagot 20 nap alatt, ha mindenki egy akarattal megmozdul A szervezési mozgalom befejezése után a 3-ik kerület szervezői és tisztviselői látogatást fognak tenni a Hazelton, Pa.-i anyafióknál, hogy tisztelettel adózzanak annak a fióknak, melynek kebeléből elindult a Verhovay Segély Egylet, hogy az amerikai magyarság legnagyobb egyesületévé váljon. A magunk részéről lelkesen támogatjuk Subits József kér. szervező mozgalmát és kérjük a titkár tagtársakat és mind a tagtársakat, hogy adjanak meg neki minden támogatást, hogy nemes célkitűzését megvalósíthassa. fiók tagja, North Carolinában teljesít katonai szolgálotot a repülőosztagnál. Kiképző iskoláját rendkívül fényes eredménnyel az előirt idő előtt végezte el. A rendkívül értékes fiatalembert az iskolában tanárai, sportban és tanulásban társai igen nagyra becsülték, mert elsőrendű diák és nagyszerű sportember volt, a toledoi magyar ifjúságnak egyik valóban kiemelkedő alakja. Fiatal káplár tagtársunk édes apjának büszkesége, ki nagy gondokkal küzdve, úgy nevelte őt, hogy nemzetségünk igaz dicsőségére vált. Szerencsés visszatérést kívánunk derék tagtársunknak a szülői otthonba! Cpl. JOSEPH KIVÉS Jr. IFJ. KIVÉS JÓZSEF káplár, a Toledo, O.-i 27-ik Bemutatjuk olvasóinknak a Czika testvéreket, Istvánt és Jamest. A 14-ik Cleveland, O.-i fióknak tagjai, id. Czika István és neje fiai, kiknek szülői otthona 1769 Hayden Avenue, East Clevelandon van. Czika István a Coast Guardnál teljesít szolgálatot, mig James, a repülő osztagnáL .ggg Pfc. STEVEN CZIKA Pfc JAMES CZIKA
