Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-07-31 / 31. szám
54k Oldart 1941 Julius 31 Egészséges Elgondolás MELY MEGSZIVLELÉSRE MÉLTÓ . . . Egyik tagtársunk Clevelandban volt, ahol igen kedves fogadtatásban részesült az ottani Magyar Otthonban. Látogatásával kapcsolatban az a gondolata támadt, hogy milyen szép is volna, ha a fiókgyüléseknek letárgyalása után is egy-egy szép magyar nóta eléneklésével fejeznék Ue a gyűléseket. Miután a fiókok ebben az irányban teljesen önállóan, saját belátásuk és akaratuk szerint intézkednek, — mi csak bemutatjuk tagtársunk elgondolását, mint egy szép nyári bokrétát. látogatás A CLEVELANDI VERHOVAY OTTHONBAN .Clevelandion jártamban fontos tapasztalatokat szereztem magyar szempontból, amik, úgy vélem, közérdeklődésre tartanak számot. Múlt szombaton dolgomat végezve, kilátogattam a Verhovay Otthonba, a Buckeye Roadra, ahol Vészy László kerületi szervező fogadott nagy szívélyességgel cs tájékoztatott a helyi Verhovay és magyar viszonyokról, azutáu pedig megtekintettük a minden kivánalmaknak megfelelő és gyönyörüen. berendezett.. Verhovay Otthont. Vészy tagtárs bemutatott Mátyás János gondnoknak és családjának, akik oly nagy szorgalommal és fáradságot nem kímélő igyekezettel erősen fellendítették az Otthont. Telefonon kértem Kolozsváry Kálmán elnök Szives látogatását az Otthonba, aki rövidesen meg is jelent és az j* megszokott kedvességével elbeszélgettünk, meghánytuk-megvetettük az időszerű kérdések egész sorát. Érdekes az Öreg Amerikas Kolozsváry Kálmánnak, a 14-ik fiók elnökének töretlen lelke! Erős hareokon mehetett már keresztül, nagy tapasztalatokkal rendelkező nagy értékünk! A jó Isten tartsa meg még soká Magyar Amerika részére! Meglátogattuk ezután Szalay József Verhovay alelnök-igazgatót, jó forgalmú üzletében, aki bár nagy szívélyességgel fogadott bennünket, nem háborgathattuk sokáig, elfoglaltsága miatt, részemről örültem, hogy megismertem a harcos clevelandi élet egyik vezérét. Megtekintettük a Verhovay napon kisorsolandó szép autót, ahol azzal a titkos vággyal, hogy talán én leszek az autó nyerője, vettem négy jegyet. Visszatértünk az Otthonba, ahol Kassay Kálmán a fehérhaju, jókedélyü kuruc-költővel találkoztak, aki egy uj balladáját vette elő belső zsebéből. Mint a legfiatalabb a társaságban, engedelmet kértem, hogy én adjam elő a még meleg, hosszú költői munkáját, ami nekem is egy kitűnő élvezetet jelentett, annyira, hogy egyikmásik részét kétszer is el kellett olvasni. Ezek után széjjel néztünk az egyleti élet mozgalmasabb részében, igen szép és forgalmas este volt. Voltak kugli versenyek, társalgók, iszogatok, egy másik teremben meg összegyülekeztek a 366 -ik osztály tagjai, akiknek egy vacsorájuk volt. A 366-ik fiók az angol osztály, s míg elbeszélgettem néhány látogatóval, egyszer csak jön kitüntető szívélyességgel Horváth uram és karon fog, azzal, hogy szívesen látott vendége leszek ma este a 366-ik fióknak. Szives meghívást még sohasem utasítottam vissza és igy ez alkalommal sem. Meglepetésemre egy virágokkal gyönyörűen feldíszített hosszú asztal körül kedvesen fogadtak egy messziről jött Verhovay tagot, pompás és bőséges vacsorával kínáltak meg. Azon érdeklődésemre, hogy ki készítette az Ízletes ételeket. Mátyás gondnokot mutatták be, aki vacsora után még kitűnő ének és kupié számaival aratott nagy sikereket. Beszédek is elhangzottak, magyarul vagy pedig angolul és magyarul beszélnek ezek a derék második generációs magyarok. Olyan szép, békés, jóakaratu és emellett igen figyelmes társaságot ritkán lehet látni. Megbecsülik egymást, irigységnek, vagy széjjelhuzásnak még nyoma sincsen. Szeretik Vészj László szervezőt, mert Ö is szereti őket, igy szívesen segítik is szaporítani uj tagokkal a Verhovay tábort. Úgy láttam, hogy Vészy László mindent elkövet, hogy békesség