Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)
1943-07-01 / 26. szám
0 2-ik Oldal rágnak teljhatalma volt az egyesülési tárgyalások folytatására: az alkotmányban foglalt elvek határain kivül az igazgatóság nem is tárgyalhatott volna. Alkotmányunkat jól ismerték a testvér-egyesületek képviselői és így semmi okuk sincs arra, hogy a meglepettet adják, mikor az igazgatóság újra rámutatott arra az alapelvié, mely kezdettől fogva vezér-elve volt a Verhovay Igazgatóságnak. Már most rá kell mutatni arra, hogy az egyesülési tárgyalások nem jutottak el még oda sem, hogy hivatalos actuary számítások megmutatták volna a három egyesület egymáshoz való viszonyát. A Verhovay Segély Egylet nem félt az összehasonlító számításoktól, mert lendelkezünk annyi szakértelemmel, hogy tudjuk, hogy a mi egyesületünk kötvényeinek az értéke magasabb, mint a szóban forgó egyesületeké. Nem kell erre megint sértődött önérzettel a Verhovayra támadni azzal, hogy bárkit is kisebbíteni akarnánk. Ez a tény s ezt állításokkal letagadni nem lehet, sem pedig külömböző államokban érvényes értékelési százalék emlegetésével. Ezt, vagy ennek ellenkezőjét, bizonyítani csak akkor lehet, ha a három egyesület állapotát egyesülési szempontokból szakértők hasonlítják össze. Tudjuk, hogy az ilyen összehasonlításnak az eredménye az volna, hogy VAGY A VERHOVAY KÖTVÉNYEK ÉRTÉKE CSÖKKENNE, VAGY A MÁSIK EGYESÜLET HAVIDIJAIT KELLENE EMELNI, VAGY KÖTVÉNYEIK NÉVÉRTÉKÉT LESZÁLLÍTANI AHHOZ, HOGY A HÁROM EGYESÜLET TAGSÁGA EGYFORMA HELYZETBE JUSSON. Nem egyenlőkkel úgy bánni, mintha egyenlők volnának épp oly igazságtalanság, mint egyenlőkkel úgy bánni, mintha nem egyenlők volnának — mondotta Széchenyi. A helyzet ezzel szemben az lett, hogy úgy a Munkás Betegsegélyző, mint a Bridgeporti Szövetség képviselői kijelentették, hogy tagjaik több havidijat nem fizethetnek, sem pedig kötvényüket megterhelni nem lehet. Ebből az következne, hogy csak úgy lehetne egyesülni, ha mind a három egyesület havidij táblázata érvényben maradna. Ha a számításokból kitűnne, hogy a Verhovay Segély Egylet gyengébb, akkor mi vállalnánk annak egy erősebb egyesülettel való egyesüléssel járó következményeit, mert tudnánk, hogy tagjaink csak látszólag veszítenek valamit, igazság szerint azonban előnyösebb helyzetbe kerülnek, mert a saját kötvényeik értékét erősitik meg és Így a távoli jövendőre gondolva biztosítják a biztosításunkat. Ezen mi, a Verhovay-ban már keresztül mentünk, mikor áttértünk az uj fizetési táblázatra, mely tagjaink lf gnaagyobb részét arra kötelezte, hogy fizessen rá a kötvényére, ha annak értékét megakarja tartani. Nehezen tár, de megfizettük a külömbséget, mert tudtuk, hogy azáltal előnyösebb helyzetbe kerülünk. Nem lehet igazságos és méltányos egyesülésről beszélni, ha az egyesületek egyenlősítésének árát nem vagyunk hajlandók megfizetni. Persze könnyű az egyesülésért lelkesedni úgy, hogy közben azt kívánjuk, hogy a legnagyobb szóbanforgó egyesület szálljon le arról a magas színvonalról, melyre kötvényeinek értéke dolgában feldolgozta magát és hozza meg az ötvenezer tag azt az áldozatot, amit a másik két egyesületnek összesen sem fele annyi tagja nem hajlandó meghozni. S ne állítsa erre senkisem, hogy a három egyesület egyformán erős, mert ha úgy volna, akkor a másik két testvéregyesület nem félt volna a Verhovay alkotmány alapelve szerint folytatni a tárgyalásokat, mert ha egyformán erősek volnának, akkor az ő tagságuk állapotán az