Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)

1943-12-09 / 50. szám

TWO SECTIONS (Ver hoy ay Journal) 31 72 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM 1943 DECEMBER 9. NO. 50 SZÁM HŐS MAGYAROK a módosított alapszabályok életbelépnek 1944 január 1-én A kerületek többségében már lefolyt az alapszabály­­módositások jóváhagyása tárgyában megtartott gyűlés és az eddig már beérkezett jegyzőkönyvi kivonatok alap­ján megállapíthatjuk, hogy a KERÜLETEK TÖBBSÉGE ELFOGADTA ÉS JÓVÁHAGYTA A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET 20-IK KONVENCIÓJÁN MÓDOSÍTOTT ALAP­SZABÁLYOKAT s igy azok 1944 január 1-ével életbelép­nek. Szükséges tehát, hogy a fiókok évi gyűlései kivétel nélkül figyelembe vegyék egyesületünk módosított alap­szabályainak rendelkezéseit és a fiók ügyeit azok értel­mében rendezzék. Vannak a módosítások között olyanok, melyeknek hatása nem közvetlen, nem azonnali. Vannak azonban olyanok is, melyeknek azonnali figyelembevételét az egyesület és a fiókok érdeke megkívánja. S végül vannak oly módosítások, melyeknek azonnali megvalósítása szük­ségszerű követelmény s melyekre épp azért az össztagság felvilágosítására ismét rá kell mutatnunk. * * * Az első módosítás, mely lényegesen szerepel a fiókok évi gyűlésein, az egylet fiókjainak tisztviselőire vonat­kozik. Megszűnik a titkári és pénztárnoki kettős hiva­tal és annak helyét a “ÜGYKEZELŐI” tisztség foglalja el. Minden fiók tehát ügykezelőt (MANAGER-T) választ, aki a fiók tagságának nyilvántartását, havidijak besze­dését, elkönyvelését és beküldését, egyszóval a pénz­kezelést, egymaga végzi. Működését a választott ellenőr s ezek felett áll a fiók elnöke, mint a fiók-tevékeny­ségek irányitója és hivatalból ellenőre is. Részletesen irtunk arról,, hogy a fiókok ügykezelőit a központi hivatal fogja fizetni a tagok száma szerint úgy, hogy a manager félévenként és tagonként 25 centet kap a központi hivatal ügykezelési alapjából. Egyes felmerült félreértéseket kell tisztázni ezzel kapcsolatban. Ennek a szabálynak életbeléptetése nem függ a fiók jóváhagyásától' vagy kérelmétől. Ez minden fiókban életbelép, mert az egyesület alapszabályban megállapí­tott törvénye. A központ minden titkárt igy fog fizetni ugyanezen okból. Tehát nemcsak azokat a fiókokat illeti ez, melyek ezt esetleg kérik. Az alapszabályoknak a kerületek által való elismertetése következtében ez a szabály minden fiókra nézve automatikusan életbelép. Minden fiók-titkár a félév elmúltával meg fogja kapni a központtól a fizetését, mely tagonként 25 centből áll. Ötven tag után tehát $12.50, száz tag után $25.00 lesz félévenként a fizetése és igy tovább. Vannak fiókok, ahol bár nagy a taglétszám, a titkár eddig vagy semmit sem kapott, vagy ennél sokkal keve­sebbet, holott a fiókok eddig is minden esetben meg­kapták félévenként a tagmegtartásért járó 40 centet minden tag után. Minden fióknak kötelessége lett volna ebből fizetni a titkárokat és pedig a tagok számának arányában. Mivel ezt azonban több helyen nem tették meg, a konvenció ezzal az alapszabály-módosítással or­vosolta e titkárok helyzetét. Vannak azonban fiókok, ahol a titkár munkáját en­nél, jogosan, magasabbra értékelték s ahol a titkár több fizetést kapott, mint