Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-10-30 / 44. szám

1941 Október 30 Verhovayatc Lai)ja Magyarország (Folytatás a 3-ik oldalról) CSÁNQÓ MAQYAROK ÉLETÉBŐL / Illik ez a sírra. Általában pedig a tatai bányászok és más bányászok sem híresek arról, hogy grófok sírjára minden különösebb alkalom nélkül, szinte észrevétlenül babérkoszorúkat hordoznak. De ez az a hely, ahol ezen semmi meglepőt nem érezni. Ez itt illő és helyénvaló. Az ember lelkében bólint hozzá és azt gondolja: rendjén van igy. És talán ez az a ko­szorú, amit Teleki sem bán­na, ha látná. I A hársfák alatt a sirt pá­zsit szegélyezi és magán a hanton sem nő egyéb, mint rövidre vágott, egyszerű fü. Csak a sirdomb előtt áll sor­jában, a mécsestől jobbra, balra hat-hat cserép piros paraszt muskátli, i A kereszt mögött még ott támaszkodik az a kicsiny fejfa, az első, az eredeti, amit még a temetésen szúrtak a földbe. Egy fakult nemzeti­­szinü selyemszalag fonja és öleli át ezt az első kis sír­keresztet. Valami sugalmazó és idé­ző ereje van ennek a sírnak a sok-sok kis virágcsokorral rajta és mellette, köröskörül, annak, hogy csak falomb és fü nő ki földjéből. ' Teleki sírjához Batthyány Lajos, a szabadságharc vér­tanú-miniszterelnöke sírja mellett vezet az ut. Bat-A honfoglaló őseink Ázsiá-! ból jöttek az Ural hegység mellől. Vándorlásaik közben egy-egy csoport letöredezett a Duna-Tisza közé jövő ma­gyarok közül. így maradtak magyarok a Dnyeszter és Pruth folyó mentén, Romá­nia délkeleti részén Moldvá­ban. Ezeket a moldvai ős­­telepes magyarokat nevezi a törté nelem “csángóknak”. Ezek később megszaporodtak székely kivándorlókkal két ízben is. Először a hitújítás idején vándorolt ki a széke­lyek egy része. Másodszor nagyobb tömegben vándo­roltak ki a székelyek 1764 január hatodika, a mádé­­falvi nagy vérengzés után, thyány és Teleki: ők ketten voltak, akik tudták, hogy az államférfi mindhalálig fele­lős. A szeles napsütésben olvashatók Batthyány sírja márvány emléktáblájának szavai: Nagy küzdés volt egész élte Sokak által félreértve ... Oh, áe oly szent volt halála: Életét megmagyarázta. Micsoda végzet, micsoda sors, engesztelhetetlen örök, magyar sors, hogy ezt a táb­lát, ha felemelnők és oda­­vinnők a másikhoz, mégis helyén maradna és igazsága jottányit sem változna.” Imikor a csíki és gyergyói j magyarok nem akartak az osztrák hadseregben szolgál­ni, inkább elmenekültek a moldvai csángó magyarok közé. Most is több mint százezer magyar csángó él Moldvában. Hogy megma­radtak magyaroknak, ez kö­szönhető a Szent László tár­saságnak, mely gondosko­dott arról, hogy magyar ka­tolikus papokat küldjön a csángók közé és ezek fenn­tartották a magyarságot. A román kormány már a há­ború előtt kitiltotta onnan a magyar papokat. Ezek az ős­magyar testvéreink beszé­dükben, hitükben, hazafias érzésükben megőrizték a ma­gyar nemzethez való hűsé­gűket, melyre világot vet az a néhány kedves esemény, mely az ő életükből tudomá­somra jutott. 