Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-02-04 / 5. szám

(Vérhovay * Journal) 31 72 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM 1943 FEBRUÁR 4. A. A. Berle Jr. külügyi helyettes I államtitkár üzenete a bridgeporti {országos gyűlés résztvevőihez ' “Nagyon sajnálom, í hogy munkám nyomása meggátol abban, hogy önökkel legyek vasárnap este. Sajnálatomat fokozza az, hogy a magyar szár­mazású amerikaiak — ke­­j vés kivétellel — hűsége­sen támogatták az Egye­sült Államokat és annak háborús igyekezetét és hogy közülük sok ezren szolgálnak az amerikai haderőkben és munkál­kodnak a demokrácia ar­zenáljában. Bizonyos va­gyok abban, hogy, mint mi mindnyájan, ők is fel­ismerik azt, amit az Ame­rikai Magyar Szövetség ismételten kijelentett, hogy a mi közös ellenségünk a náci zsarnokság mely ma ■Magyarországot fosztogat­ja és ezrével küldi a ma­gyarokat, hogy az orosz pusztaságokon elpusztul­janak. Magyarország to­vábbi fennmaradását csak egy oly győzelem teheti lehetővé, mely megsemmi­­siti a náci életfelfogást és életmódot. “Önök amerikai polgá­rok és részei az amerikai élet összetett folyamának. Önök tudják, hogy mily szükséges a nemzeti egy­ség ahhoz, hogy Amerika ki tudja fejteni minden erejét. Külföldi politiku­sok megkisérelhetik eltán­torítani önöket ennek az egységnek elérésétől. Ezek számára az önök legmeg­felelőbb válasza az, hogy önök amerikaiak és hogy nem kivánják magukat viszavezettetni a régi Európa intrikáiba, gyűlö­leteibe és kicsinyes viszá­lyaiba. Az Önök szava meghallgatásra talál az amerikai kormányzatban való szabad részvételük által és önöknek nincs szükségük a túlsó oldalról érkező utasításokra arra nézve, hogy hova köti önö­ket a hűség. -“Senkit sem tekinthe­tünk barátunknak, aki egyenetlenséget akar kel­teni a külföldi származású amerikaiak között. Az Atlanti Egyezmény oly vi­lágot tűzött ki célul, mely­ben a nagy és a kis nem­zetek egyaránt szabadok lehetnek a félelemtől. Az Egyesült Nemzetek győ­zelmétől függ minden nemzetnek reménye. Ü d v ö zlöm valameny­­nyiüket a győzelemért való közös igyekezetben.” NO. 5. SZÁM A Ml KINCSÜNK, A Ml DRÁGASÁGUNK A mi kincsünk, a mi drágaságunk nem azok a va­gyoni értékek, amelyeket tüztől, tolvajoktól és más vesze­delmektől őriz a pittsburghi Mellon Banknak páncélos szobája. Nem! Azoknak más helyet adunk mi. Sze­münk elől soha nem téveszthetjük, másokra nem bíz­zuk. — Szivünkbe, lelkűnkbe zárjuk s lefektünkben­­felkeltünkben értük imádkozunk. Az amerikai Egyesült Államokat szimbolizáló zászló a mi kincsünk, életünknek folytatásai pedig, gyerme­keink, a mi drágaságunk. Annyira tiszteljük és szeretjük őket, mint szemeink fényét s közelükben teljes boldog­ságot érzünk. Csoda-e hát, hogy édesfájdalom nyilalik át rajtunk, mikor a háború borzalmai közepette látjuk lobogni az amerikai zászlót s utána nyomúlva gyermekeinket, — drága véreinket. Édes az érzés, de benne sajog a fájdalom, mert hi­szen akiket annyira becsülünk és szeretünk, ha egyrészt büszkeséget is keltenek fel bennünk magatartásukkal, mégis elszorul a szivünk, mikor veszedelmek között lát­juk őket. t Mert úgy van, hogy a világtájaknak bármelyik iránjiba tekint is szemünk, mindenfelé a csillagsávos lobogó lebbenését látjuk s akik azt a lobogót hordozzák, azok ma a hallálai járnak egy ösvényen. És erről az ös­vényről letérniük nem is lehet, mivel a legfőbb hatalom, az örök természet jelölte ki részükre ezt az utat azzal a paranccsal megtoldva: Előre! Előre afelé a cél felé, ahol az elrabolt emberi jogok találhatók. Parancsot fogadva, nem torpannak meg az akadá­lyok láttán, hanem viszik előre az amerikai csillagsávos lobogót, ami ma már minden elnyomott nemzetnek, minden letaposott népnek is reménysége, — egyedüli kincse. Mivel érzik, hogy azzal a zászlóval érkezik el hoz­zájuk a jobb kor, amely után millióknak ajka esedezik. Mi Verhovayak, akik ennek a zászlónak oltalma alatt élve már tudjuk, hogy mi a szabadságos élet, nem lehetünk tartózkodók, nem lehetünk fösvényen önzős emberek még akkor sem, mikor vérünk hullásával, leg­drágább tulajdonunknak feláldozásával kell is ahhoz já­rulnunk, hogy eljöjjön erre a földre a békesség emlőin táplálkozó általános Szabadság, Egyenlőség és Test­vériség. Ne fogódjunk el hát szivszoi’ongva, mikor a mos­tani vérzivatar közepette látjuk lengeni kincsünket, az amerikai zászlót s ne facsarodjék el kétségbeesetten a szivünk, mikor gyermekeinket, a mi drágaságainkat, ettől a zászlótól vezetve az emberi szabadság-jussok ki­vívásáért a csaták mezején tudjuk Nyugodjunk bele, hogy kincsünk, drágaságunk kockára van téve a legfenségesebb eszme megvalósí­tásáért s valahányszor lapunknak arra a hasábjára esik tekintetünk, amelyben az amerikai zászló alatt hadba­­vonult gyermekeink, Vérhovay Testvéreink nevei olvas­hatók, imádságos fohászkodással esedezzünk értük s világot megváltó győzelmükért! daragó józsee

Next

/
Thumbnails
Contents