Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)
1943-07-15 / 28. szám
Ml S-i* Olda. Ä túlsó partról ígéretekkel keresi a parasztok és katonák kegyét a magyar bábkormány Amint az Egyesült Nemzetek sikert sikerre tetőznek, a magyar kormány kénytelen egyre több figyelmet fordítani a néphangulatra, amely már nyíltan lázadozik az ellen, hogy az egész országot a nácik kívánságainak rendeljék alá. Szász közélelmezési miniszter junius 29-én, Péter-Pálkor, felszólította a föld népét, hogy munkájával “erősítse meg a haza otthoni frontját.” A közélelmezési miniszter, aki okkal tart tőle, hogy a parasztok ki fogják játszani a gabona termelésére és beszolgáltatására vonatkozó terhes kormányrendelkezéseket, kérte a földmiveseket, hogy tegyenek eleget a kormányrendeletnek, mert azok betartásával “áll vagy bukik az ország rendje és biztonsága.” Szász beszédét leadta a budapesti rádió és jelentették az Office of War Informationnak. Kállay miniszterelnök Szegeden elmondott beszédében aggodalmának adott kifejezést, hogy a lakosság egyes rétegei között láthatólag ellentétek állnak fenn és célzást tett arra, hogy a háború után kilátás van a társadalmi egyenlőtlenségek bizonyos fokig való kiküszöbölésére. Hogy gyakorlatilag miben fog állni ezeknek a kormány által is beismert egyenlőtlenségeknek az orvoslása, arranézve felvilágosítást adott a miniszterelnök beszédének az a része, melyben kilátásba helyezte, hogy a zsidók földjeit a hadsereg tisztjei és katonái között fogják szétosztani. A miniszterelnök ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a földadományozás nem csekély mértékben fogja fokozni a katonák lankadozó kedvét, akik vesztett ügyért harcolnak. Világosan kitűnik Kállay beszédéből, hogy a magyar miniszterelnök nem gondol arra, hogy becsületesen megoldja a földkérdést. A kormány ugyanis csak a 200 akeron aluli birtokok parcellázását rendelte el. Már most a zsidóktól eddig elkobzott összesen 680,000 akerból csak 130,000 akert tesznek ki a 200 akeron aluli földek, amelyeket a kormány a katonák között fel fog osztani. A nagy- és középbirtokok felosztását Kállay élesen ellenzi, mert a nagy- és középbirtokosok a magyar kormányzat legerősebb támaszai. Ezért a kormány az ilyen birtokok feldarabolását “anti-szociális”-nak tekinti és szerinte nem ezen a módon kell a magyar földnélküli parasztot földhöz juttatni. Éppúgy, mint a múlt háború után, Kállay mostani “földreform”-ja is egy- és két akeros adományozásokkal tessék-lássék oldja meg a kérdést. Ezek a földek nem elég nagyok ahhoz, hogy a frontról hazatérő katonát és családját eltartsák és m'nthogy a törvény értelmében az adományozott földet el nem adhatja, kénytelen lesz a szomszédos nagybirtokon bérmunkát vállalni. A római rádió hosszasan foglalkozott Kállay beszédével és kijelentette, hogy “a politikai életnek uj korszaka nyílt meg Magyarországon”. A Relazioni International! (Nemzetközi Kapcsolatok) cimü olasz lap Káüay beszédéből azt vette ki, hogy “Magyarország el van tökélve, inkább mint valaha, hogy a Tengely érdekében közreműködjön. Az olasz újság szerint Kállay kibúvója, amellyel a magyar nép földéhségének koncot akar vetni, “eltökélt lépés abban az irányban, hogy a hadsereget újjászervezze, melynek maradványait az orosz fronton szenvedett szörnyű vereség után a kormány hazarendelte. Amit pedig az olasz lap úgy nevez, hogy “a megváltozott európai helyzettel való számolás”, az nem egyéb, mint kísérlet a magyar kormány részéről, hogy a földosztás reményének megcsillogtatásával rábírja a magyar katonát, hogy vérét továbbra is ontsa a magyar rendszer náci urai kedvéért. Barkley szenátor nyilatkozata Magyarország helyzetéről Albert W. Barkley, kentucky-i szenátor, a szenátusi többség vezére és a Külországi Kapcsolatok Bizottságának tagja, nyilatkozott, hogy “az Oroszország elleni magyar hadüzenet második évfordulója siralmas állapotban találja Hitler uralmát nyögő Magyarországot, melynek vezetői most elhárítják a felelősséget magukról, Verhovayak Lapja. hogy az országot az Oroszország elleni szerencsétlen háborúba sodorták.” Barkley szenátor utalt a magyar bábkormány elnökének, Kállay Miklósnak arra a kijelentésére, hogy nem ő volt a miniszterelnök, amikor Magyarország az oroszok ellen háborúba ment. “Kállaynak ez a kijelentése köteteket mond”, jelentette ki Barkley szenátor^ “Nyíltan beismerte ezzel a magyar kormány elnöke azt, amit a nép már úgyis tud, hogy az orosz kalandért Magyarország drágán megfizetett. A magyar nép már tisztán látja, hogy a németeket meg fogják verni és hogy minden áldozat hiábavaló volt. Epen ezért a magyar nép nem akarja ifjúsága virágát