Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-02-04 / 5. szám
12-ik Oldal Verhovayák Lapja. 1943 február 4 100?o MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK 1 IMOZI VILÁG f HANGOS HETI HÍRADÓ FEBRUÁR 15-ÉN és 16-ÁN, HÉTFŐN és KEDDEN Újra megkezdődnek a Magyar mozielődások a pittsburghi A GRAND SZÍNHÁZBAN a Hazelwoodon — figyelje lapunkat -------JEGY ÁRAK 30c és 3c ADÓ-------MAGYAR MOZIELŐADÁSOK A magyar mozik állandó látogatói bizonyára örömmel veszik annak hirét, hogy a magyar mozielőadások ismét megkezdődnek. És ha a közönség megfelelően támogatja azokat, akkor minden második héten lesznek előadások. Február 15-én és 16-án, hétfőn és kedden — hosszú szünet után — ismét magyar filmek peregnek a hazelwoodi Grand Szinház vásznán. Felcsendülnek majd az édes-bus melódiák, magyar kacagástól lesz hangos ezen a két estén a nézőtér. Akik szeretnek a magyar filmelőadásokban gyönyörködni, azok feltétlenül támogassák Káplár Ur Érdeky Kálmánnak ezen vállalkozását. HOL KELEPEL A DiVATOS GÓLYA? J Dr. Levy Gyula, a New Jersey közegészségügyi hivatal egyik orvosa kimutatja, hogy egyre jobban terjed az a d vat, hogy a fiatal mama-jelöltek a kórházba mennek, hogy ott találkozzanak a gólyával. Mig az egyik keleti városban 1914- ben a születéseknek csak 10 százaléka történt a kórházakban, addig 1941-ben Ugyanott az újszülöttek 95%-a a kórházban látta meg a napvilágot. De ennél még jobban mutatja a kórházi születések terjedését az a tény, hogy még vidéken is az összes újszülöttek 60%-át a kórházakban tette le a gólya. Mindez szép és helyes. Mindég azt hallottuk a doktor uraktól, hogy a kórház sokkal biztonságosabb hely a szülésre, mint az otthon s úgy tudjuk, hogy arra is vannak statisztikai adatok, hogy a kórházban született gyermekek között lényegesen alacsonyabb a halandóság, mint az otthon szülöttek között. A különös azonban az, hogy Levy doktor urnák- mégsem tetszik a dolog egészen. Azt mondja, hogy a kórházi születéseknek ily nagy mértékben való terjedése nem jelent szükségképpen haladást. Jobb szeretné, ha ismét divatba jönne az, hogy a fiatal mamák otthon szüljék meg a kicsiket, hogy — mint a doktor ur mondja — “az apáknak is kijusson egy kicsi a gondból.” A PENNIKET ÉS NIKLIKET ADJUK VISSZA A FORGALOMNAK A pénzverde igazgatója azt jelenti, hogy folyton növekvő hiány mutatkozik apró pénzben, különösen pennikben és niklikben. A főoka ennek az, hogy minden fémet katonai célra kell felhasználnunk, és ezért nem készíthetünk többé uj aprópénzt. Hogy ezen az állapoton segítsünk, arra kérnek bennünket, hogy az otthoni kis bádogtakarékpénztárakban és dobozokban félretett aprópénzt hozzuk ismét forgalomba. A p é nzügyminisztérium azt javasolja, hogy ezt a váltópénzt hadi bélyegekbe fektessük. A főcél, hogy az aprópénz forgalomba jusson, a második cél, hogy több bélyeget adjanak el. (Az “Office of War Information” közleménye) Vegyen Háborús Kötvényt 16 A SZAKADÉK hogy az asszonyuk komolyabb, mint ők maguk. Jó volt a Társaskörben lenni. Sok férfi együtt: mintha meg tudták volna yédeni egymást. Egy-egy pohár ital megkönnyítette a gondokat és reményeket ébresztett a szívben. Szabó' és Peti még mindég ott álltak a “bár”-nálj Még ketten vagy hárman körülöttük. Már a sokadik poharat itták. Szabó magyarázott. “Én tudom, hogy mért tettek le. Tóvári áskálódott " ellenem...” Elhallgatott egy percre. Mintha ki akarta volna próbálni a kijelentés hatását. Mintha várta volna, hogy valaki ellentmondjon neki. Mintha érezte volna, hogy ez persze nem igaz, de hajtotta az indulat, hogy a dolgot úgy állítsa be, mintha áldozat volna. “Tóvári áskálódott ellenem.” Senkisem felelt; egykettő bólogatott némán. Nem mintha elhitték volna neki. De hát minek az embernek ellenséget szerezni magának. Meg aztán Szabó fizette a sört megint. Hiszen már hallották, hogy Szabót részegen érték a munkában s a mai világban erre nincs mentség. De minek mondják? Szabó meg folytatta, látva, hogy a leleplezést szépen elfogadták. “Ez a hála. Én tanítottam. Én hozattam. Én hozattam ki az országból. Falubelim. Nálam lakott az első három hétben. Én vittem be a munkába. Tőlem tanult mindent. Pedig soha életibe nem lesz olyan gépész, mint én. Tudta, hogy ő lesz az első, akit letesznek. Hát beárult. Hogy én rosszul tettem be a rudat a gépbe. Aki ezt állítja, hazudik!” — vert az asztalra és körülnézett, hogy akad-e valaki, aki állítja. De nem akadt. “ő tette bele a gépbe, mielőtt odamentem azt a vasdarabot, ami eltörte a gépet, ő tette, hogy engem kidobjanak s ő meg bennmaradjon! Hálátlan, bitang.” Többen is odajöttek inni. Már is fizetett. Szabó meséjét kezdték unni. Egyszerre csak azon vette észre magát, hogy senkise hallgatja. Odaszorult a kimérés A SZAKADÉK 13 Az asszony még mindég úgy állt ott. Szeméből sötét fenyegetés áradt az ura felé. Megtörte a csendet: “Igen, miért? Visszaküldték, mert részeg voltál, megint, ugy-e?” A vád a férfi elevenét érte. Elöntötte a düh. Ugyan az a düh, ami ott a gyár kapujában az ijedtség gyáva némaságába fojtva majd megölte. Itthon kitörhetett belőle. “Fogd be a szád, asszony — viharzott ki belőle a keserűség — letettek, letettek, punktum. Mást is letettek. Mindenkit letesznek.” Az asszony csípőre tette a kezét. Mozdulatlan arcába élet szökött. Az egyetlen élet, amit ez az arc még meg tudott mutatni. A harag élete. De még csöndes volt, mikor visszavágta a kérdést: “Tóvárit is?” A férfi összerándult, mint akit megütöttek. Megint csak töltött, és megint csak morgott egyet a pohárral a szája alatt: “Tóvárit?” — dühös keserűséggel nevetett egyet s megitta a poharat. “Tóvárit? Még kérdezed? Persze, hogy azt nem tették le.” “Nem — vágott vissza az asszony — mert nem jár részegen a munkájába.” “Fogd be azt a nagy szádat, mert olyat verek rá, hogy a fogaid is kiesnek — ordított a férfi és felugrott, mint aki már készül is beváltani a fenyegetést — nem mentem részegen; épp oly józan voltam, mint más! Mit tehetek én arról, hogy megállt a munka?!” “Tóvárinak mért nem állt meg a munka? — vágta vissza az asszony gyorsan, gyűlölködve. — Miért te vagy az első, akit kidobnak a munkából? Azért mert az utolsó vagy a munkában, mindenben...” Nem végezhette be. A férje egyetlen lépéssel előtte termett és a jobbkeze visszájával egyetlen irtózatos ütést mért az asszony arcán keresztbe. Nekiesett tőle a szekrénynek és elszédült egy pillanatra. S e pillanat alatt
