Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-12-25 / 52. szám
1941 December 25 15-ik Oldal VerKnvayaJc Lapja Meghatározott Időre Szóló Biztosítás EXTENDED A KÖVETKEZŐ TAGOK RÉSZÉRE NOVEMBER 30, 1941 Fiók Branch 14 Balega Peter .............. 14 Takács Lajosné........... 14 Takács Lajosné .......... 17 Lakatos Joseph ....... 23 Péter András ............ 34 Puskás Julius S........... 49 Birinyi István ........... 49 Donka Lászlóné ........ 50 Tokai Martin, Jr......... 76 Gyurkovics Mrs. Alex. 83 Tóth Albert ................ 83 Toth Mrs. Albert ...... 85 Orris Elizabeth D........ 85 Orris Helen Florence ., 87 Kalincsak John .......... 90 Kozma Józsefné ......... 90 Pongracz Charles, Jr. 91 Horvath Julius ........... 132 Balogh Antal ............ 132 Balogh Anthony ........ 132 Balogh Mrs. Anthony 133 Dilts Mrs. Frank ...... 174 Konnikowski Helen .... 229 Victor András ............. 229 Victor Mrs. Andrew ... 229 Victor Andrew, Jr..... 273 Muriglán József ........ 296 Beck Stephen .......... 342 Barna Joseph ............ 345 Palfi Irene ................. 361 Fodor Mrs. Joseph ....... 362 Koncz Margaret Ann Biztosítása megszűnik May 31, 1944 „ Sept. 30, 1949 ... Dec. 31, 1946 ... Jan. 31, 1946 ... July 31, 1946 ... Dec. 31, 1947 .... Apr. 30, 1952 .... Feb. 28, 1951 ... Dec. 31, 1944 .... May 31, 1952 ... Nov. 30, 1945 .... Oct. 31, 1945 ... Sept. 30, 1943 .... Dec. 31, 1942 ... May 31, 1952 ... Aug. 31, 1946 .. Sept. 30, 1944 . Sept. 30, 1943 ... Dec. 31, 1956 .... Oct. 31, 1945 .... Dec. 31, 1951 ... Sept. 30, 1945 .... Jan. 31, 1943 .. June 30, 1950 .. Sept. 30, 1945 .... July 31, 1945 .. June 30, 1954 ..... May 31, 1943 ... Mar. 31, 1943 .... May 31, 1945 ... Apr. 30, 1946 ... Nov. 30, 1954 364 366 368 381 397 414 414 417 447 507 507 507 507 46 A STRADIVÁRIUS Újgazdag ur fogadóestélyt tart és meghivja egyik neves hegedűművészünket. A művész meg is jelenik, kicsomagolja hegedűjét és szerényen megjegyzi: — Egy Stradivárius ... 200 éves jószág... A háziúr arca egy pillanatra elborul, de újra megnyugszik. — No, nem baj, de remélem, nem tudja senki!-----o----A VONATON Kis úti történet. A zsúfolt vasúti kocsiban a jegyeket ellenőrzi a kalauz. Mindenki gondosan előkészítve tartja a kezében, csak az a pápaszemes ur nem, aki a sarokban elmé-Mazei Albert _________ Kolozsvary Elsie .......... Vicena Julia ________ Barva Mrs. John _____ Varadi Lester ...........— Zam Paul E. ................ Zam Mrs. Paul ............. Tunner James .............. Lozan Nicholas ______ Debreczeni Sándor ifj. Gyure Joseph ................ Pásztor Lajos ............... Zuró József ..................-------Aug. 31, _____ Nov. 30,------- June 30, ____ June 30,------- Aug. 31, ............. Apr. 30, _____ Nov. 30, ____ Sept. 30, ..........May 31, ........ Jan. 31, ........ Jan. 31, ......... Nov. 30, ......... Mar. 31, 1943 1947 1945 1946 1943 1946 1945 1943 1944 1944 1943 1956 1945 lyedve olvas egy könyvet. Szórakozottan keresgéli, de n^n találja. A kalauz udvarias ember, vár egy kicsit, aztán tovább megy a következő fülkébe. Kisvártatva visszajön. A pápaszemes ur még mindig a zsebeiben keresgél. Egyiket a másik után forditja ki. — Majd csak meglesz —■ nyugtatja meg a kalauz —» ne tessék izgulni miatta. — Hogy az ördögbe ne izgulnék! — feleli bosszankodva. — Csak tudnom kell, hogy hova utazom ...-----o----IGAZÁN SAJNÁLJA — Mondja csak pincér, szereti maga a bort? — Soha nem is szerettem^ meg azután innom sem szabad .. .| — Baj, baj, pedig már épp borravalót akartam adni magának. -----o----Cloves constituted 79.5 per cent of the value of oil exports from Zanzibar last year and the addition of clove oil brought the percentage up to 84.6 per cent. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI: I. MOLNÁR LAJOS, 23-59—26th Street, Astoria, L. I., N. Y. II. CHER FERENC, 529 Cedar Lane, Trenton, N. J. III. CIBOLYA JÓZSEF, 426 Main Street, Dickson City, Pa. IV. C.INCEL LAJOS, 1408 Mifflin Street, Homestead, Pa. V. FÜLÖP JÁNOS, 240 Langley Avénue, Pittsburgh, Pa. VI. VÉSZI LÁSZLÓ, 8637 Buckeye Road, Cleveland, Ohio. VII. TAKÁCS MIKLÓS, 113 Hall Heights Ave., Youngstown, O. VIII. SIMÓ MIHÁLY, 1141 South Seneca St., Alliance, Ohio. IX. BUMBULUCZ JÓZSEF, 1626 Mack Street, Dayton, Ohio. X. GYULAY SÁNDOR, 2449 S. Liddesdale Ave., Detroit, Mich. XI. WUKOVITS FERENC, 1430 Longfellow St., So. Bend, Ind. XII. TÓTH GYÖRGY, 1436 Sunnymede Av., Indiana Harbor, Ind. 64 TÉKOZLÓK — Hiszen tán megsegitene, de édesapám áll legjobban ellene. — Dehogy Panni. Édesapád csak a javadat akarhatja. — Hát igy beszél, hát már maga is ellenségemmé vált? Tán édesapám vette meg magát is ellenem? Látom, hogy mégis el kell mennem. Nem is bánom... akármi is ... jobb lesz ... Istenem, Istenem ... — Panni én most komolyan, nagyon komolyan akarok beszélni veled. ígérd meg, hogy nem szólsz előbb, hanem meghallgatsz. Panni letörülte zsebkendőjével az arcára hullott könnyeket és kételkedő bizalmatlan tekintetet vetett rá. Jóska bácsi Ígéretnek vette: ■— — Először azt mondom el, amit édesapáddal beszélgettünk tegnap a te dolgodról. Igen megbántottad te és megszomoritottad apai büszkeségét. Mert úgy nevelt az téged, olyan gyöngédséggel, hogy a széltől is óvott. Hiszen tudod, hogy a mezőre se kellött csak egyször is menni tizenöt éves korodig. Nagyon sok jóban részöltettek tégedet. — Mindig engedelmes lányuk vótam — hajtotta le Panni a fejét. — Az is vótál, erre én is teszem a szavam, mindig, csak egyször nem. Panni lángralobbant arccal nézett rá. Ábrahám Jóska érezte a két kilángoló szemet az arcán és sietve mondta tovább. Bizonyára úgy, ahogy azt Tímár Mátyással megbeszélték. — Akkor nem tetted épp a szüleid akarattyát, mikor, miben legjobban kellett vóna. De lehet, hogy nem is te vagy a legnagyobb bűnös. Csak ártatlan áldozattya vagy a lelketlen csábitónak. Édesapád azonban jóvá akar tenni mindent és kerített számodra egy rendes, jóravaló embert, aki elvenne téged feleségül... Ábrahám Jóska bácsin meglátszott, hogy nem szívesen vállalkozott erre a feladatra, de ha már elvállalta, csak meg kellett tenni. Az utolsó szó után, hogy fölTÉKOZLÓK öl gondolt mostanában. Rémülten ugrott föl s most ébredt igazán tudatára a veszélynek. — Jézusom, ez már nem soká mehet igy. Észreveszik, meglátják rajtam. Tudta, hogy egyszer el kell jönni az időnek, mikor nem lehet tovább rejtegetni, mégis rémült igyekezettel rejtegette. Erős kendővel szorította el a hasát. E nélkül senki szeme elé nem kerülhetett. Rettegéssel teli izgalommal vizsgálgatta meg magát többször is. Mindannyiszor kissé megnyugodva állapította meg: — Még nem láthatják. Hiába mégis. Édesanyja fölfedezte a nagy kendőt. Faggatni kezdte, mig mindent kivallott. — Jóságos Úristen, — tette össze a kezét. A vizeskorsó, amit éppen törülni készült, fölborult a fiókosszekrény tetején. Gyorsan folyt végig a viz a fehér térítőn, bele a nyitva felejtett fehérnemüs fiókba. De Timárnénak nem jutott most eszébe odakapni, hogy legalább a még tisztán maradt darabokat megmentse. Egész megmeredt a rémülettől. Csak kiáltozott tovább: — Mit tettél te szerencsétlen?! Jaj, mit tettél. Szentséges Atyám, ha ezt megtudja az édesapád, agyonüt. — Kezét tördelte. — Mit tegyünk, mit tegyünk? Aztán elnémult hirtelen, mert Timár Mátyás lépteit hallotta közeledni. A határba készülődött, hogy megnézze, jól kel-e a kukorica, mikor meghallotta a másik szobából a zajt. — Hát tik meg mit zajongtok, mit ordítoztok anynyira? Az embernek nyugta sincs tületek. — A szeme most Pannira meredt, aki hiába igyekezett, a kendővel sietségében nem boldogult. — Talán kólikás lettél, hogy kendővel melegíted a hasadat? Jobb lenne, ha a munkához igyekeznél inkább. Csak nyavajogsz mindig egy idő óta... Még akart valamit mondani. Tán azt, hogy hogyan etessék meg a hízónak valót mig ő oda lesz, mert ezt, meg más apróságot mindig elmondott, mintha azok már