a félévi 25 centet minden tag után. Illő, hogy ezek a fiókok továbbra is legalább annyira kipótolják a titkár fizetését, hogy az az uj év­­(Folytatása a 2-ik oldalon) Közmondásos dolog, hogy a magyar ember jó katona. Ha háborúba kell menni, dalolva megy, zászlójáért lelkesedik és túlerővel is haláltmegvető bátorsággal száll szem­be. Ha elesik a harcmezőn, bizonyos, hogy életét nem adta olcsón. Ez a magyar ember­nek természetes, öröklött tulajdonsága. Megmutatkozik nemcsak a harctéren, hanem az óhazai kis faluban is, ahol a legkisebb sérelemre is előkerül a bicska, mint az igazság­szolgáltatás elemi eszköze. A magyar nem érvel, nem magyaráz, nem huzavonázik, hanem azonnal ökölre, sőt késhegyre megy. Ez a magyar vonás talán annak következménye, hogy ázsiai kivonuása óta a ma­­kezménye, hogy ázsiai kivonulása óta a ma- állt szemben. Harcolt a tatárral, törökkel, némettel, taljánnál, harcolt egy évezreden át és minden egyes esetben egy maroknyi magyar szállt szemben sok ezer főnyi ellenséges haderővel. Kinizsi, Zrínyi, Szondy és a többiek a magyar hősiesség megtestesítői voltak. Sok tekintetben hasonlít a magyar az amerikaira. De különösen nagy a hasonló­ság ezen a téren. Az amerikai is előbb lő, aztán kérdez — akár csak a magyar. Az ame­rikai és a magyar katonát nehéz fegyelmezni, libasorban nem fog masírozni, de mikor harcra kerül a sor, a világ legelső katonája. Valahányszor kibontották a csillagsávos lobogót, alatta mindég voltak magyarok, akik vérüket hullatták érte. így van ez most is. A sok milliós amerikai haderőben sok ezer magyar katona harcol a világ minden frontján, s ma már mindenütt; Alaskában, Attu és Kiska szigetén, a Fülöp szigeteken, a Salamon szigeteken, a Gilberteken, Afrikában, Szicíliában, Olaszországban, német földön — amerikai katonák vére össze­vegyül a magyar fiuká vérével, összevegyül oly arányban, mely ismét csak bizonyságul szolgál annak, hogy a magyar hős katona és az amerikai harsereg kiválkó értéke, és az amerikai hadsereg kiváló értéke. A hadvezetőség december 2-án kiadott jelentése szerint eddig 27,481 amerikai ka­tona vesztette el életét a háborúban. És ebből a 27,481 hősi halottból 22 Verhovay ka­tona. Míg a mi halottaink száma csekélynek látszik ahhoz, hogy összehasonlításokat vé­gezzünk, mégis valahogy úgy érezzük, hogy egy szerény megfigyelést tehetünk már. Amerika 130 milliót számláló lakosságának 2600-ad része a Verhovay Segély Egy­let 50,000 tagja. Ebből az 50,000 tagból 22 halt hősi halált. Az amerikai összlakosságnak a Verhovay tagsághoz képest számított arányában az összes hősi halottaknak 2600-ad része esne ránk is. Nos 27,481 hősi halott 2600-ad része valamivel több csak a tíz­nél. De nekünk nem tiz, hanem 22 hősi halottunk van, tehát kétszer annyi hősi ha­lottja van a Verhovay családnak, mint ahány aránylag esne rá az amerikai össz-lakos­­sághoz képest. Ez pedig azt mutatja, hogy a magyar katonák, köztük a Verhovay katonák ott vannak a harcvonalban az elsők között, ott vannak, ahol leghevesebb a harc, ott van­nak, ahol legtöbben esnek él. A magyar bevándorlók Amerikának hős katonákat adtak, akik drágán adják életüket és hősies harcuklcal nagy mértékben járulnak hozzá a végső győzelemhez.

Next

/
Thumbnails
Contents