Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-11-13 / 46. szám
1941 November 13 Verhovayali Lapja HÁLAADÁS ősidők óta s Amerikában, ahol a nyolcvan éves templomot az idegeneknek már mutogatják s akinek kimutatható dédapja volt az régi familia, száz esztendő ősidőnek számit, — tehát ősidők óta november hava a hálaadásnak a hónapja. De mivel évről-évre megismétlődik és mi oly kevés vagy semmi meghatottsággal üljük meg, mint a Labor Dayt, vagy a Columbus Dayt. De mégis megünnepeljük, ám nem egyformán, mert vannak az Egyesült Államokban “törzsökös” amerikaiak, vannak első és második generációsok, vagyunk olyanok, akik odaát születtünk és vannak dúsgazdagok, jómódban lévők, szerény anyagi helyzetben eltengődök, mindenféle jótékony intézményre szorulók és sok millió munka nélküli. Ezek mind különféleképpen ünnepelik meg a hálaadás napját, ha ugyan elég őszinték vagyunk nyugodtan és ridegen részletezni. Mert a törzsökös amerikaiak apáról-fiura olybá veszik, mint a szilveszter-estét, mint rendesen visszatérő alkalmat egy kis alapos mulatságra. A törzsökös amerikaiak közül hálaadás napján hányán mennek templomba, vagy legalább a saját hajlékukban hánvan küldenek föl hálát az Egek Urához? Egész bizonyos, hogy sokkal többen vannak, akik a beszerzendő pulykára, cranberry mártásra s arra gondolnak, hogy melyik étteremben adjanak hálát. Végre megállapodnak abban, hogy legjobban esik a hálaadás egy bizalmas házi vacsoránál, mert vendéglőben mégis csak feszélyező lenne ha a többi vendégek oda figyelnének a lassanként tuljókedvü, arcot pirosító, szemet ragyogtató hálaadásra. Éhez (már tudniillik a hálaadáshoz) jól meg kell válogatni az itókákat is, mert ily ünnepélyes alkalomkor nem igen illik a közönséges és olcsó asztali bor. De a meghívandók névsorát meg• felelőleg összeállítani sem kis dolog; a legjobb barátokat kell összegyűjteni, akik egy szivvel-lélekkel, harmonikus hangulatban adnak majd hálát Annak, akire nem is szoktak gondolni. Igazán hálát adni nekünk ! mindenféle korábbi és későbbi jövevénynek kell, illendő és kötelesség, mert nekünk van igazán okunk átérezni és fölfogni, hogy mit jelent Amerikában lenni. Nekünk, akik mindenféle okoknál fogva menekültünk a háborgó magyar tengerből nehogy elmerüljünk s itt értünk révpartra. Át tudják a régi amerikaiak érezni az elpusztulással fenyegető nyomorból kimenekülést? Át tudják érezni, hogy mit jelent züllött politikai és gazdasági viszonyokból ide menekülni a szabad levegőbe, a demokratikus intézményekbe, az irás és szólás szabadságába, a társadalmi egyenlőségbe? Ide, ahol nem gyűlölet, de még elfogultság sincs más vallásuak és fajuak iránt, ide, ahol a munkát és keresetet nem osztályozzák nemesség és rang szerint, mert minden munka és kenyérkereset egyformán tisztességes és becsületes s az az egyetlen kellék, hogy az ember lelkiismeretesen és jól végezze. Tudnak és bírnak a régi amerikaiak oly hálásak lenni, mint mi vagyunk, ide menekültek és ide sodródtak az élet vihara által? Nem tudnak, mert nekik megszokott dolog mint a viz a halnak, de nekünk uj, nekünk nem remélt nagyszerű állapot. Nem mindnyájan találtuk meg, amit itt kerestünk, mert az életküzdelem itt is kemény harc a megélhetésért. Némely jövevénynek nagyon jól megy a dolga, másoknak jól, közepesen, vagy éppen rosszul, de szabad levegőben, szabad földön, teljes biztonságban küzdünk. Adjunk hálát mi ide sodródtak, mert sokkal több okunk van hálát adni a Mindenhatónak és az ő Amerikájának. Hogy más nációkhoz tartozók miért adjanak hálát, az az ő dolguk, de mi magyarok azért is adjunk hálát, hogy itt élhetünk s mindenki magyarnak számit, ha magyarul érez és annak vallja magát, ha nem is beszéli jól a nyelvünket. És a legtöbben már egyenjogú amerikai polgárok vagyunk, vagy az lehetünk ha akarunk. És bátran, szabadon akarhatunk, akármilyen valláshoz és fajhoz tartozunk. Adjunk hálát azért is, hogy itt még az idegen származású és nyomorban élő, vagy szükséget látó, sőt munkát seholsem kapó sem pusztulhat el nyomorultul mert oly nagyszerű jótékony intézmények vannak