Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)

1943-10-28 / 44. szám

4~ik oldal VerhovayQkJhpja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave. Detroit 17, Michigan RÁBÁUL VÉGNAPJAI napon keresztül bom­bázták a japánok e legfontosabb Ausztrália vidékén lévő hadi bázisát. Csodálatosképen a szövetségesek mindössze 12 repülőt veszhettek, mig Rábául kikötő repülőterein 311 japán repülő szétbombázott roncsai hevernek. Verhovayak Lapja----------------------------------------------------------------------------------------------1943 október 28 PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOSEPH SZALAY. Főszerkesztő Editora: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN, Szerkesztők Editor’s Office — Szerkesztését: 345 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 22, PA. AU articles and changes oi address should be sent to the 345 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 22, PA. VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTO ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVENUE. PITTSBURGH 22, PA. KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: Foreign Countries 11.60 a year United States and Canada 61.00 a year Advertising Department (Hirdetési Iroda) Eastern Representative: FRANK A. BEACHER (SZŐGYI) Box 7, Woolsey Station Long Island City 5, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit Michigan, under the Act of March S. 1876. OFFENZÍVAT A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN ÚTBAN ROMA FELE a Szövetséges had­erőnek Róma felé. A hegyes-völgyes vidéknek minden egyes dombja és minden egyes bokra tele van német ágyukkal, gépfegyver-fészkekkel, melyekből halált szór­nak az észak felé nyomuló amerikai és angol katona­sága. Semmi sem jellemzi jobban a németek szívós el­lenállását és a küzdelem nehézségét, mint az a tény, hogy a Szövetségiek naponta, egy, de sohasem több, mint tiz mérföldet haladnak. Napról-napra elfoglalnak a né­metektől hét-nyolc falut, de mindegyiket hosszas és vé­res küzdelem árán. Látnivaló, hogy a németek rend­szeres visszavonulást folytatnak, melynek minden lépését előre kitervezték és azon vannak, hogy a Szöveségesek­­nek minél több veszteségbe kerüljön az olasz föld elfog­lalása. Miközben a harc folyik, a németek az olasz lakos­sággal kegyetlenül bánnak. Egyre több hir érkezik arról, hogy a németek teljesen kifosztják az olasz falvakat és városokat és a lakosokat, férfiakat, nőket és gyermekeket, egyarán megölik. Hogy mi a céljuk ezzel, azt nem tudni. Valószínű, hogy a bosszú vezeti őket azért, hogy az olaszok ellenük fordultak, de ugyanakkor más szempont is. Mert látszik azon a rendszerességen, amivel ezek a rabló és gyil­koló hadjáratok folynak, hogy azok a német hadvezetőség utasításai alapján mennek végbe. Természetes, hogy a Szövetségesek annál jobban igyek­szenek, mert hiszen minden egyes győzelmükkel az olasz polgárság életét is mentik. NAGY GYŐZELEM AZ OROSZ FRONTON. Hetekig tartó szívós küz­delem után az oroszok áttörték a németek Dnieper folyó mentén felállított hadvonalát egy hosszú szakaszon és az orosz katonaság a nyiláson át ömlik a németek háta mögé. A német katonaság helyzete az Ukrajnában vég­zetesnek mondható és gz egy millió katonát számláló né­met hadsereg hanyat-homlok menekül. Az ukrajnai har­cokban a németek egy második Stalingradot fognak szen­vedni. A Dnieper melletti győzelem jelentőségét mutatja, hogy Stalin az összes moszkvai ágyukból 20 lövést ada­tott le annak örömére, hogy a németek frontját áttörték. Az ünnepség tanúi voltak Hull államtitkár és Eden, akik amerikai és angol részről Molotov-val folytatnak hadi­tanácsot, melynek célja az oroszok és a többi szövetsége­sek közötti félreértések tisztázása és az európai háború egyes részleteinek megvitatása. Valószínűnek tartják, hogy ez a konferencia sok félreértést fog tisztázni és elő fogja készieni az oroszok és a többi szövetséges közötti együttműködés nagyobb mérvű kialakulását. INDÍTOTTAK a japánok Yun­­nanban, ahol a kínaiakat akarják megakadályozni abban, hogy visszafoglalják a nagyfon­­tosságu burmai utat. A japánok rendkívül nehéz te­rületen haladnak előre, ahol 5000 láb magasságú hegyek és azok között a völgyekben négy hatalmas folyó termé­szetes védőterepet nyújtanak a kínaiaknak. Mind a mellett a japánok nagy katonai túlerővel támadnak és a heves ellenállás ellenére is lassan, de állandóan haladnak előre. Ffil YIK A I KTPI HÁBORÚ Németország fe­■ ÜLI