egyesülés nem változtatott volna semmit. Mikor a másik két egyesület képviselői kijelentik azt, hogy egyesülni csak úgy lehet, ha sem többet fizetni nem kell, sem a kötvények értékét megterhelni nem szabad, akkor azzal arról tesznek bizonyságot, hogy a lelkűk mélyén jól tudják, hogy pártatlan számítások csakis idevezetnének. A Verhovay Segély Egylet most is, mint eddig is, készen áll arra, hogy a többi testvérsegitő egyesületekkel egyesüljön. Mint a legnagyobb egyesület, joggal tart számot arra, hogy a vele csatlakozó egyesület emelkedjen fel a Verhovay színvonalára s ne kívánja, hogy a Verhovay feláldozza önmagát. A Verhovay igazgatóságot nem érheti vád azért, hogy a tagság érdekeit védi, épp úgy, ahogy nem érheti vád a többieket sem azért, fcogy a maguk tagságának érdekeit védik. Az igazság egyszerűen az, hogy a helyzet még nem érett meg eléggé Itu egyesüléshez. Verhovayak Lapja_________________________ Az élet háború IGEN, az élet, — minden külön háborúkon kivül is, — szabályszerű háború. Mi, emberek, — a biblia szerint, — azért háborúskodunk egymással és küzdünk meg mindenekért, mert legősibb szülőink bűnt követtek el. Ennek okából: mindjárt az első szülöttjük is bűn vala. Káin, aki azonnal meg is kezdte a háborút, amit azóta mi derék hozzáértéssel folytatunk. De az ember mellett, — valószínűleg * teremtés koronájának mintájára, — háborút visel minden a földtekén. Minden! Még a lágyszívű gerlice is. íme néhány friss tapasztalatom eme valóság bizonyítására: A mi házikónkban két kiskutya lakik. És persze, a személyzetük. A két kiskutya, természetesen, állandóan háborúban van egymással ugyanolyan okokból, amilyenből Káin testvérkénk megölte kedves, jó öccsét, Ábelt. Féltékenységből. Egyetlen simogatás elég ahhoz, hogy felköltse bennük a harci kedvet. És egy kis, már meg sem rágható csontocska, egész estékre kinyújtja a hadviselést. De van ám a házban újabban két más lakó is. Egy szép anyamacska és az ómég szebb kis kölyke. Még a tél folyamán jöttek be a szerkesztőségbe. Az anyamacska, — valószínűleg minden jobb kilátás hijján, — oda cipelte be félvak csecsemőjét. Csak úgy, a szájában, de érthető szándékokkal. — Jő, — mondtuk neki, hát itt maradhattok. Ehol van ni egy skatulya. Rendes kis tanya. Abban kitelelhettek, aztán majd hajde, . . . világgá! De már harmadnap ők is beköltöztek burdra a két kiskutya otthonába. Persze a basementbe, mert a földszint és az emelet a kutyáké. Nem kiadó. Különösen nem macskáknak, akikkel a kutyák, — mint ismeretes, — közmondásszerü háborúban vannak, már az özönvíz óta. De térjünk még jobban a tárgyra! Viszem ma reggel a két macskát sétáltatni. Nagyon korán reggel és nagyóvatosan, hogy a két “háziúr” észre ne vegye. Szép napködös reggel van. Talán még inkább hajnal, mert a szent jánosbogárkák épp most oltották el lámpácskáikat, hogy a bokrokon elpihenjenek. A gyep harmatos. Kitűnő reggeli fürdő a rigóknak és arra is jó alkalom, hogy mindjárt meg is reggelizzenek, mert a harmatos gyep, — mint minden halászember tudja, — tele van gilisztával. Persze: a reggeli sem folyik le minden háború nélkül. Tíz rigó is birkózik már a maga gilisztájával. Mert a rigó, ez a legendásan békemadár és a giliszta szintén háború. De, mondom, jövök a macskákkal és a kicsi, a rigók láttára, — bár senki sem tanította rá, — azonnal támadó pózba vágja magát. És, ha közbe nem lépek, már ki is végez egy idei ririgót. Olyan pontosan ugrott háborúba. Erre olyan csetepaté támad