Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)
1943-07-15 / 28. szám
12 ik Oldal AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION 839 — 17th Street, N. W. Washington 6, D. C. MIT SZÓL HOZZÁ JÓZAN JÁNOS Beszéljünk egyszer róluk is . . . Beszéljünk egyszer az amerikai magyar apácákról, akik immár három évtizede hűséges oktatói, nevelői az amerikai magyar római katolikus gyerekeknek és akik árvaházat és aggmenházakat tartanak fenn, nevelve az árvákat, otthont adva az arra szorult elöregedett magyaroknak. Beszélni kell egyszer róluk is, akik félrevonulva a világ zajától, önzetlenül Istent szolgálva egyházközségi iskolákban nevelik a gyermekeket, végzik felelősségteljes nehéz munkájukat a darbyi árvaházban, az elizabethi clevelandi és detroiti aggmenházakban. Három évtizede, 1913-ban érkezett az első csoport az Isteni Megváltó leányai közül McKeesportra, ahol akkor a felejthetetlen Kovács Kálmán volt a Szent István templomnak, a “fejedelmi egyházinak a plébánosa. Ott kezdték meg áldásos munkájukat és ma huszonöt helyen oktatják az amerikai magyar gyerekeket. Elizabeth, Pa.-ban van a központjuk, ahol gazdaságot tartanak fenn, otthont adva agg magyaroknak. Ahogy az idő múlt felettünk, egyre több és több honfitársunknak volt szüksége otthonra, ahol öreg napjait tölthesse és igy alapították az Isteni Megváltó Leányai a clevelandi aggmenházat. Ma ebben a szép környezetben élnek öreg magyarok, akik reménytvesztetten jártak-kel tek, mig ide nem juthattak. ■ Detroitban előbb árvaházat tartottak fenn, amit aztán aggmenházzá alakítottak át. A múlt héten szentelte fel a detroiti érsek az uj Szent Erzsébet aggmenház palotának is beillő épületét, ahol 31 akeros farmon, pazar szép környezetben élik napjaikat az agg magyarok. Verhovayak Lapja Áldásos a munka, amit a Tisztelendő Nővérek végeznek itt, megérdemlik, hogy az amerikai magyarok szélesebb körökben tudjanak róla. Az Isteni Megváltó leányaival majdnem egyidőben érkeztek Amerikába az Isteni Szeretet leányai is, okik New Yorkban kezdtek oktatni amerikai magyar gyerekeket, ök is körülbelül harminc éves amerikai múltra tekinthetnek vissza és az ország különféle magyar településein ők is ezerszámra neveltek istenfélő, becsületes amerikai magyar fiukat és leányokat. Az Isteni Szeretet Leányai Darbyban tartanak fenn árva és aggmenházat, meleg otthont nyújtva a rájuk bizott kicsinyeknek és aggoknak. Amerika magyarsága hálás lehet a Tisztelendő Nővéreknek, akik három évtizede nevelik gyermekeiket, tanítják őket istenfélelemre, hazaszeretetre, emberi jóságra, szülőtiszteletre és közben arra is találtak módot és alkalmat, hogy az árvákról és aggokról is gondoskodjanak. Mindezt a legteljesebb csendben, rendjeik által előirt törvények szerint visszavonultan cselekszik. Hálát, köszönetét senkitől sem várnak azért, amit tesznek. Isten országáért dolgoznak, Jézus tanításai szerint. Józan János azt hiszi, hogy már ideje, hogy egyszer rámutassunk a Tisztelendő Nővérek áldásos munkájára, kérve az amerikai magyarokat, hogy támogassák őket anyagilag és imáikkal abban a törekvésben, hogy mennél több arraszorult aggnak és árvának tudjanak meleg és szerető otthont nyújtani. FURCSA NÉV — Horvát Sándor. Ferenc József idejében egy osztrák generális szemlét tart a magyar katonák felett. Kérdi az egyiket: — Hoty mekhifnak tégedet? — Molnár István. — Molnár Istfán. Asz is meg fan nekem ety szép néf. Hát téget hoty mekhifnak? — Horváth Sántor. Asz is mekfan nekem ety szép néf. Hát tőket hoty mekhifnak? — Szarka Pál. — Szarka Pál. Furcsa néf. Én mekhallottam grumplikapál, kukoricakapál te Szarka Pál, azt mék nem hallottam. 1943 julíus IS Mennyit fizetnek a biztositó társaságok? Ez év első két hónapjában átlag minden egyes percben 4,608.— dollárt fizettek ki az életbiztosító intézményeik az örökösöknek. 1942-ben annyi pénzt fizettek ki, hogy abból 500,000 családnak két éven. át havi 45.