Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-10-16 / 42. szám
8-Ik Oldal_______________________________________ 129 évvel ezelőtt Moszkva égett... Verhovayak Lapja 1941 Október 16 V eß/u>0cuy/*o A háborús események, alnémet hadsereg előretörése és Sztálin könyörtelen pusztításai meg elhamvasztási rendelkezézései különös időszerűséget adnak az 1812-es moszkvai tűzvésznek, amely Napóleont végül is távozásra bírta a cári városból. * * * Szeptember 14-én délután 2 óra volt, amikor a császár felhágott a Moszkva körül elnyúló dombok egyikének a Csúcsára. — No végre, a hires város! — kiáltott fel. — Ideje volt ideérnünk. Körülötte a katonák, csákójukat puskájuk végén lengetve, tele torokkal kiabálták: i — Moszkva! ... Moszkva! Mit jelentett Napóleonnak !s katonáinak a lápiszkőszinü égbolt alatt Moszkva ezer arany tornyával? Mindenekelőtt a pihenőt, evést és alvást, bőséget, azután a dicsőséget, zsákmányt, a békét, Anglia legyőzését, a brit birodalom megrendülését és a francia befolyás elterjesztését az egész földkerekség felett. De Moszkva égett... A ■ tűz a Kremllel szemben, a mai Vörös-téren álló bazáx-ban kezdődött, ahol néhány kinai üzlet, a tőzsde és egy bank gyűlt lángra. Mikor az első biborfények megfestették az éjszakai égboltot, a császár meglepetve igy szólt: — Jelentéktelen incidens, amely a fosztogatásnak és a Város elhagyatottságának következménye. De a tűz villámgyorsan terjedt. Napóleonhoz órárólórára újabb és újabb vészhirek érkeznek. Végül Murat és Mór tier jelentek meg előtte és gyászos arccal közölték: — Sire, nincs több locsoló Moszkvában... Hajnalra mégis úgy tetszett, hogy az utászszázadoknak a tábori pumpákkal sikerült a tüzet lokalizálniok. A császár bevonult a Kremlbe. Az utón, jobbról és balról tetemek. Azoknak a holttestei, akik felajzott szenvedéllyel a francia csapatokra tüzeltek. t — íme, a büszke védvár! — mondotta gúnyosan Napoleon. ^ Azonban estére hajlóan a lángok tovakigyóznak, a tűz egy csomó helyen újra kezdődik s a gyújtogatok uj munkába állanak. A városnak egyszerre ötven különböző pontján csap fel a vész. Az ördögi tűzijáték fényében féktelen martalóc-csoportok nekiállanak a rablásnak. Miközben az alkoholraktárak ablakaiból kék lángok törnek elő, felrobbantják az ékszerüzletek redőnyeit s a rubin meg a gyémánt valósággal a földön hever. A hercegi paloták emeleteiről mázsaszámra hajigálják le az ezüst asztali szereket. A gyanú, hogy szervezett gyújtogatásról van szó, bizonyossággá válik. Embereket fognak el lángoló edényekkel a kezükben, rendőrtiszteket csóvákkal. Az elszántabbak a templomtornyokból gyuj tóbombákat vetnek a háztetőkre. S az emberi pusztítást megkettőzi a steppék szele, amely végigsöpör a városon és negyedről-negyedre viszi a tüzet. Hamarosan nincs kétség afelől, hogy Moszkva, minden gazdagságával, Rosztopcsin parancsára ég: az orosz hazafiak mintegy vallásos dühvei pusztítanak mindent, hogy önnön vesztükön át megfosszák Napóleont hódításának és reménységeinek gyümölcseitől. A császárnak el kell hagyni a Kremlt is. A raktárakban nagymennyiségű francia meg orosz puskaport és muníciót halmoztak fel. Robbanástól kell tartani. A ciszternákban máris forrni kezd a viz. A hóditó mégegyszer elmereng az erkélyről a lángban álló metropolis felett és keserű csodálkozással mormolja: — Milyen emberek... milyen emberek... igazi szitytyák! Ezzel egyidejűleg Rosztopcsin, a