Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-06-03 / 22. szám
10 ík oldal Junius 3, 1943 Verhovayak Lapja CLEVELAND, O. 14-ik fiók Tagtársaim szives tudomására hozom, hogy a nyári hónapokban gyűléseinket minden hónap első hétfőjén este 7:30 órai kezdettel fogjuk megtartani a Verhovay Otthonban, 8637 Buckeye Hoad. Gyűléseinket tehát a nyáron át nem vasárnap tartjuk. Legközelebbi hónapokban gyűléseinket tehát a következő napokon tartjuk meg: junius 7, julius 5, augusztus 2, szeptember 6 és október 4. Havi dijakat egész nyáron át minden hétfőn és pénteken este 7 és 9 óra között lehet fizetni a Verhovay Otthonban. Kérem a tagtársakat, hogy a junius 7-iki gyűlésre minél nagyobb számban szíveskedjenek eljönni, mert igen fontes ügyről lesz szó. Tagtársi tisztelettel: VÉSZI LÁSZLÓ, titkár, 12511 Benwood Ave.------------v-----------MAYNARD, O. 5-ik fiók Értesitem fiókunk tagjait, hogy legközelebbi gyűlésünket junius 13-án, délután 2 órakor tartjuk meg a Csajka Giove-ban. Fontos elintézni valók várnak a tagságra. Egyúttal kérem a tagtársakat, hogy szíveskedjenek kölcsöneik után a kamatot fizetni s a törlesztést megkezdeni. Tagtársi tisztelettel: SHÁDI GYULA, titkár. —,----------v-------------VISSZAHELYEZETT TAGJAINK NÉVSORA REINSTATED APRIL 30, 1943 Fiók-Br. 9 Smith Michael 14 Fendrich Manny, Fendrich Mrs. Manny, Kaczur Alice H., Kochy Ignatius, Kovács Balázs, Matusz Jánosné, Ponevacs Antal 17 Mraz Andrew M. 20 Ribóczy Józsefné 34 Bendzsuk Ernest, Galvács Györgyné, Jones Mrs. George, Santez John, Sopoliga Julius N., Szűcs Istvánná, Tomko Andrew Jr. 35 Hattayer Joseph S. 39 Laszacs Mary 59 Medve Frank 69 Robinson Mrs. Charles 83 Chaky Carl, Galya Mrs. Andrew, Gieda Joseph P., Vascsinec John E., Vascsinec Mrs. John 121 Balia Ernő W0&' 132 Baranyai Pál 138 Spisak Emma Rose 152 Kubasak Edward 163 Beljan Mátyás 164 Gehring Victoria Mrs. 171 Bakondy Simon 176 Megules Mrs. Joseph 203 Malna Joseph 215 Vukits Charles 266 Poszer Elizabeth C. 283 Otvos Joseph 317 Lakatos Ernest 351 Pochek Helen V. 353 Beres Michael J. 356 Merrow Mrs. Henry 360 Gabor Frank, Takacs Michael 366 Bodnar John, Jr., Pannetti Frank, Smayda Mrs. Joseph 395 Brindza Billy J„ Kadlubowski Mrs. Alexander, Poliak Stephen 429 MacLeod Mrs. Malcolm 430 Hasak Joseph J. Jr, Hrico Joseph, Paulovitch Mrs. Stephen W., Vargyas James J. Jr. 434 Varga Mrs. Zoltán 453 Nemeth Louis 462 Kish Benjamin, Kish Jolán 486 Horvath Mrs. Alexander 488 Ciko John, Fazekas Anne Marie, Fazekas Joseph 63 Pittsburgh, Pa., 1943 április 30-án. RÉVÉSZ KALMAN, kp. számvevő VEGYEN HADI KÖLCSÖNT, hogy KATONÁINKNAK MINDENE LEGYEN! VOLT ALKALMA MEGISMERNI. Az öreg skótnak izgatottan meséli barátja a villamoson: “Te hallod, hogy a Patrick milyen boldogtalan családi életet él? örökké veszekszik vele az assszony.” Az öreg skót ingatja fejét: “Tudtam én, hogy nem lesznek boldogok. Hiszen csak hét évig udvarolt annak a nőnek, nem is lehetett neki alkalma eléggé megismerni.” Meghallja ezt egy úti társ, és odafordul: “Ejnye, hát ön a hosszú udvarlásban hisz?” “Abban bizony feleli a skót — mikor én udvaroltam, én húsz évig udvaroltam.” “No és boldog lett a házassága?” “Uram — felelte a skót — a házasságból nem lett semmi, mert húsz év alatt volt alkalmam úgy megismerni azt a nőt, hogy elment tőle a kedvem.” Zárlat Után Beérkezett Összegek PAYMENTS RECEIVED AFTER CLOSE OF APRIL ACCOUNT 1943 április hó 30 után lapzártáig a következő összegek érkeztek be á központi pénztárba. A jan., feb. és március havit is zárlat után küldte be. A január havit is zárlat után küldte be. A jan., feb. és március havit is zárlat után küldte be. A január havit is zárlat után küldte be. j A január havit is zárlat után küldte be. A jan., feb., és március havit is zárlat után küldte be. A január havit is zárlat után küldte be. A jan., feb., és március havit is zárlat után küldte be. - j fiók __289.06 fiók106.15 fiók ____ 56.04 fiók_.. 