— dollár jövedelme lehetne. A pumping station is wrecked by explosives. It was being used by the .Nazis to keep the mines frea from water. The unwilling workers were mining ore for German war production; factories, locomotives, river boats. Now the mines will be idle for months. Six shots are heard from the public square. Tomorrow there will be six new graves in the village churchyard; six homes have been ruined—homes that once were as happy as yours. Keep your homeland free from conquering spoilers,. Work every day and buy War Bonds every pay day. WSS 741K V. S. Trmmrw Oof*. 104 A SZAKADÉK “De ime ennek az országnak van egy kilencszáz esztendős tradíciója, egy kilenc évszázados szent hagyománya. Egy király jobb keze. Nem is lehet kételkedni az egésznek a valóságában és hatalmában. Ez a Jobb Kéz, és az, amit ez a Jobb Kéz alkotott, összeköti ezt a nemzetet, eggyé forrasztja és akármilyen külömbségek legyenek is ebben a népben, akármilyen széthúzások, akármilyen turáni átok... Ezek a nagy, szent hagyományok megtartják a népet, megóvják attól, hogy hűtlen legyen önmagához és elvesszen, megsemmisüljön.” “Igen — felelte Jenő — azt hiszem, hogy jól meglátta ennek a jelentőségét.” “De még tovább megyek — felelt a lány felcsillanó szemmel — még valamit megértettem.” “Mit még, okos kisleány?” — kérdezte Jenő és rámosolygott. Úgy tetszett neki a lány okoskodása, szépet és igazat kereső észjárása! “Megértem azt, hogy a mi amerikai szüléink mért ragaszkodtak annyira az ő hazulról hozott hagyományaikhoz. Sohasem értettem azt, hogy miért is akarták, hogy mi tiszteljük azokat a dolgokat, amiket ők tiszteltek. Nem értettem meg, hogy miért akarták, hogy megtartsuk az ő szokásaikat; nyelvüket, miért tiszteljük azokat a nemzeti gondolatokat, melyeket ők hoztak magukkal, de amelyekről azt gondoltam, hogy minket nem kötnek, ők ebben nőttek fel, ebben lettek emberré, mindaz a szép és jó, ami az ő életükben megvolt, ezeknek a hagyományoknak a tiszteletében gyökerezik. Jenő, szereti maga az apját és anyját?” “Nagyon szeretem őket” — felelte Jenő elmélyült hangon. “örülök, hogy ezt mondja — felelte a lány — mert én is nagyon szeretem az én szüléimét. De, ami több, most megszerettem az ő gondolkozásukat, megértem szokásaikat... Látja, ők kijöttek ebből a szép országból, hogy nekünk egy jobb hazában jobb életet teremtsenek. És ott, abban az uj világban azért állot-A SZAKADÉK 101 A kormány képviseletében diszegyenruhás magyar ur üdvözölte a zarándokokat. És a fiatalok csodálva nézték az egész jelenet gazdag és fenséges szépségét. És akkor kitört a zaj, az éljenzés, az ujjongás. A várakozók tömegéből előretörtek azok, akiknek rokonaik érkeztek meg. Csak aki tudja, hogy mi az egy édesanyának húsz év után szivére ölelni fiát, leányát, csak az tudja felfogni, hogy mi volt ott azon a pályaudvaron, melyen két világrész magyarságának szive vére egybefolyt. Minden egyes perc ámulatot és meghatódottságot hozott felváltva. Mikor kikerültek a pályaudvarról, elbámultak Budapest nagyságán, gazdagságán. Széles utjai, sürü forgalma, nagy üzletei és a rengeteg nép, autó, kocsi, hang és zaj... hiszen az egy csodálatos város! Mikor a városligetben megállt a zarándok-csapat a hősi halottak emléke mellett, melyet hátul két nagy Ívben a magyar királyok szobrai őriztek; tágranyilt szemmel bámulták meg a hatalmas emlékmű művészi szépségét, melyhez hasonlót nagy Amerikában sem láttak Mikor a Szabadság téren szembeálltak az elszakított országrészeket ábrázoló négy szoborral; a magyar fájdalom kővé meredt szimbólumaival; akkor megértettek azoknak a szobroknak néma, megkövült fájdalmában valamit abból, hogy a magyar miért vallja azt, hogy “Nem, Nem, Soha!” Mikor az ezüst Dunán meglátták a hatalmas gőzhajókat, megint csak bámultak... és mikor megálltak a magyar Országház felülmúlhatatlan szépségű hatalmas épületének árnyékában, akkor megértettek valamit abból, hogy azért Magyarországnak is megvan a demokráciája; megértettek valamit abból, hogy azok, akiknek tanácskozásaira a Nemzet egy ilyen csodálatos épületet emelt, csak önzetlenül és becsületesen szolgálhatják azt a hazát, mely a nemzet képviselőivé választotta meg őket. Este megálltak a Gellérthegy oldalán Lábaik alatt elterült Budapest. Millió fényben játszó tündérváros; az ezüst Duna örök, hűséges szerelmese. Leültek egy padra és átölelték egymást, de nem gondoltak csókra,