Kutuzov-hadsereggel visszahúzódván Voronovo mellett levő birtokára, sajátkezűig felgyújtotta pompás házát, egy remekbe épült vidéki kastélyt, ahol felbecsülhetetlen értékű könyvtárt és mügyüjteményt halmozott össze. Amikor Napoleon a vész lecsillapultával visszatérhetett Moszkvába, a neves város ba, amely a Nyugat és Kelet legendás kincseinek hajléka volt, nem maradt 'úgyszólván semmi, csak még füstölgő romok és fantasztikus, megfeketedett árnyékok. A régi paloták fantomjai. Tízezer házból körülbelül hatezer vált a lángok martalékává. Háromszázhuszonegymillió aranyrubel volt a polgárság közvetlen kára. Odaveszett a hat hercegi könyvtár is, amelyeknek kincseit fel sem lehetett becsülni. De a hóditó sereg hajlék nélkül maradt. Október 23- án Napoleon kénytelen volt megkezdeni hires visszavonulását. Moszka egyedül maradt, régi nagyságára nem emlékezteti más, mint 'a Kreml tornyai és a fekete falroncsok. Napoleon, szörnyű válaszképpen, el akarta pusztítani a Kremlt is. De VERHOVAYAK ÜNNEPE SOUTH RENDBEN Október 25-én díszvacsorát rendezünk uj tagjaink tiszteletére. Minden esztendőben megrendezzük e vacsorát, hogy ennek keretében ünnepélyesen vezessük be uj tagjainkat Verhovay családi körünkbe: • Ez a vacsora azonban nem amolyan, a formaságokhoz ragaszkodó banket, mint ahogyan a díszvacsorák általában lefolynak, hanem célja az, hogy barátságot, melegséget keltsen az emberekben s hogy az uj tagok egyszerre otthon érezzék magukat körünkben. De másik célja is van e vacsorának s ez az, hogy egy kellemes, igazi magyar estét rendezzen a város magyarságának. Mert vendégeink között minden évben igen sokan vannak nem Verhovay tagok is, akik nemcsak a jó ételeknek emlékeivel távoznak asztalainktól, de azzal a tudattal és jóérzéssel, hogy a Verhovayban él a magyar szellem és a magyar barátság. Ma ezekben a nehéz időkben e vacsoránknak még inkább célkitűzése kell, hogy legyen, hogy ez a tudat s a magyar szellem ápolása legyen annak vezérmotivuma. Elmondhatjuk, hogy szép számmal csatlakoztak hozzánk ebben az évben is uj tagok s köztudattá lett városunk magyarsága között, hogy a Verhovay ma a legnagyobb magyar egyesület a városban s nemcsak abban különbözik minden más intézménytől, hogy tagjait gazdaságilag segíti, de kulturprogramja gazdag s ebben az évben és minden évben jobbat igyekszik adni, mint a múltban. Igen, ez a mi jelszavunk itt South Bendben. Jobbat, tökéletesebbet teremteni minden évben, biztonságot építeni önmagunk számára, hogy félelem nélkül nézhessünk a jövő elé. A mi, baráti közösségünk nemcsak egyetlen estére szól. Tudjuk azt, hogy mi: a maennek bástyái, ámbár a puskapor iszonyú erővel explodált, állva maradtak. Október végén már téli fagy terjengett az orosz síkságokon. A hómezőkön keresztül fáradtan vonszolódott a hóditó sereg s egy részének sikerült is viszontlátnia hazáját. (Magyar Nemzet.) gyarság, elenyésző s egyre apadó kisebbség vagyunk ebben a nagy és szabad országban s szeretnénk valamennyire megőrizni és ápolni apáink hagyományait, amenyire csak megtehetjük azt. Európában, ahonnan ideszármaztunk, hosszú és fekete éjszaka van, a barátság, a szeretet helyett a gyűlölet lett az uralkodó, ápoljuk tehát mi a szeretetet, a barátságot, hogy ha majd eljön az idő és óhazánk fölött ismét kisüt a nap, legalább a bennünk felgyülemlett lelki erőkkel támogathassuk a magyar síkságon születő uj szabadságot. Reméljük, hogy ez a vacsoránk túl fogja múlni eddigi ünnepségeinket is s hogy az egész magyarság egy lesz legalább azon az estén a Verhovay testvéri szellemmel.