Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-06-17 / 24. szám

2-ik Oldal Is foglalkoznak, mi is az egyleti élet. Ezért húzódott el heteken keresztül a nagygyűlés s ezért is lettek olyan ha­tározatok meghozva, amelyeknek nem igen látta hasz­nát az Egyesület. Ma már azonban, mikor az Egyesületi élet kijege­­cesedett annyira, hogy tisztán kivehetők benne az alkotó prizmák, a méltó képviselőnek kiválasztása nem okoz­hat fejtörést, nem jelenthet kockázatot. Minden kerü­letben ott vannak azok, akik időről-idöre, nap-nap után belekapcsolódnak az Egyesület életébe, — ott vannak a fiók titkárok. Ők az Egyesületnek dobogó szivei, a ben­nünket összefűző láncszemeknek erősségei. Mint a test­nek végtagjai szolgálják a Verhovay Segély Egyletben tömörült összességet s munkájukba lelket visznek, aminek melegségét az adja meg, hogy tudják mivel foglalkoznak s amit tesznek, miért teszik. Nem lehet tőlük hivatottabb kerületi képviselője a konvenciónak s nagyon ajánlatos, hogy akik a kerület» gyűlésekre készülődnek, kászolódásaik közben róluk el ne felejtkezzenek. DARAGÓ JÓZSEF. AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION 839 17th Street, N. W. Washington, D. C. MIT SZÓL HOZZÁ JÓZAN JÁNOS 1 TÁBORI LEVELEZŐ A legnagyobb amerikai magyar testvérsegitő testüle­tünk: a Verhovay Segély Egylet, mely a múltban is olyan sok szolgálatot tett már az amerikai magyarságnak, meg­lepetéssel szolgált. ' , Nem először és biztosan nem is utoljára. * Ezúttal Tábori Levelezőt és Szótárt adott ki, amely­nek főleg az a célja, hogy lehetővé tegye azoknak a fiainknak a magyar levél írást, akik ugyan tudnak vala­mennyit magyarul, de segítség nélkül nem képesek az édesanyjuk anyanyelvén levelezni. A szülőknek pedig azért hasznos a könyv, mert ők meg angol levél mintákat találnak abban és ha gyermekük olyan helyen van, hogy oda katonai rendelkezés folytán nem lehetne magyar le­velet küldeni, angol levelet tudnak a könyv segítségével szerkeszteni. A háború sok szülővel megbánatja, hogy gyermekét nem taníttatta magyarul Írni és olvasni, mert ezerszámra vannak szülők, akik képtelenek elolvasni és megérteni a hadseregben szolgáló gyermekük angol levelét. Szom­szédba kell vinni a drága levelet, idegenekkel kell olvas­tatni azokat. A Verhovay Segély Egylet most lehetővé teszi a ma­gyar származású katonáknak, hogy a “Tábori Levelező’’ segítségével minden nehézség nélkül írhassanak magyar leveleket füleiknek, melyet azok el tudnak olvasni. Jaj, de sok édesanya áldja majd a Verhovay Segély Egylet vezetőségét, ha gyermekétől magyar levelet kap a “Tábori Levelező’’ nyomán. Tudjuk, a gyerekeknek is fájdalma, hogy angolul írni nem tudó szülők kezeirását nem láthatták eddig, mert igen sok esetben teljesen idegenekkel kell az édesanyának leveleit megiratni és az ilyen, idegenek által irt levelek­ben nincsen az a melegség, ami egy sajátkezüleg irt le­vélből kiárad. A “Tábori Levelező” angolul egy 6zót se tudó anyá­nak is megadja a módot arra, hogy gyermekének angol levelet Írhasson. Azonkívül szótár is van a Verhovay Segély Egylet által kiadott “Tábori Leveleződben. Benne vannak azok a szavak és kifejezések, melyek a mindennapi életben használatosak. Józan János nem foglalkozik jóslással, de azt hiszi, hogy ha Magyar Amerikában megtudják, hogy a Verhovay Segély Egylet készséggel ingyen elküldi min­denkinek ezt a