Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-03-11 / 10. szám

TWO SECTIONS (Verhovay * Journal) VOL. XXVI. ÉVFOLYAM 1943 MÁRCIUS 11. No. 10. SZÁM SZABADSÁGHARC Az újságok tele van­nak azzal, hogy Amerika népe egy nevezetes, hallat­lanul fontos dátumhoz kö­zeledik. MÁRCIUS TIZEN­ÖTÖDIKÉHEZ. A magyar embernek március 15-:ke a negyvennyolcas szabadság­­harc emlékét idézi fel, eszé­be juttatja a “Talpra Ma­gyart”, Petőfit, eszébe jut­tatja a magyar nemzetnek a némettel folytatott évezre­des újra meg újra kiújuló háborúját s eszébe juttatja a szabadságharc szomorú végét a tizenhárom vértanú­val. Eszébe juttatja Kos­suthot, azt az embert, aki Amerika népének emlékeze­tébe véste azt, hogy a ma­gyar nemzet tudott har­colni és meghalni a szabad­ságért. Különös találkozása a sorsnak, hogy Amerikában épp a március 15-ike lett fontos nap, noha nem ün­nepnap. Erre a határnapra kell minden amerikai pol­gárnak, akinek jövedelme meghaladta az évi 500 dol­lárt, bevallani a múlt évi jövedelmét az adóhivatal­nak és akár egy összegben befizetni, vagy pedig negyed­évi részletekben elkezdeni adójának befizetését. Ebben az évben azért kü­lönösen nevezetes nap már­cius 15-ike, mert ebben az évben az amerikai nemzet­nek oly, sok milliót kitevő rétege, lép a jövedelmi adót fizetők sorába, akik a jöve­delmi adót eddig csak hirből ismerték. Az amerikai újságok álta­lában úgy írnak március 15-éről, mint egy gyásznap­ról, mert ez évben oly ma­gas a jövedelmi adó, hogy minden egyes embernek nagy nehézségeket fog okoz­ni annak megfizetése. Mi azonban nem tudunk úgy nézni március 15-ére, mint egy gyásznapra. Mi ugyanis tudjuk, hogy ez a magas jövedelmi adó, sok más ál­dozattal együtt, a SZABAD­SÁG ÁRA. És mi magya­rok már a történelmi múlt­ban hozzászoktunk ahhoz, hogy a szabadságért nagy árat fizessünk. Török ellen, német ellen évszázadokon át harcolt a magyar, ontotta vérét szüntelen, hogy meg­védje függetlenségét és sza­badságát. És épp március 15-én lesz 95 éve annak, hogy a magyar nemzet elin­dult a szabadságért való ál­dozathozatalnak egy olyan glóriás útjára, hogy arra még Amerika népe is fel­figyelt, pedig akkor még nagyon keveset tudtak itt Magyarországról. És mi tudjuk, hogy ez a mostani háború is tulajdon­­képen szabadságharc. És tudjuk azt is, hogy az Egye­sült Nemzetek hadseregei nemcsak a maguk szabad­ságáért küzdenek, hanem a világ minden elnyomott nemzetségének s z a b a d sá­­gáért is, közte a magyar nép sokszor elvesztett, de mindég visszanyert szabad­ságáért is. Ez a jövedelmi adó az egyik áldozat, mellyel e há­ború győzelmes bevégzésé­hez hozzájárulhatunk. Lá­tunk magunk körül polgá­rokat szép számmal, akik kétségbeesetten dől goznak azon, hogy minél többet lefaragjanak az adóköteles jövedelemből. Rövidlátó ön­zés! Ha mindenki ezen az utón jár és nem folyik be az az adó, amire szükség van, akkor nyilván csak egy ut lesz nyitva a kongresz­­szus számára: még jobban fel kell emelnie az adókat. A szabadság árát meg kell fizetni. Mi azt tudjuk. És épp azért nekünk nem gyászünnep március 15-ike, hanem a polgári kötelessé­geink teljesítésének öntu­datunkat emelő, méltóság­­teljes ünnepe. Közeli rokona a magyar március 15-iki ünnepnek, mert mind a kettő — a szabadságért va­ló áldozat-hozatal napja. • • » SZABADSÁG EGYENLŐSÉG