Amerikában, amilyenekről odaát nem is álmodnak. Ha a bevándoroltak otthon maradtak volna, kapnának aggkori nyugdijat, ingyen étkező helyeket, alvó helyeket s egyéb segélyt? Nekünk itt élő magyaroknak nagy okunk van külön hálát adni azért, hogy itt jobban tömörülhetünk és összetarthatunk, mint bárhol széles e világon. Társulatokat, egyleteket alapíthatunk, ahol nemcsak nyelvünket ápoljuk és származásunk hagyományait, magyar faji érzésünket ébren tarthatjuk, de összetarthatjuk ide származott véreinket, anyagilag gondoskodhatunk az egyleti tagokról, családjukról és gyermekeikről is. Egyletekről szólván Ízléstelen s illetlen lenne arról a leghatalmasabb Egyletről szólni, mely a szivünkhöz legközelebb áll, mert olvasóink úgyis tudják, hogy melyikről van szó, de gondolják meg, mit csinálna az óhazában, amelynek sorsa bizonytalan, amely nem fejlődhetik nyugodtan és szabadon, mert idegen befolyás és akarat nehezedik rá s ahol hazafiatlan, pártoskodó magyarok az Egyletet politikailag szétzüllesztenék, a vagyonát elherdálnák, sőt elsinkófálnák. Adjunk hálát, hogy itt vagyunk Amerikában, mert ebben az itteni magyarok számára minden jó benne van. Mélységes hálát adjunk érte. YARTIN JÓZSEF. VÉDELMI BOND Kérdések KÉRDÉS: Ki mondta azt, hogy “Én csupán azt sajnálom. hogy csak egy életem van, amit a hazának adhatok”? FELELET: Nathan Hale, aki életét adta Amerikáért. mint annyi sokan mások. Tőlünk most csak azt kérik. hogy a dollárjainkat kölcsönözzük, a Defense Bondok és bélyegek vásárlásával védelmezzük azt a hazát, amelyért ők meghaltak. KÉRDÉS: Ahol én dolgozom, ott nem gondoskodtak róla. hogy a pay-rollon keresztül rendszeresen vonjanak le bélyegre vagy bondra. Hogy kezdhetek én a dologhoz? FELELET: Ez az Ön állásától függ és attól, hogy milyen cégnek dolgozik. Általában akármelyik fellebbvalójának ajánlhatja, vagy kérheti, hogy szeretné, ha a cégnél a pay-rollnál a bélyeg-vásárlást intéznék. A cégnek a bankja azután minden szükséges útmutatást és tanácsot megád ebben a dologban. Ha Defense Bondot vagy bélyeget akar venni, menjen a legközelebbi postára, bankba, pénzintézethez, vagy Írjon erre a címre: Treasurer of the United States, Washington, D. C. — Úgyszintén kaphatók már a bélyegek kiskereskedésekben is. íRíS/** °My by Pepsi-Cola Company NAGYOBB 3-Hc Oldal Authorized Bottler: Pepsi-Cola Bottling Co. of Pittsburgh INDIANA HARBOR, IND. 229-ik fiók Felhívás a 299-ik és 353-ik fiók össztagságához Szeretett tagtestvéreim! — November 16-ika nevezetes nap lesz a 229-ik fiók történetében. A Verhovay Segély Egylet igazgatósága fiókunk két kiváló tisztviselő jének a munkásságát méltányolta, midőn mindkettőjüket kitüntette. Két hosszú évtizedes munkásságnak a legszebb elismeréséről van itt szó s reméljük, hogy NOVEMBER 16-ÁN, VASÁRNAP mindnyájan együtt leszünk mikor a jól kiérdemelt elismerést át fogják nyújtani a díszoklevéllel és az éremmel Soltész György elnökünkkel az élén mindent el fogunk követni, hogy a siker el ne maradhasson. Igazgatóságunk és központunk képviselve lesz s felhívtuk az öszszes környékbeli Verhovay fiókokat is, hogy velünk együtt ünnepeljenek. A fentemlitett napon az ünnepeltetést bankettel kötjük egybe a Verhovay Házban; 3502 Deodar St.. Indiana Harbor, Ind. A vacsora kezdete este 7 órakor. A rendezőség gondoskodik nemcsak kitűnő zenéről, hanem pompás ételekről és italokról is. Szeretettel kérjük tehát szives megjelenésüket! Tagtársi tisztelettel Soltész György, elnök. Horváth Gábor, titkár.--------------O-------------ADENA, OHIO TISZTIKARÁT VÁLASZTJA MEG a jövő hónap második vasárnapján, vagyis a DECEMBER 14-ÉN, délután 2 órakor kezdődő gyűlésén. Külön felkérem tehát a tagtársakat, hogy ezen a fontos gyűlésen okvetlenül jelenjenek meg FECSKE JÁNOS pénztáros házánál. A nemtörődömséget ne alkalmazzák most, amikor a jövő esztendőre vonatkozólag igen fontos dolgokat kell elvégeznünk. Kérem önöket, hogy senki se mentse ki magát. Tagtársi tisztelettel: KOVÁTS JÁNOS, titkár. ESZTENDŐS! 96 PROOF. THIS WHISKEY IS 5 YEARS OLD ... SCHENLEY DISTILLERS CORP., N. T. C.