1920. júniusban beállított Bukarestben egy jobbmódu csángó gazda Sz. László ma­gyar nagykereskedő üzletébe. Kért magyar nemzeti szinü zászlót. Megijedt a magyar üzlettulajdonos, hogy épen abban az időben, mikor Ma­gyarország s z é tdarabolását ünnepli Románia, hogy ilyenkor akar tüntetni ez a csángó az ő magyarsága mel­lett. Mikor látta ez a mold­vai magyar a kereskedő cso­dálkozását, igy okolta meg MAGYAR RÁDIÓ IMŰSOR Nap Mikortól Állomás Hullám­hossz Kc. Vezető Vasárnap 9:00— 9:30 a. m.Cleveland 1450 Präger Jenő 9:00—10:00 a. m.Chicago, 111. 1520 Kovách Ferenc 9:00—10:15 a. m.Toledo 1370 Galambos József 9:45—10:00 a. m.New York City 880 Deutsch Imre 10:30—11:00 a. m.Youngstown 580 Molnár Ferenc 12:00—12:30 p. m.Akron 1320 Pokorny Ferenc 12:00—12:30 p. m.Uniontown, Pa. 590 Matola Mihály 12:00— 1:00 p. m.Chicago, 111. 1520 Kovách Ferenc 12:30— 1:00 p. m.New Castle, Pa. 1280 Takáes Miklós 12:30— 1:00 p. m.Cleveland 610 Burts 1:00— 3:00 p. m.Brooklyn, N. Y. 1430 Palanghy K.Pataky Vilma 1:15— 1:45 p. m.Fairmont. W. -Va. 890 Szappanos Ferenc 2:00— 3:30 p. m.Detroit, Mich. 1490 Pálos Ernő 2:30— 4:00 p. m.Long Island 1500 Endrey Jenő 3:00— 4:00 p. m.Hammond. Ind. 1200 Szakatits Kornél 4:30— 5:00 p. m.Detroit, Mich. 1400 Vajda S. Zoltán 5:00— 5:30 p. m.Detroit 1500 Bötykös Béla dr. 7:30— 9:00 p. m.Budapest 9125 (Rövidhullámon) Hét fii 9:30—10:00 a. m.Cliic^gO, 111. 1520 Kovách Ferenc 6:00— 6:30 p. m.Brooklyn, N. Y. 1430 Pataky Vilma 7:30— 9:00 p. m.Budapest 9125 (Rövidhullámon) 8:00— 9:00 p. m.Easton, P. 1200 Szalontay József 8:00— 8:30 p. m.Hammond, Ind. 1400 Szakatits Kornél Kedd 9:30—10:00 a. m.Chicago, 111. 1520 Kovách Ferenc 6:00— 6:30 p m.Brooklyn. N. Y. 1430 Pataky Vilma 7:30— 9:00 p. m.Budapest 9125 (Rövidhullámon) 8:00— 8:30 p. m.Hammond, Ind. 1400 Szakatits Kornél Szerda 9:30—10:00 a. in.Chicago, 111. 1520 Kovách Ferenc 6:00— 6:30 p m.Brooklyn, N. Y. 1430 Pataky Vilma 7:30— 9:00 p. m.Budapest 9125 (Rövidhullámon) 8:00— 8:30 p. m.Hammond, Ind. 1400 Szakatits Kornél Csütörtök 9:30—10:00 a. m.Chicago, 111. 1520 Kovách Ferenc 6:00— 6:30 p. m.Brooklyn. N. Y. 1430 Pataky Vilma 7:30— 9:00 p. m.Budapest 9125 (Rövidhullámon) 7:35-től Trenton 1280 Stolcz Imre 8:00—- 8:30 p. m.Hammond, Ind. 1400 Szakatits Kornél Péntek 7:15— 7:30 a. m.Trenton 1280 Stolcz Imre 9:30—10:00 a. m.Chicago, 111. 1520 Kovách Ferenc 6:00— 6:30 p. m.Brooklyn, n. Y. 1430 Pataky Vilma 7:30— 9:00 p. m.Budapest 9125 (Rövidhullámon) Szombat 9:30—10.00 a. ni.Chicago, 111. 1520 Kovách Ferenc 4:30— 5:00 p. m.Bluefield, Va. 1440 Dobos András 5:00— 5:30 p. m.Detroit, Mich. 1490 Pálos Ernő 6:00— 6:30 p. m.Brooklyn, N. Y, 1430 Pataky Vilma 7:15— 7:30 a. m.Trenton 1280 Stolcz Imre 7:30— 9:00 p. m.Budapest 9125 (Rövidhullámon) További bejelentéseket és változásokat e címre kérünk: KNEFÉLY ANTAL, 15# CROUSE STREET, MANSFIELD, OHIO az ő kérését: “Hát magik nem is tuggyák, hogy Romá­niát Erdélyországhoz csatol­ták és mán mi magyarok vónánk az urak?” A tizenharmadik század­ban Julián szerzetes barát elment Magyarországból, hogy felkeresse Ázsiában ma­radt őseinket. Mikor Turán­­ban magyarul megszólalt, sírva borultak az ott 'maradt magyarok Julián barát nya­kába. így ment el Scheffler János szatmári teológiai ta­nár is 1926 nyarán megláto­gatni a Moldvában maradt magyarokat. Már hosszabb idő óta nem hallottak ma­gyar prédikációt és kérték a hívek, hogy prédikáljon