--------------O-------------TRENTON, N. J. 13-ik fiók Október 5-én tartotta rendes gyűlését a Magyar Otthon 2. sz. gyüléstermében. A gyűlésről e héten a következő tudósítás érkezett be, melyet közzéteszünk: Radványi Ferenc elnök délután 3 órakor a gyűlést megnyitja, üdvözli a szép számban megjelent tagságot és annak a reményének ad kifejezést, hogy a nyári szünet után a tagság még nagyobb számban fog a gyűléseken megjelenni. Elnök kéri a múlt havi jegyzőkönyv felolvasását, amit Vigh Lajos jegyző felolvasott, elfogadtatott és hitelesíttetett. Elnök jelenti, hogy Molnár Ferenc a fiók titkára által felajánlott tagszerzési verseny szép eredménnyel járt, mivel a mai gyűlésre abból kifolyólag nyolc uj taggal szaporodott a fiók taglétszáma. Az első dijat, 5 dollár értékben, Megulesz János örökös diszelnökünk nyerte meg, mivel 5 uj tagot szerzett erre a gyűlésre, a második dijat, 3 dollár értékben, ifj. Molnár Ferenc nyerte meg, mivel 3 uj tagot szerzett. A tagság nagy megelégedéssel vette tudomásul ezen szép eredményt, amidőn az elnök átadta a nyerteseknek a dijakat, elismeréssel nyilatkozott Molnár Ferenc titkárunk az egylet érdekében kifejtett munkásságáról és kiemelte Megulesz János örökös diszelnökünknek fiatalos tevékenységét és kívánta, hogy még hosszú éveken keresztül dolgozzon egyletünk érdekében. Ezután Megulesz János megköszönte a szép elismerést és bejelentette, hogy a gyűlés után megvendégeli a tagságot, amihez Péntek Károly pénztárnok is hozzá akar járulni, mivel ma lévén a születése napja. Jelen volt a gyűlésünkön Cher Ferenc kerületi szervezőnk, aki szintén nagy elismeréssel adózott Molnár Ferenc titkárnak és általában a 13-ik fiók tisztikarának és tagságának a tagszerzési munkából kifolyólag. Úgyszintén Ari Béla, a V. S. E. alelnöke is szólt a tagsághoz és kérte, hogy a helybeli 417-ik fiókkal közösen alakítsunk egy sport bizottságot a Verhovay kuglizó csapat ügyeinek intézésére. A tagság nagy örömmel fogadta a felszólítást és a 13-ik fiók részéről a sport bizottságba kiküldte Radványi Ferenc elnököt és Megulesz János örökös diszelnököt. Még több az egylet belügyeit érintő ügy megtárgyalása után a gyűlés kitért a Magyar Otthon ügyére és hosszabb tárgyalás után egyhangúlag el lett fogadva, hogy a tisztikar fel legyen hatalmazva, hogy lépjen érintkezésbe a többi testületekkel, úgymint: a N. J. M. Egyletek Egyesülete, a Szent István Egylet és a Rákóczi Egylet 20-ik osztály tisztikarával és azokat közösen megbeszélve, kövessenek el mindent, hogy a Magyar Otthon ügye rendbehozassék és hogy a Magyar Otthon további vezetését a négy testület közösen intézze. Ezek után az elnök a gyűlést bezárta, de a tagság még együtt maradt és elszórakozott. A Verhovay 13-ik fiók nevében: Radványi Ferenc, elnök. Molnár Ferenc, titkár. Vigh Lajos, jegyző.--------------O-------------HARRISBURG, PA. 336-ik fiók Szeretettel kérem tagtársaimat, hogy az 1941 november 2-án tartandó rende3 gyűlésünkön lehetőleg minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek, mert igen fontos ügyeket óhajtunk elintézni. Akinek kötvénye terhelve van, szíveskedjék a kamatot rendezni, nehogy az év lejártával a tőkéhez legyen csatolva. Tagtársi tisztelettel • John Papp, titkár. / ■■HNHNhIbÍéhIhHíMMHHHIHHHHMiI