Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-10-30 / 44. szám
% 20-ik Oldal . Verhovavali Latoia. 1941 Október 30 100*> MAGYAR BFSZÉLŐ FILMEK 1 I MOZI VILÁG t 1HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Nov. 2-án d. u. 2-kor HÉTFŐN ÉS KEDDEN, NOVEMBER 3 ÉS 4-ÉN A Grand Színházban Az "IGLÓI DIÁKOK'" és a "SÜT A NAP ' AZ ELSŐ MOZI SZEZON LEGNAGYOBB FILMJE, AZ “IGLÓI DIÁKOK” ÉS A “SÜT A NAP”, A MAGYAR FALU NAGY CIGÁNYZENÉS FILMJE kerül újra bemutatásra a Nanty Glo-i Family és a Hazelwood-i Grand Színházban A magyar filmbarátoknak nagy eseményben lesz újra részük, amikor bemutatásra kerül a magyar filmgyártás remekműve, Ziíahy Lajos ‘‘SÜT A NAP” című hatalmas zenés, falusi életképe. Az amerikai magyar filmbarátok különösen kedvelik azokat a filmeket, amelyek a magyar vidéki életből merítik témájukat. Amikor a budapesti Népszínház Javában működött, egyre-másra mutatta be a Népszínház a népszínműveket. A magyar nótának, a magyar életnek ezek voltak a mértföldkövei. Az elmúlt évtizedek alatt azonban csak egy igazi népszínmű került bemutatásra, Zilahy Lajos mestermüve, “SÜT A NAP.” A “SÜT A NAP” cimü szinda rab óriási sikert aratott a Nemzeti Színházban. Sámson Mihály, a háborút viselt egyszerű magyar fa tusi legény édesbis históriája, aki vitézzé avatása után beleszeret a tiszteletes ur leányába. A tisztelete» ur leánya, Sárika, egy műkedvelő előadásra készül — a tanitó ur lakásán találkozik Sámson Mihállyal és ott a parasztruhában levő papkisasszony és a daliás legény egymásba szeretnek. A magyar falu azonban beleszól a szerelmesek dolgába — és a fiatalok már-már szétválnak, amikor . . . Ugyanazon a műsoron az “IGLÓI DIÁKOK” Kevés magyar film férközötl olyan közel az amerikai magyar ság szivéhez, mint az “IGLÓI DIÁKOK.” De ez könnyen érthető is. mert nagyon kévés filmben van több magyar dal, szív és lélek, mint az “Iglói Diákokéban. Szakértők szerint Jávor, Kabos, Gózon életük egyik legjobb szerepét játszották ebben a flmban. Akik már látták a darabot, azok újra és újra szívesen végignézik, akik pedig m'ég nem látták a filmet, azok valóban nagy mulasztást pótolnak helyre. Gombaszedés — Papa, a Floki kutya mind megette a gombát, a mit előbb szedtél! — Ejnye, terringettét! Majd adok én annak a dögnek! — Nem kell már annak semmi se, három perccel előbb megdöglött. Egyszerű számítás — Mennyiért visz el engem a pályaudvarra? — Három pengőért.-— És a két gyereket? — Értük nem kell fizetni. — Akkor vigye ki a két gyereket, én majd villamoson megyek. —o— Az semmi! — Tudjátok, hogy legutóbb olyan sikerrel szerepeltem, hogy a hallgatóság a vállára kapott és úgy vitt ki a színházból! — Ugyan, az semmi! Engem majd minden éjszaka a vállukon visznek haza az emberek a kocsmából. Jelenet a “Süt a Nap” cimü filmből 30 TÉKOZLÓK • TÉKOZLÓK 31 könnyebben enyhül. Február végén azután csakugyan úgy látszott korai tavasz jön. Kati néni meg, minthogy János nincs itthon, gondolta megvesz három választásit ■és őszre szépen meghizlalja. Jó is ha elfoglalja magát és nem emészti a bánkódás örökké. Gondozgatta hát őket olyan szeretettel, mintha a gyerekei helyett tartaná. Most valahogy kiszabadultak az óljukból és sehogy se akarták tudni vissza