Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-04-29 / 17. szám

Verhovayak Lapja

1943 április 29

CLEVELAND, O.

361-ik fiók

A Cleveland, O.-i 361-ik Női Fiók 1943 MÁJUS 9-ÉN, VASÁRNAP ESTE 6 órai kezdettel megünnepli az ANYÁK NAPJÁT, nagyszabású műsor és azt követő játék-este keretében, a Verhovay Otthonban, 8637 Buckeye Road-on, melyre szeretettel hivjuk az összes clevelandi Verhovay fiókokat, de különösen a 14-ik fiók tagságát, mert e fiók társadalmi clubjának tagjai nagy mértékben járulnak hozzá ez este programjához. Külömben az estély jövedelmének felét a Verhovay Otthon javára forditjuk. így tehát a 14-ik fiók tagjainak minden oka meg van arra, hogy eljöjjenek erre az estére.

Minden édesanyának értékes ajándékot adunk. Belépti jegy ára 50 cent, melyért finom uzsonnával szolgálunk. Vendégfogadók ezen az estén a következők:

Gáspár Józsefné, Fodor Józsefné, Orosz Zsigmondné, Lackó Istvánná, Merk Istvánná, Kondás Andrásné, Szabó Istvánná, Verovec Ferencné, Kocsis Andrásné, Stashel Mártonná, Máté Béláné, Mrs. Mary Knill, Vészi Lászlóné, Domokos Józsefné, 58

Kádár Zsigmondné, Kolozsváry Kálmánná, Demcsák Péterné, Ocverák Györgyné, Csolnik Györgyné, Phan Józsefné, Szabó Béláné, Huszti Istvánná, Gál Imréné, Kushner Ella, Nápoly Józsefné, Nyitrai Jánosné, Cseh Lajosné, Balogh Béláné, Csák Ferencné, Sebesi Józsefné, Gönci Pálné, Robinson Edwardné, Krecs Ferencné, Bucki Imréné, Shenk Ernőné, Misek Béláné, Shille Mariska, Gerlack Józsefné, Kancki Károlyné, Mező Jánosné, Yeddy Ferencné, Cincár Gyula, Paszkan Pálné, Krabacz Lajosné, Pálinkás Imréné, Balogh István és neje, Szaly Józsefné, Papp Györgyné, Szabó Lajosné, Éva Istvánná, Fodor Pálné, Mrs. Mary Timko, Horváth Sándorné.

Aki vendégfogadónak óhajt jelentkezni, szíveskedjen felhívni az ünnepély rendezői egyikét: Mrs. Marton Stashel, LO 4315; Kádál Zsigmondné, GA 4562.

Tagtársi tisztelettel

PHAN JÁNOSNÉ, elnöknő,

VÉSZI LÁSZLÓNÉ, titkárnő

Vegyen Háborús Kötvényt

PUNXSUTAWNEY, PA. 143-ik fiók

Értesítem a tagtársakat, hogy fiókunk 1943 május

9-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel fontos gyűlést fog tartani a titkár házánál. E gyűlés alkalmával a tagságnak oly ügyekben kell határozatokat hoznia, melyek fontosságánál fogva kívánatos, hogy a tagság minél nagyobb számban legyen képviselve. Kérem azért a tagtársakat, hogy ez alkalommal jöjjenek el erre a gyűlésre.

Tagtársi tisztelettel:

A TITKÁR.--------------v--------------GRANITE CITY, ILL.

187-ik fiók

Fiókunk márciusi gyűlésén elhatározta, hogy 1943 május 2-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel bingó délutánt rendez a Granite City-i Magyar Házban, melynek tiszta jövedelmét a Vörös Kereszt javára forditjuk. Tekintettel e fontos hazafias célra, kérjük tagtársainkat, hogy jöjjenek el minél nagyobb számban erre az öszszejövetelre, hogy annak eredményeként oly adományt nyújthassunk át a Vörös Keresztnek, melyre büszkék lehetünk. Ugyancsak kérjük azokat a vidéki tagtársakat, akik a nagy távolság miatt esetleg nem jöhetnek el, hogy legyenek szívesek legalább a jegyet megvenni, melynek ára 4P játékért csak 35 cent, hogy igy pártolják ezt a nemes célt, mely által katonáinkat segítjük meg.

Tagtársi tisztelettel

KRISZTIÁN FERENC titkár.--------------v--------------EAST CHICAGO, IND. 130-ik fiók

Fiókunk kuglizó csapata újabb mérkőzésre készül, és pedig South Bend, Ind.-ban, ahová május 1-én, szombaton este érkezünk két csapattal, melynek tagjai lelkesen készülnek erre a találkozásra.

Tagtársi tisztelettel:

PÁLLÁ MIKLÓS, ügykezelő.--------------v-------------MONA, W. VA. 348-ik fiók

Május 16-án, vasárnap délután 2 órakor a titkár lakásán tartjuk meg rendes havi gyűlésünket. E gyűlés tárgya a kerületi delegátus megválasztása és más fontos ügyek. Kérem a tagtársakat, hogy teljes számban je5-lk Oldal

len jenek meg ezen a gytti lésen.