és fejlődés legyen a Verhovay portán. Az elhangzott beszédek közül Zsednay Páléról kell külön megemlékezni, aki bár a 14-es Verhovay fiók tagja, de mint mondotta ő csak Verhovay tag és szeretettel beszél a Verhovay tagokhoz, aki csak a békességet hirdeti és nem a széjjelhuzást. Egész családja Verhovay tag, leánya az elnöke a 366-ik angol fióknak. Úgy festhetném le ezt az estét, hogy ezek a fiatalok megmutatták mi is Verhovay . .. magyarnak lenni! Nem volt zenekar, de oly szép magyar énekeket és nótákat daloltunk a mi szépséges anyanyelvűnkön, hogy azt akármelyik magyar osztály is megirigyelhetné! Illetve, tévedés ne essék, nem irigylést akartam Írni, hanem követhetné! • Igen kedves magyar testvéreim és Verhovay tagtársaim, kövessük mi ezeknek a kedves clevelandi 366-ik angol osztálynak a példáját és összejöveteleinken, amikor elvégeztük a hivatalos egyleti részt, szenteljünk egy-két órácskát szép magyar nóták és énekek dalolására. Úgy,—mondjuk, — csak egy felesleges vita, vesződés, széjjelhuzás és harag helyett! Óh milyen friss marad az ember lelke szépséges magyar nóták éneklése és dalolása után! Hogy beszámolómat befejezzem, a Verhovay Otthon még szállást is adott és reggel a szervező uram még el is vitt a templomba, hogy egy vidéki magyar még Isten igéjével is élve, lelki erősítéssel újra vissza menjen e keverék idegen világba küzdeni, harcolni, hogy megtartsa és ápolhassa magyarságát és hitét . . . KNEFÉLY ANTAL a 418-as mansfieldi, O. fiók tagja.----------0----------CAMPBELL, OHIO 321-ik fiók Tisztelettel értesítem tagtársaimat, hogy május hónapban el lett határozva, rogy junius, julius és augusztus hónapokban gyűléseket nem fogunk tartani, de a havidijak beszedése meg fog történni a szokott helyen, vagyis a Magyar Otthonban, 118 Reed Ave., délután 1 órától 3 óráig. Tagtársi tisztelettel STEPHEN RETÉCZI, titkár. Verhovayalc Lapja HÁBORÚS ADOMÁK BUSULÓ TESTVÉREINK FELVIDÁMITASARA összeszedte: Egy Öreg Verhovay Elócsatár MIRE KELL VIGYÁZNI? Őrmester ur Smith azt magyarázza a kaszárnyái iskolában, hogy a háborús előőrsi szolgálat, vagyis a felderítő szolgálat milyen fontos dolog. Hogy kell ügyelni a szemben álló ellenség minden mozdulatára, stb., stb. Mikor aztán igy szépen megmagyarázott mindent, felszólítja P r iv a t e John Buck-ot: — No te bundás, — igy szól, — ha kiküldenek előőrsre s meglátsz .egy magas fát, amelynek a tetejéről az egész vidéket belátod, mit fogsz csinálni? — Felmászom a fára, — felelt Private Buck. — Helyes, helyes. Látom, hogy megértetted a magyarázatomat, fiam. És aztán mit csinálsz a fán? — Körülnézek, — nyögi ki Private Buck. — Pompás. De mire fogsz különösképen vigyázni, fiam? — Hogy a fáról le ne potytyanjak, — feleli harsogó nevetés közt Private Buck. EBÉDVIZSGALAT Még az óhazában történt — bizony elég régen . . . Éppen delet harangoztak, mikor a tábornok ur őnagyméltósága a kaszárnyába érkezett, hogy megvizsgálja, jó kosztot kap-e a harctérre készülő legénység? Az udvaron két markos baka éppen egy nagy üstöt visz keresztül. A tábornok megállítja őket. — Kanalat! — szól parancsolóan a feléje siető altiszthez. Az altiszt elrohan s pár pillanat múlva kanállal tér vissza. — Tessen!! A tábornok átveszi, belenyúl az üstbe s megkóstolja a tartalmát. — Pfuj! — kiáltja felháborodva. — Micsoda dolog ez? Hiszen ez az étel olyan, mint a moslék. Három kanállal ettem belőle, de határozottan állítom, hogy olyan, mint a moslék!! A manipulás őrmester összevágja a bokáját s úgy felel: — Kegyelmes tábornok urnák alázatosan jelentem, azért van moslék ize, mert az üstben tényleg moslék van a kaszárnya disznói számára! NEM BAJ, HA SZANITÉC IS! A szanitéc éppen sebesülteket szed össze egy erdő tövén, mikor megfagy benne a vér: öt kozák bukkan elő a fák között. A kozákok is észreveszik őt s elszántan tartanak