TESTVÉRISÉG • • • • A Verhovay Segély Egylet Igazgatósága március 15-én, a negyvennyolcas magyar szabadságharc 95-ik év­fordulóján fogja megkezdeni a Verhovay Segély Egylet Pittsburgh-i központjában nagyfontosságu tavaszi gyűlé­sét. Különös összejátszása a sorsnak, hogy ez évi igaz­gatósági gyűlésünk épp az ünnepi évforduló napján kez­dődik. A Verhovay igazgatók mindenkor teljes tudatá­ban voltak azoknak a kötelességeknek, melyek teljesíté­sére felesküdtek. De mintha ez az évforduló még külön nyomatékkai akarná bélévé mi mindnyájunk leikébe azt a felelősséget, melyet hatalmas egyesületünk kormány­zásában hordozunk. Mert a negyvennyolcas szabadságharc zászlajára halhatatlan Petőfink irta rá ezt a hármas jeligét: “SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG!” Ugyan­ez a hármas jelszó élt azoknak a lelkében, akik az Egye­sült Államok függetlenségét kiharcolva, annak konstitu­­cicját megszerkesztették. Ugyanez a hármas jelszó van ráirva ma világszerte azoknak a nemzeteknek harci zász­lajára, melyek az Egyesült Nemzetek közösségében har­colnak az elnyomás, az egyenlőtlenség, a kegyetlenség ellen. És ugyanez a hármas jelszó képezi a fundamen­tumát a mi Egyesületünknek, mely a maga körében s a maga kormányzásában azokat az eszméket valósit ja meg, melyek minden szabadságszerető nemzet lelkében, mint legfőbb ideálok élnek. Lincoln Ábrahám az Egyesült Államok kormány­formáját egy hármas tétel formájában jellemezte. Azt mondotta, hogy az a népnek, a nép által, a népért való kormányzata. Bevándorolt népünknek az amerikai ideálok megértéséhez való lelki és szellemi érettségét jel­lemzi az a tény, hogy a mi egyesületünk kormányzata teljesen ugyanezen az elgondoláson épült fel, mert az a tagságnak a tagság által a tagságért való kormányzata. Egyesületünk nincs senkinek uralma alatt, senki arra rá nem erőltetheti a maga akaratát. Tagságunk szabad tagság, mely vezetőit szabad szavazata által választja s munkájukat belátása szerint szabadon Ítéli meg. Egye­sületünk az egyenlőség elvén épült naggyá: minden tag­nak egyforma jogai és egyforma kötelességei vannak s a Verhovay Segély Egylet kormányzásában minden tagnak szava és akarata egyenlő értékű. Egyesületünk a Test­vériség egyesülete: azon a gondolaton indult meg s annak utján maradt mind a mai napig. S hozzátesszük, hogy ezen az utón is fog maradni mindvégig. Mindezek a gondolatok felsorakoznak lelkűnkben a március 15-ikén kezdődő igazgatósági gyűlés elé nézve. És érezzük, tudjuk, hogy a dátumoknak és eszméknek e különös összetalálkozása a felelősség felemelő tudatával fogja eltölteni igazgatóságunk méltóságteljes testületét. A mai magyar elnyomatás tudata rá fog nehezedni lel­künkre. Az elnyomott népek felszabadításáért folyó világ­háború biztos reménysége viszont a lelkesedés szárnyaira fogja venni lelkünket. Egyesületünknek a magyar sza­badságharc és a mostani világháború célkitűzéseivel azonos alapelvei pedig a mi amerikai hazánk iránt való hiánytalan, sőt megtetézett szolgálat teljesítésére fognak kötelezni mindnyájunkat. E nagy elgondolások felelősségének tudatában fogja Igazgatóságunk évenkénti nagy tavaszi munkáját elvé­gezni. E munka első része a múlt év munkájának meg­ítélése. A teljesített munkának eredményét könyvszámra

Next

/
Thumbnails
Contents