kitűnő könyvet, aki ir érte az egylet köz­pontjába, akkor a . Verhovay Segély Egyletnek hamarosan uj kiadást kell nyomattatni. Mert a hasznos könyvből mindenki kérni fog, akinek gyermeke a hadseregben szolgál. A könyvnek igen nagy hasznát veszik majd az ame­rikai katonák akkor is, amikor arra kerül majd a sor, hogy az édesanyjuk és édesapjuk szülőhazáját felszaba­dítják a názi iga alól. A könyv segítségével az is meg Verhovayak Lapja_____________ Győztes élet Amerika leghireseebb asz­­szonyai gyűléseket tarta­nak, hogy a háború utáni nagy átalakulás részleteit, lehetőségeit megbeszéljék és megszabják azt a munkát, amelyet ebben a hatalmas világmozgalomban az asz­­szonyok akarnak végezni. Orvosok, társadalmi mun­kások, tanítónők és Írónők vettek részt ezeken a gyű­léseken és szép, okos beszé­deket mondottak, amelyek­ben kifejtették, hogy az asszonyoknak meglehetősen nagy hatalmuk van ebben az országban, mert, pél­dául, a prohibiciót is ők erőszakolták Amerikára. Illő volna, hogy céltudatos szer­vezkedéssel a nők a jövőben áldásosabb mozgalmak ér­dekében használják fel be­folyásukat. Megállapították a nők eze­ken a gyűléseken, hogy a különböző nemzetek as­szonyainak meg kell ismer­niük egymást, hogy módot kell találni a megfelelő és állandó érintkezésre s együt­tes munkát kell kifejteni az általános boldogság és bol­dogulás érdekében. Mindén mondat igen szé­pen hangzott, s az ember nagyon meg lenne hatva, hogy végre mindenki, az egész világ boldogságával kezd törődni, ha közben nem olvasna riasztó híreket az újságokban, amelyek két­ségbeejtő világosan mutat­ják, hogy az otthonokban is rengeteg változásra van szükség. Igaz, baj van az egész világon, de baj van az otthonokban is, még pedig súlyos baj. És nem lehet a világot boldoggá tenni, a mig az egyének élete bol­dogtalan, zűrzavaros és tragikus. Újságokban, folyóiratok­ban, gyűléseken napról-nap­­ra több szó esik a fiatalkorú bűnösökről, különösen pe­dig a fiatal lányok laza er­kölcseiről. Statisztikák, rend őrségi adatok megdöbbentő képet tárnak az ember csodálkozó szemei elé. Bi­zonyos, hogy az anyák fej­csóválva olvassák ezeket a híreket, de ugyanakkor, a mamák szokásos rövidlátá­sával, mosolyogva gondol­nak arra, hogy: az én lá­nyom nem olyan ... Lehet, hegy nem. Lehet, hogy igen. A mai általános neve­lési rendszer mellett kevés olyan anya van, aki ponto­san tudja, hogy fiatal lánya, fia hol tölti a féléjszakát, kikkel barátkozik, merre jár a hét végén s mit ne­vez' szórakozásnak. A gye­rekek szabadsága és az autó gondosan elrejti a gyere­keket a leggondosabb anyai szemek elől is, különösen ott, ahol az anya is kenyér­kereső munkával van elfog­lalva. A legtöbb anyának eszébe sem mer jutni a bor­zasztó gondolat, hogy ser­dülő lánya és fia, akik ár­tatlan arccal ülnek a va­csoránál esetleg néhány hó­nap, vagy már néhány nap múlva is — a rendőrség elé kerül. Sok a fiatalság pénze és sok a szabadsága. És kevés az előrelátása, mint ahogy ez fiataloknál szokásos. És kevés az otthoni fegyelem. A körülmények is megron­tásukra törekszenek, a mai zűrzavaros világban talán nem is nagy csoda, ha a tapasztalatlan fiatalok ad-­­dig botorkálnak, mig el nem buknak és nagyon megseb­­zik magukat, talán örök életükre. Nem csoda ez, de segíteni kellene rajta. Igen ám, de hogyan? Mindenki azzal van elfoglalva, hogy meg­nyerjük ezt a szörnyű