66.07 fiók_.. 327.21 fiók_23.05 fiók __140.64 fiók_-- 124.28 fiók_.. 37.28 1 NEM ÉRKEZETT BE. — PAYMENTS NOT RECEIVED. A 82, 270, 360, és 521-ik fiókok április havi tagsági dijai. 80 A SZAKADÉK ok nélkül. Kik fogták el?” “A rendőrök — felelte az asszony tompán. — Rajtakapták egy betörésen a barátjával. Kelepcébe csalták. Revolvert találtak nála.” “Ez borzasztó” — mondta Jenő megrendültén. Sohasem gondoltam volna, hogy Miki ilyen bajba jusson. “Maga ügyvéd — folytatta az assszony — azt akarom kérni magától, hogy segítsen rajta. Védje. Maga tudja, hogy lehet.” “Igen-igen sajnálom, de nem tehetem Mrs. Szabó. Hiszen először is nem vagyok tagja még az ügyvédi karnak. Másodszor ügyvédi irodában dolgozom és ilyen esetekkel nem is foglalkozhatnék. Az én irodám csak kereskededmi ügyekkel foglalkozik.” “Szóval nem akar segiteni a gyerekkori pajtásán?” — mondta az asszony kőkemény arccal. “Értsen meg, kedves Mrs. Szabó, nem is segíthetnék rajta, akárhogy szeretném” — bizonygatta neki Tóvári Jenő. “Gondoltam úgy is — vádolta az asszony mély, elesett hangon — tudtam úgy is, hogy az ujját se fogja megmozdítani érte...” “Mrs. Szabó, — könyörgött a fiú — az Isten áldja meg magát, hát értse meg, itt törvények és szabályok vannak, melyek megkötik a kezemet.” Mrs. Szabó felállt és megfordult. “Sajnálom, hogy megzavartam a mulatságukat.” Kiment és leindult a lépcsőn. Jenő követte. Lent a zaj újból elnémult. Mindenki ránézett, Ahogy az asszony átvonult a vendégeken, jeges csetnd lett körülötte. Az ajtóhoz ért. Kinyitotta. Kilépett rajta. A küszöbről visszafordult: “Ügyvédet csináltál a fiadból Tóvári János, bánhatod is. Mert ez is magára hagyja a magyart a bajában, mint a többi.” Azzal bevágta az ajtót maga után. A SZAKADÉK 77 “Ki volt ez fiam?” “Meglepetés ez is; — felelte a fiú — az egyik legnagyobb ügyvédi iroda főnöke. A tanulmányi sikereim alapján engem felvett október elsejére az irodájába. Most már állásom is van.” “No fiú, — ütötte gyengéden hátba az apja — ennek igazán örülök.” “És mit fizetnek?” — kérdezte kiváncsiam Ágnes. “Hát azt még nem tudom — nevetett a fiú — de úgy tudom, hogy havi százhússzal kezdem, de ha jól megy a munka, akkor hamar lesz emelkedés. Meg külön munkát is lehet végezni, ó, úgy örülök ennek, hiszen ma annyi az állásnélküli diplomás is.” Tudta ezt Tóvári is. Titokban sokszor gondolt aggadalommal arra az időre, mikor már meglesz az oklevél. S most a titkolt, ki sem momdott imádság már meghallgatva hullott vissza a leikébe. Valóban, ez a mai este életének megkoronázása volt. “De mit fogsz csinálni addig? — kérdezte Ágnes — hisz az még majdnem egy fél év.” “Pihensz fiam — felelte az örökké aggódó anya — eleget dolgoztál, tanultál, most szépen kipihened egy kicsit magad.” “Úgy van fiam — tette hozzá Tóvári is — jut mindannyiunknak.” “De nem úgy van ám — felelt a fiú vígan — én már ezt mind kiokoskodtam. Addig épp van időm megnyerni a nagy Verhovay pályázatot és mint győztes elmegyek Magyarországra s éppen vissza is tudok jönni, hogy munkámat megkezdjem.” “Ez már beszéd fiam!” — örvendezett Tóvári, aki mindjárt lelkesedni kezdett, ha valaki az Egyletért akart tenni valamit. Boldogan mentek haza. Amint beléptek a lakásba, egyszerre, mintegy magától kigyult a lámpa és sok vidám arc köszöntötte őket hangos “Surprise, — Meglepetésl” — köszöntéssel. Fiatal és idős arcok vegyesen