ne­kik magyarul. A templom zsúfolásig tele lett és fel­ment a szószékre. Mikor ma­gyarul köszöntötte őket: “Dicsértessék a Jézus Krisz­tus” — férfiak és nők sírtak és hangosan felsóhajtottak: “Ez a mi papunk!” — A ro­mán kormány másnap tá­viratilag kitiltotta onnan a teológiai tanárt. Majdnem egy évezreden keresztül a hit tartotta fenn bennük a magyar érzést. Ha­gyományos szokás volt a há­ború utánig a moldvai csán­gó magyaroknál a csik­­somlyói kegytemplomba való zarándoklás. Minden évben pünkösd másodnapján, templom búcsú ünnepén, többezres tömegben érkeztek Moldvából a magyarok Csik­­somlyóra . Már hónapokkal azelőtt készültek és a gyer­mekek izgalommal várták az indulás napját. Magyaros öltözetben érkeztek meg, boldogan zászlók alatt Ma­gyarok Nagyasszonyához — Szűz Máriához. Napokon ke­resztül ott maradtak. Kiéne­kelték és kiimádkozták ma­gukat magyarul. Vásároltak magyar Szentirást, imádsá­­gos könyveket, naptárt, szentek életét és szentképe­ket. Minden uj házaspárnak első dolga volt, hogy Csik­­somlyóra zarándokoljon. Ott felajánlották magukat Szűz Máriának és megvették berá­­mázva a “Somlyói Mária­­képet”. Ezt az otthonuk leg­főbb helyére akasztották, hogy a magyarok Védasz­­szonya vigyázzon reájuk és magyar gyermekeikre. Addig mig a magyar csán­gó család megmaradt a hite mellett, addig megmaradt magyarnak is. De volt kö­zöttük, aki már “tanult em­ber” vagy iparos lett — vá­rosokba húzódott és görög keletivé lett. Az ilyen a val­lásával együtt elvesztette a nemzetiségét és ősi anya­nyelvét is, a magyart. Ro­mán lett, csak a neve ma­radt magyar. így érthető 7-lk Oldal STEPHEN J. MATASY Verhovay tagtársunk i( Youngstown magyarsága ál­tal közismert kiváló jogász MUNICIPAL JUDGE állásra pályázik és szeretettel kéri a Lap m. t. olvasóit, il­letve tagtársainkat, hogy a november 4-iki választáson szavazatukat adják rá! Jó­indulatukat előre is köszöni! meg, hogy Erdély megszál­lása idején a román hadse­reg élharcosai elrománoso­­dott csángó magyarok vol­tak. ., Mikor 1919 Nagypéntekén Szatmárnémetibe érkeztek a román megszálló csapatok, a zászlóalj katonáinak nagy része magyar volt. Érdeklőd­tünk a nevük után, ilyenek voltak: Grigor Andrea (Ger­gely András), Sabau Nicolai (Szabó Miklós), Petru Stefan (Péter István) stb. Elmond­hatjuk, hogy elrománositott magyarok szállották meg Erdélyt Romániának. A magyar humor sem ve­szett ki a csángó magyarok­ból. Azt mondják maguk­ról, hogy “nekik nincs rossz bor és dinnye, mert azt sem tudják mi a jó”. Egyik kalá­kában (ingyen munka után járó étkezésen) úgy dicséri a legény a nagy traktálásban a bort: “Ez eppeg hozzánk való!” “Hogy érti ezt kel­méd?” — kérdi a gazda. — “Hát úgy, hogyha jobb volna, azt nem adnák ne­künk, ha meg rosszabb len­ne, azt meg műk nem in­nék.” i Régi kérdése a magyar­ságnak a csángó magyarok megmentése a nemzet szá­mára. Most a román kor-. mány a beolvasztás politiká­jával kísérletezik. Égetően szükséges és nagyon üdvös volna, ha azokat az ősma­gyarokat — úgysem va­gyunk sokan — Szent Ist­ván birodalmába hivnók meg, hogy az ezeréves or­szágban minél több magyar lélek dolgozzon a magyar föltámadásért. Ferenc atya.

Next

/
Thumbnails
Contents