ll\ H LE.UI lett. Az elmúlt héten a magyar földhöz már nagyon közel jutottak a bombázók, amikor ismét Bécsújhelyet bombázták. Más fontos bom­bázó-támadásokat intéztek Leipzig ellen, ahol Európa második legnagyobb vasúti gócpontja van, Hannover, Dueren, Kassel, Berlin, Frankfurt ellen, ahol mindenütt a náci hadiipar központjait bombázták. Ezeknek a bom­bázó támadásoknak kétségbevonhatatlan sikere van és kiszámíthatatlan károkat okoznak velük a németeknek. Bizonyos, hogy ily nagy mérvű hadikárt csak repülőkkel lehet okozni az ellenségnek. És ez kell, hogy ellensúlyozza azt az aggodalmat, melyekkel katonai körök is, és a pol­gári körök is figyelik az ezekkel a támadásokkal járó egyre fokozódó veszteségeinket. HADIFOGOLY-CSERE Ebben a háborúban először történt meg, hogy a genfi egyezmény értelmében a háborúban súlyo­san megsebesült és továbbra katonai szolgálatra alkal­matlan hadifoglyokat cseréltek. Három hajó vitte vissza a német hadifoglyok egy részét és cserébe 4339 szövet­séges hadifoglyot hoztak vissza, főleg angol és kanadai katonákat, akik között azonban 17 amerikai repülőtiszt is volt. Ezeknek a hadifoglyoknak a hazatérése nagy öröm, de az örömbe nagy keserűséget vegyit az a tudat, hogy mindegyikük nyomoréknak tér vissza, mert vagy az egyik tagját, vagy — legalább — az egyik szeme világát veszítette el. erhovay HONOR ROLL I Verhovay Katonák ★ A 68-ik sz. fiók Bridgeport, Conn. Ifj. Béres András, Béres Gyula, Béres Béla, Buzkus István, Dudics József, Du­­dics Pál, Gaul W. Tódor, Kendi István, Kis Elemér, Kis Gyxda, Kovács Ernő, Pásztor András, Pásztor Ist­ván, Pásztor József, Sakso Miklós, Surin István, Ta­más Sándor, Toaso Pál. A 364-ik sz. fiók Youngstown, O. Ardale Elemér, Benő H. Lafos, Benish. József, Be­­nish Ferenc, Bőbovec Már­ton, Benetsky Rudolf, Csep­­ke János, Csepke Balázs, Ellis András, Horváth Já­nos, Horváth András, Hor­váth Róbert, Horváth Ist­ván, Horváth A. József, De­meretz József, Friedman Arthur, Haggerty Béla, Harvey Ferenc, Ignat Sán­dor, Illis Gábor, Illis Béla, Kötél Ferenc, Kötél Sán­dor, Kopcsó Mihály, Ko­vács Géza, Kis Gusztáv, Ifj. Jang Tamás, Nagy András, Németh Ferenc, Németh J. Dávid, Orosz Ferenc, Orosz György, PcMay C. András, Peters István, Rendes Fe­renc,e Ress Albert, Ress József, Rubosky János, Si­mon Miklós, Tóth Lajos, Tó­dor Mihály, Tomory Béla, Tomory Albert, Vaschak Jó­zsef, Verosic Edsward, Wei­mer Róbert és Szalay Fe­renc. A 382-ik sz. fiók Salem, O. Klein S. Imre. Egy Verhovay szervező visszanéz (Folytatás a 2-ik oldalról) ja azt a kötvényt maga, amit más adott el s a szer­vező nem szól semmit, mert nem akarja magára haragí­tani a titkár urat. Mindezt csak azért irom, hogy mintegy bucsuzásul, felrázzam a közönyből, vagy az oktalan ellenséges indu­latból, azokat a titkárokat, akik nem jóakaró munkásai az egyesületnek. Igaz, ma van munka és a legtöbb tisztviselő jól keres. De sen­­kisem keres annyit, hogy több már nem kellene neki. És a tagszerzés oly munka, mely a ráfordított idő tekin­tetében jobban fizet, mint bármilyen más munka. Aki az egyletnek tisztviselője, ne feledkezzen el hivatali eskü­jéről, melyben a’ap^zabály­­szerü kötelességévé fogadta el, hogy a tagokat megszer­zi, nem pedig elriasztja, és megtartja, nem pedig elve­szíti. Most, hogy a titkárok javadalmazásának ügyét a modern kor követelményei­nek megfelelően a Központ vallalta el, kell, hogy a tit­károk, illetve most már ügy­vezetők még fokozottabb el­kötelezettséget érezzenek ab­ban a tekintetben, hogy az egyesület növelését munkál­ják és pedig munkával. Ahol pedig a titkár a szervezővel együtt működik, ott sem a titkár, sem a fiókja sem a szervező nem fog rosszul jár­ni, hanem meg fogiák ta­pasztalni a Verhovay testvé­ries lelkűiét megvalósulásá­nak szépségét.-----------V----------­A JÓ LIMONÁDÉ A gyerek limonádét árult a nyári hőségben az ország­út szélén. Két nagy üveg van előtte s az egyiken ez áll: “Egy pohár öt cent.” A másikon lévő céduia pedig két centért hirdette a hüs italt. Megáll egy motoros és rövid gondolko­zás után vesz egy két cen­tes limonádét. Felhajtja s így szól: “Ez finom limonádé, kis­fiam. Hogy képzeled, hogy el tudsz adni az öt centes­ből, ha két centért ily jót adsz?” “Óh kérem az úgy van —• feleli a kisfiú — hogy ebbe az üvegbe egy félórával ez­előtt beleesett a macska. Gondoltam hát, hogy inkább olcsóbban adom, hogy el­keljen, mielőtt még elterjed a balesetnek hire.” Vegyen Háborús Kötvényt

Next

/
Thumbnails
Contents