Tagtársi tisztelettel:

KOVÁCS JÓZSEF, ügykezelő.--------------v--------------• I

1942 — HÁZASSÁGOK REKORDÉVE

Múlt évben az országban

1,800.000 házasságot kötöbtek, ami az Egyesült Álla» mok számára minden idők legnagyobb rekordját j&lenti. Ez a szám 11%-al na» gyobb, mint az 1941 évi házasságkötések száma és 83 százalékkal több, mint a tiz évvel ezelőtt kötött há» zasságok száma.

Vagyis 1942-ben majdnem kétszer annyi házasságot kötöttek, mint 1942-ben, Amiből az következik, hogy a depresszió jobban árt a szerelemnek, mint a háború. Érdekes ugyanakkor megfigyelni azt, hogy a menyasszonyok kétharmadrésze katonához ment feleségül, tehát az 1,800.000 vőlegényből 1,200.000 egyenruhában esküdött. Ebből pedig a* következik, hogy a leányok ■most is szeretik az egyenruhát s hogy háború idején a civil embernek eshetőségei a leányoknál alaposan meg^ csökkenek. |

58 A SZAKADÉK A SZAKADÉK 59

fülkébe. Felhívta a számot. Hosszas csengetés után jelentkeztek:

“Beszélhetnék Miss White-el?” — kérdezte kissé izgatottan.

Unottan jött a válasz:

“Miss White nincs idehaza. Van valami üzenet?"

“Nincs“ — felelte halkan Jenő és égő arccal akasztotta vissza a kagylót.

Tehát a főnökével van. A főnökével. Most már lázasan dolgozott az agya. Visszament ahhoz az épülethez, ahol a lány dolgozott. Megkereste a névtáblán a vállalat nevét. Ott volt a főnök neve is.

Visszasietett egy telefonfülkéhez. Kikereste a telefonszámát és felhívta. Női hang jelentkezett; s ő megkérdezte:

“Beszélhetnék Mr. Cox-al?”

“Nincs idehaza. Ki keresi?” <■

Nem felelt. Visszaakasztotta a kagylót. Együtt vannak.... Együtt vannak ... Indulatos haraggal sietett el. Minden lépésre rámondta:

“Együtt vannak, együtt vannak...”

Igaza volt az apjának. Mindem. hamis ezen a leányon: a mosolya, a modora, a csókja és a szava. Minden méreg rajta. Édes, de halálos, életrontó méreg.

De hátha mégse. Hátha mindez csak tévedés.

Másnapra összeszedte magát úgy, hogy mikor a leánnyal találkozott az nem vette észre a fiú igazi lelkiállapotát. Színházba mentek aznap este. Útközben a fiú csak mintegy érdeklődve kérdezte:

“Sokat gondoltam magára tegnap. Mit csinált az estjével?”

“Semmit — felelte a leány — tudja, néha jobb otthon maradni.” Szegény szüleimnek rosszul esne, ha mindég elmennék hazulról.”

“Hát akkor mért nem akart nékem találkát adni?” — kérdezte a fiú tettetett szemrehányással.

“Megmondtam, — felelte a leány, — hogy szüleimmel is el kell néha töltenem egy estét. Meg aztán félek is, hogy rámun, ha minden nap találkozik velem.”

“Nem unnék én magára soha — felelte a fiú keserűen — hisz maga olyan változatos...”

“Hogy érti ezt?” — kérdezte a leány villámgyorsan rápillantva.

"óh, sehogy — legyintett a fiú. — Csak azért mondtam, mert hiányzott nekem.”

Hazudott, hazudott, hazudott, sirta közben a fiú szive elgyötörtén, összetörtén. Hazudott. Színházat játszik. A főnökével jár ki. A főnökének a babája. Attól ilyen elegáns. ő meg jó tartaléknak. Ha valami baj lenne a főnökkel való viszonyból. Akkor majd jó lesz a magyar fiú. Hogy betakarja a más gyalázatát. Gyűlölettel nézett a leányra. Egyszerre meglátta az arca mögött a valóságot.

A leány is megérezte, hogy baj van. De ma nem volt kedve harcolni. Fáradt volt. Szótlanul értek a színházhoz. Végighallgatták a műsort és semmitmondó megjegyzéseket tettek rá. Színház után megint barangoltak. Megszomjaztak és útközben betértek egy mulatóba és ittak valamit. Az ital helyrehozta a lehervadt hangulatot. A leány jobb kedvű lett és melegebb. A fiú ellenállása és elkeseredése olvadni kezdett. Túlságosan beleette magát ez a leány a szivébe. Akármilyen, ő mégis szereti. Szereti. Belepusztul, ha elveszíti.

Mikor elhagyták a mulatót és beültek az autóba, szó nélkül elkapta a leányt és csókolta. A leány nem tiltakozott, örült, hogy a fiú magától rendbejött. Minden rendben van.

Egyszerre kinyílt a kocsi ajtaja. Szétrebbentek. Egy fiatalember lámpával a leány arcába világított. Gúnyos hangon mondta:

"Ne zavartassák magukat. Csak ezt akartam tudni. Jó mulatóst, drága Evelyn!” Idevágta az ajtót.

Evelyn eltorzult arccal indította meg az autói.