felé. Ami emberünk megijed s hogy legalább becses életét megmentse, előrántja a zsebkendőjét s mig azt a meg adás jeléül magasan lobogtatja, kegyelmet esdeklően kezd ordítozni. — Szanitéc! Szanitéc! Ne bántsatok! Egy szanitéc — az nem katona. De a kozákok nem törődnek vele. Komoran, mindenre készen közelednek feléje. Végre körülveszik a megszeppent embert, aki most már még veszettebbül ordítoz: — Szanitéc, szanitéc! De jaj, az egyik kozákot ez sem hatja meg. Kirántja bőszen a kardját s aztán — eldobja magától. — Bánja az ördög, ha szanitéc vagy is — kiált töredezett magyar nyelven, — én akkor is megadom magamat. A társai némán, de boldog arccal követték “a nemes példát” s a szanitéc nem sebesült honvéddel, hanem öt ép kozákkal ment vissza a kötözőhelyre. A BALKÁNI EXPRESSZ Két baka dolgozik Szerbiában a vasúti töltésen. Egyszerre csak elrobog mellettük villámgyorsan a balkáni expressz-vonat. A két baka sokáig bámul a kivilágított vonat után, mely éppen szép Magyarország felé rohant . . . — Beh szép vót, — sóhajtja kis idő múlva az egyik baka. — Bizony szép. Mintha minden kocsi egy-egy kis palota vónaü — Az ám, de az utolsó kocsiban fehérsurcos pincéreket láttam. Mi van az utolsó kocsiban? — Ó te buta, hát azt sem tudod? Az utolsó kocsiban korcsma vónaü — Korcsma? Hejnye az árgyélusát. Nem szeretném megérni, hogy abbéi a korcsmából kidobjanak. A KERESZT Már két évtizeddel ezelőtt történt, de a párbeszéd mintha tegnap hangzott volna el. A galíciai harcok egyik szinterén magyar és német tisztek összetalálkoznak. A német tisztek majdnem mind egyike vaskereszttel volt kitüntetve, a magyarok mellén azonban alig lógott egy vagy kettő. A német őrnagy végre az egyik magyar főhadnagyhoz fordult: — Bajtárs, mondja csak, hogyan lehet az, hogy noha önök között annyi a hős, a vitéz, érdemkeresztje csak alig egy-kettőnek van? A magyar tiszt vállat vont. — ó kérem őrnagy uram, nálunk is soknak van kitüntetése, csakhogy az ő keresztjeiket nem igen láthatni. — Miféle kitüntetések hát azok? — Szintén keresztek .. „ ] — Jó, jó, de miféle keresztek? — Fakeresztek, amelyeket a kitüntetett hősök nem a mellükön, hanem a sirhantjukon viselnek.- “ 11 A MAGYAR NÉV Három, vagy négy hónapja jártak már hős honvédőink Oroszország földjén: Ivángorodban, Bresztlitovszkban, Vladimir volonszkiban . Elég jól ment volna a soruk, ha nem érzik folyton, hogy a föld, amelyet taposnak, bizony idegen rájuk nézve. Gondolhatni, mennyire örültek hát, mikor egyszer csak parancsot kaptak a hazajövetelre. Vidáman, dalolva jöttek s jókedvűen érkeztek be a galíciai Ravaruszkára. Itt aztán elmaradtak a eirilbetüs cégtáblák a kereskedők holtja fölött, — sőt olyan is akadt egy, amely fölé ez voíí kiírva: ( SPITZ ABRAHAM 1! Meglátják a fiuk a felírást, mire az egyik őszinte örömmel kiált fel: — Csakhogy végre egy, magyar nevet is látok már!! “HADBA MEGYEK!” I Nagy csengetéssel-robajjal megindul a pesti villamos. Az utasok között ott díszeleg egy bakakáplár, aki éppen a kifüggesztett táblára bámul, melyről azt olvassa, hogy “Tilos a dohányzás.” Jegy vizsgálat kezdődik. I! — Sajnálom, káplár ur, —> szól a villamos kalauz, — da itt bizony fizetni kell! — Ne bántsa, hadd utazzék ingyen! — hallatszanak hangok az utasok sorából. — Mán én nem is fizetek, mer’ én hadba vonulok! , Éljenzés, helyeslés ... A káplár aztán szivart húz elő a sapkájából. Energikusan kiköppenti a leharapott szivarvéget s harsogó hahota közt odareccsenti a kalauznak: — De még rá is gyújtok!, Mer’ én hadba megyek! •-----------------O-----------------THROOP, PA. 42-ik fiók Ezúton hozzuk tagtársaink tudomására, hogy a 42-ik fiók úgy felnőtt, mint gyermek osztályának kezelésével Árvay András tagtársunk bízatott meg. Minden levél tehát a következő címre küldendő: Mr, Andrew Arvay, 906 Centei; Street, Throop, Pa. T mm