az utat. Kati néni már csak lihegett. Rossz cipője bokán felül merült a fölázott talajba. Isten esudája, hogy még el nem esett. — Kucukáim, kucukáim, — hajtogatta kétségbeesetten s mikor látta, hogy hiába, megállt égre meredt kezekkel, mintha csak onnan várna már segítséget. És ha nem is éppen az égből, de segítség csakugyan jött. — Jaj Kati néni, hát maga mit csinál? — kérdeztemögötte egy hang s Kati néni örömmel ismerte föl Tímár Pannit. — Az Isten küldött épp erre most lányom. Gyere mán, nézd'ezek a megveszett jószágok nem akaródznak visszamenni az óljukba. — Egy kis kukoricát nekik Kati néni. Az öregasszony a fejéhez csapott: — Úgy ám látod. Ilyen vén bolond má egy öreg. Még essé jutott mán eszömbe. Utolsó erőfeszítéssel még egyszer végigtaposta a sáros udvart s a kukoricás kosarat rázva minden másról megfeledkezve hívta a malacokat: — Kucukáim, kucu, kucu, — és szórta nekik a sárga szép szemeket, amit persze azok csak szemelgettek, de fö. hogy sikerült bezárni az ólajtót. Nagyot sóhajtva állt meg ott, mint akiből az utolsó erő is elszállt. Panni csaknem a karján cipelte be a tanyába és ültette le a faragott lócára. — Minek vesződik igy Kati néni, — kérdezte tőle résztvevőén. — Nem magának való az mán. Kati nénin csak most látszott meg igazán az utóbbi évek nyoma. Most, hogy fáradtan, minden tagját átengedve az ernyedtségnek, ült ott a konyha félhomályában. Arcán a ráncok, mintha megsokszorozódtak volna s a szemei olyan mélyre húzódtak vissza szemgödreibe, mintha nem kívánnának már sokat látni ebből a világból. Panni megborzongott erre a gondolatra és igyekezett beszédbe folytani keserű érzéseit. Mert nem hiába volt az se, hogy ő ezen a napon kijött ide. Hiszen a sár majd elnyelte és ő is igen érezte lábában a fáradtságot. Vigasztalni szerette volna az öregasszonyt, de csak megrekedt ennél a sóhajtásnál. / — Bizony, Kati néni, magának se kéne ezt csinálni, ha János itthon lenne. Egy férfi mindent másképp intézne. Galambos Kati néni szürke, fáradt arca fölélénkült erre a témára. Ez igen, ez visszahozta szemébe is a fénynek valami halvány pislákolását. A fia. Egyedül ő az, akiért még fönntartani igyekszik ebben a világban törődött testét. Csak azért érdemes még élni, hogy viszontláthassa, hogy megsimogathassa szemével a nagy izmos testet, megcsodálhassa az egész nagy embert, aki az övé. ő hozta erre a világra, az ő mellén szivta magába az életet. Miatta, őrá gondolva tesz most is mindent. A malacokat is azért vette, Pannihoz is azért ragaszkodik, hogy a fiának legyen jobb. Mióta oda van, mindent ezzel a gondolattal tett. Eddig észre sem vette a maga megrokkanását. Nem járt már be a galambokkal a piacra, nem érdeklődött a pletykák iránt s Timár Pannival is ritkán találkozott. Most még az eddiginél is melegebb szeretettel simogatta végig, mintha mondani akarná: szeretlek lányom, legyél úgy, mintha az enyém volnál, mert ha téged szeretlek, őt szeretem, ha téged látlak, őrá gondolok. A te boldogságod az ő boldogsága. Mindez tán átvillant Kati néni fáradt, homályos agyán, de mondani nem mondott róla semmit, csak alig észrevehetően bólintott fejével: — Jaj, de fáradt vagyok én már lányom. —■ Ugyan Kati néni, hiszen még nem régen milyen