továbbra is Hitler céljaira feláldozni. A magyar nép már megelégelte, hogy mig ő vérét ontotta Hitlerért, addig a nácik lefoglalták a magyar termést és minden utón módon, egyenesen és kerülőutakon kirabolták az országot. A magyar nép azt is tudja, hogy ha továbbra is harcol Oroszország ellen, akkor a szabad népek szövetségének egész harci ereje teljes súllyal fog nehezedni Magyarországra. A szövetséges bombázóknak egyáltalán nem fog nehézségeket okozni, hogy Magyarország fölé is ellátogassanak. “Ha Magyarország hátat fordít a repedező tengely szövetségnek, ezzel nemcsak elkerüli a pusztítást, amely egyre jobban közeledik az ország felé, hanem hozzá fog járulni az Atlantic Charter elveinek megvalósításához, amelyeknek célja olyan szabad nemzetközi együttműködés megteremtése, amelyen belül a kis nemzetek szabadságot és igazi önállóságot fognak élvezni.” Újabb német gyermek csoportok érkeztek Magyarországra 1940 ősze óta összesen 382,000 német gyermeket ürítettek ki bombázott német vidékekről a birodalom nagyobb biztonságban levő részeibe, valamint Magyarországba, Dániába, Szlovákiába és Bulgáriába. Az utóbbi időben nagyobb mértékben folytak ezek a kiürítések és mint a berlini rádió mondta, újabb 10,000 gyermek talált vendéglátó otthonra Magyarországon. A gyermekeket magyar fürdőhelyeken és egyébb kellemes pontokon helyezték el és a helybeli lakosságnak jut ki az a “megtisztelő” feladat, hogy a gyermekek ellátásáról gondoskodjanak. A gyermektáborokat és fürdőhelyeket, ahol a gyermekek tartózkodnak, sűrűn látogatják a náci nagyfej üek “inspekciózni” és ilyenkor ezeknek az ellátása és fogadása is a végsőkig kiszipolyozott ország gondját képezi. Rendelettel emelik a gabona árát Magyarországon Az óriási zugkereskedelmi “fekete piac” forgalom gabonában és egyéb terményekben arra késztette a magyar kormányt, hogy a búzának és egyéb gabonanemüek árának felemelésével próbáljon gátat vetni a törvénytelen üzérkedésnek. A julius 1-én életbe lépő rendelet a gabonanemüek árát körülbelül 3 százalékkal emelte fel. A búzának például az eddigi hivatalos 30 pengős árát métermázsánkint 40 pengőre emelték fel. A magyar alföldeken most kezdődött meg az aratás. A rozs árát az eddigi 28 pengős métermázsánkinti árról 37 pengőre emelték. Hasonló arányban emelték fel a többi gabonanemüek árát. (Az “Office of War Infoimation” közleményeiből.) UNCLE SAM HAS BIG EARS! TI»« better to hear the enemy! The better to blent him out of fe the shy! He needs more can! He '1 needs them now/ Let’s ( give them to him. Let’s invest 10 percent ol out pay in War Bonds! 10 percent of our pay—every pay day—in U. S. War Bondsl 1943 julius IS AZ AMERIKAI MAGYAR WAR BOND COMMITTEE. Mindenki tudja, hogy nekünk ezt a háborút meg kell nyernünk, mert különben mérhetetlen anyagi és szellemi nyomorúság, rabszolgaság várna reánk és az egész müveit világra. A háború megnyeréséhez azonban fiaink haláltmegvető bátorsága mellé pénz és pedig sok pénz szükséges, hogy a győzelem hadieszközeit előállíthassuk. A pénz a War Bondokon keresztül áramlik az ország kincstárába, tehát minden egyes War Bond a győzelem szolgálatában áll. Nekünk, amerikai magyaroknak, az ismert okoknál fogva, igen is nagy érdekünk, hogy most megmutassuk hűségűnket fogadott hazánk, Amerika iránt; hűségűnk egyik fokmérője lesz az amerikai magyarság által jegyzett hadikölcsönök összege. Nem érdektelen tehát, hogy az amerikai magyarok mennyi War Bondot jegyeznek, illetve vásárolnak. Ennek nyilvántartására való az American Hungarian War Bond Committee. Minden War Bond, amit a Committee utján jegyeznek, a magyarság javára lesz irva és el lehet képzelni, hogy az egész Amerika magyarságának minő hatalmas számlája lehetne a háború végére, ha összetartanának és a helyi War Bond Committeekkal összedolgoznának. Ezt a számlát hősiesen harcoló fiaink névsorával egyesítve bátran és büszkén odahelyezhetjük majd akár a béketárgyalás asztalára is, hogy a magyar hűség kérdését tisztázzuk és szülőhazánk sokat szenvedett népét egy igazságos békéhez segítsük. Tehát a War Bond Committee-nak egyetlen célja van, hogy minél több hadikölcsönt jegyeztessen, illetve eladjon a magyarság javára és a demokrácia győzelméért. Pénzt nem kezel, pénztárosa nincs, csak számontartja a magyarság pénzbeli áldozatát. Működése a háború győzelmes befejeztével véget ér. (American Hungarian War Bond Committee of Western Pennsylvania.)--------------V-------------AGGODALOM — Angyalka, ha hozzám jön feleségül, egy nagy biztosítást veszek ki a Verhovay Egyletnél, úgy, hogy ha meghalok, ne legyen anyagi gondja. — Igen? De hátha nem hal meg? (A '‘Kis Dongó”-bál)