há­borút. És ha igy folytató­dik ez tovább, akkor meg­nyerjük a háborút és elve­szítjük az otthon boldogsá­gát. Megoldjuk a nagy­világ problémáit és tönkre­megyünk a saját életünk sötét útvesztőjében. Boldog lesz a világ és boldogtala­nok lesznek az otthonok. Megnyerjük a háborút és el­veszítjük az ifjúságot, akikért küzdöttünk s akik­nek kivívtuk az összes elő­nyöket. Különösen nehéz helyze­tük van az idegen születésű anyáknak, akiknek gyerme­kei lélekben eltávolodtak a különben is régimódi ott­hontól, s akiknek nincs módjukban ellenőrizni gyer­mekeiket és társaságukat. A magyar anyák közül most azok a szerencsések, akik a régimódi nevelést okosan tudták összeegyeztetni az úgynevezett modern sza­badsággal, s akiknek sike­rült gyermekeiket részben maguk mellett tartaniok. tudja majd értetni magát Magyarországon a magyar néppel, akinek csekély a magyar tudása. A Verhovay Segély Egylet, mely a múltban magyar ABC könyvet adott ki, éveken át nyári magyar iskolákat tartott fenn, csak önmagához maradt hü, amikor most olyan könyvet ad az amerikai magyarság kezébe a “Tá­bori Levelező”-vel, melyre ma igen nagy szükség van. Józan János azt hiszi: a Verhovay Segély Egylet meg­érdemli ezért a könyvért minden jóakaratu magyar szár­mazású ember elismerését. Tudom, van sok magyar szülő, akiknek fiai, lányai ugyanabban az egyesületben találják meg szórakozásu­kat, amelyeknek a szülők is tagjai. Felbecsülhetetlen ér­téke van ennek a ténynek most, amikor minden kö­rülmény a szülők igyekeze­tét rontja. Nem kell félteni ezt a gyereket, akit szülői tiszteletre tudtak szoktatni még akkor is, ha a szülők nem beszélik tökéletesen a gyerek anyanyelvét s a fia­talok nem beszélik jól a szü­lők anyanyelvét. A ma­gyar egyesületek ifjúsági és második generációs osz­tályai ma a leghatásosab­ban védik a magyar szülők­től származó gyermekek erkölcsét, életét a lépten­­nyomon felkinálkozó rossz alkalmakkal szemben. Az a szülő, akinek gyermeke csatlakozott ilyen egyesüle­tekhez, most szerencsésnek és boldognak érezheti ma­gát. Most kapja meg a fi­zetséget körültekintéséért, okosságáért, azért, hogy, megfogadta magyar újsá­gok és magyar egyesületek tanácsait. Nem lesz rossz amerikai az a fiatal, aki magyar egyesületek angol I osztályaihoz tartozik s ott találja meg szórakozását,' barátait, mert hiszen ezek az egyesületek 'leglelkesebb zászlóvivői az amerikai ideáloknak. 1943 junius 17 j Boldognak érezheti ma­gát az a szülő, aki meg­tudta tanítani gyermekeit arra, hogy igazán jó ame­rikai csak az lehet, aki tisz­teli, becsüli szüleit, akár­milyen törve is beszélik a szülők az angol nyelvet. Jó amerikai nem szégyelheti a szüleit, mert az amerikai demokrácia egyik alapvető elve az emberek egyenlősége származásra való tekintet nélkül. j j A magyar egyesületek nagy szolgálatot tennének a szülőknek, ha megkettő­zött igyekezettel próbálnák az ifjúsági és második ge­nerációs osztályokat fejlesz­teni, mert ma ezzel százszo­rosán annyi jót tennének a szülőknek és gyermekeknek egyaránt, mint az elmúlt években. Tisztességes, becsü­letes egyleti élet, amely tu­lajdonképen a szülők fel­ügyelete alatt működik, e lélekrontó világban életeket menthet meg. S minden szülő a saját gyermekét menti, amikor részt vesz eb­ben a felmérhetetlenül fon­tos, lélekemelő munkában. FÜLÖP ILONA Vegyen lláhorus Hwlt én jt I

Next

/
Thumbnails
Contents