Madáriában, hogy még a mókust is belezavarják. A szajkó azon mód telekiabálja a kertet a hírrel, hogy két macska jár a bokrok alatt. A fák megtelnek madarakkal. Van közöttük veréb, robin, egy magános gerle (valószínűleg éppen valami macska miatt özvegy), néhány seregély, két pinty, sőt maga, az excellenciás kardinális is megjelenik orgonabokros teraszán. És a mókus, két hátsó lábán megkapaszkodva, egészen kihajlik az űrbe s olyan propagandabeszédet vág ki a háború mellett, hogy még Goebbels is elbújhat mellette. Közben persze a madarak egymással is háborúznak, mert az csak természetes, hogy a seregély nem tűr meg maga mellett verebet; a robin seregélyt; a busszivü gerle hangos harcosokat; a nemes kardinális ilyen reménytelen özvegyet és a szürke, paraszt pinty ekkora nagyurat. A két macska szabályosan birkózik a gyepen. Az anyamacska, — félreérthetetlenül, — harci fogásokra tanítja a gyermekét és a pompás fegyvergyakorlatok végén egyenesen egy fának szalad, arra ugrik fel, hogy kövesse a kicsinnyé, mert az élet nehéz és bizony nem egyszer kell majd egy kis madárfiókáért fára másznia. Ülök a gáton és fanyar mosollyal nézem ezt az általános hadihelyzetet, amit még tegnap úgy énekeltem meg, mint virágos békét. És közvetlen mellettem lepke kel szárnyra a hadibázisáról, egy kalerábé levélről. Biztos, hogy valami csavargó hernyó volt a papája, mert igazán vakmerőén cicomás. Igazi lepke. Olyan feltűnő, hogy egy veréb mindjárt rá is csap. Pont úgy, ahogy verébre csap rá a vércse. — Ejnye, — mondom magamban, — az egész kertem mindössze két arasznyi és ime, mennyi benne a háború! És elgondolkozom a dolgon. Főként a többieken, akik a kertemben laknak. A szarvasbogáron, a rózsatetűn, a káposztahemyón, a hangyán, a legyeken. Mindenen. Egészen a szentjánosbogárig, — aki, — mondom, — nemrég oltotta el a lámpását, hogy elpihenjen. Vájjon mit csinált az éjjel? Hol kalandozott? Miféle harci jeleket adhatott le a lámpással? Mi mindent pusztíthatott el az alvó bokrokon? De már ugatnak rám a kis gazdáim, hogy nékik is jár ám séta. Hát nagy gyorsan betereltem a két macskát a basementbe, hogy a “háziurak” — jaj! — meg ne szimatolják, mert az volna ám a háború! Nagy óvatosan megyek be a házba és bizony szörnyen vigyázatosan, hogy otromba férfitalpaimon be ne hordjam ékes szobáinkba a fris-. sen vágott füvet s a rffcge-: lek sarát. Mert ... J | Hát igen, mert az asszony,’ — ugye, kedves Verhovay, testvérem?, — egymagábanI is háború. i Tarnócy Árpád’----------V---------- 1 JOHNSTOWN, PA. 8-ik fiók Köszönetnyilvánítás Alulírott mély hálával mondok köszönetét mindazoknak a Verhovay fiókok-5 nak, tagtársaknak és tagtársnőknek, akik bármily ’ összeggel járultak hozzá5 ahhoz, hogy mülábat vásárolhassak magamnak. Fiókunk júniusi gyűlésén már a mülábbal jelentem meg és rövidesen munkába is állhatok, hogy otthonomat i és családomat elláthassam, j Mindazoknak, akik jószivü! adományukkal ezt számom-j ra lehetővé tették, köszönetét mondok. Tagtársi tisztelettel Vaszilinda Mihály., * • * Aluirottak, mint a 8-ik j fiók tisztviselői, igazoljuk, hogy Vaszilinda Mihály tagtársunk minden részére küldött adományt megkapott. Ángy János, elnök, Dudás Ferenc, titkár, Erdélyt Bálint, pénztárnok . A Vaszilinda Mihály trfgtársunk megsegítésére kapott adományok jegyzékét a következőkben közöljük: 8-ik fiók: $10.00; 34-ik fiók: $5.00; 46-ik fiók: $2.00; 40-ik fiók: $2.00; 61- ik fiók $2.00; 59-ik fiók: • (Folytatás az 5-ik oldalon),!